

Zöldinfó
MNB-alelnök: a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése
A fenntartható növekedés, a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése és gyors csökkentése, mert a magas inflációs környezet “színétől függetlenül” minden beruházást hátráltat – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle Dekarbonizáció a pénzügyekben című online panelbeszélgetésén.
A jegybank az elmúlt években külön stratégiát és számos lépést hozott, amellyel segítheti a gazdaság zöld átállását – fogalmazott. Emlékeztetett: a magyar Országgyűlés 2021 májusában, Európában elsőként zöld mandátummal ruházta fel a Magyar Nemzeti Bankot, ezzel törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása az elsődleges cél, az árstabilitás biztosítása után. A jegybank alelnöke szerint keresni kell azokat a “gyorsító pályákat”, amelyeken keresztül csökkenteni lehet a magyar gazdaság energiafelhasználását és az energiafüggetlenség megteremtését.
Az energiaárak emelkedése tavaly tízmilliárd euróval növelte az ország energiaimportját. Kolozsi Pál Péter, az MNB igazgatója, a Neumann János Egyetem MNB Tudásközpont Fenntartható Pénzügyek Központjának egyetemi docense prezentációjában kitért arra a dilemmára, hogy a jegybankoknak egyszerre kell megfelelniük az árstabilitási célok teljesítésének, valamint annak az elvárásnak, hogy részt vegyenek a zöld átmenet biztosításában. A klímaváltozás több csatornán, komplex módon hat a monetáris politikára és ezek közül kiemelkedik az inflációra gyakorolt hatás.
Az éghajlatváltozás fizikai következményei, hatásai, az áradások, a szárazság, vagy extrém hőingadozások miatt emelkedhetnek az élelmiszer és energiaárak, és ezek befolyásolhatják az inflációs várakozásokat. Hangsúlyozta: a klímaváltozás gazdasági hatásai túlnyúlnak a monetáris politikai döntések 5-8 negyedéves időhorizontján. A zöld átmenetben kiemelten érintett alapanyagok árának emelkedése tartós lehet és ennek inflációs hatásaival is számolniuk kell a jegybankoknak. A fenntartható gazdasági modellre való átállás költségei a következő 10-15 évben elérhetik a globális bruttó hazai termék teljes összegét, mintegy 100 ezer milliárd dollárt – tette hozzá. A jegybankok a fenntartható beruházások forrásköltségeinek mérséklésén keresztül tudják ösztönözni az átállást, zöld értékpapírok vásárlásával vagy zöld hitelprogramokon keresztül – mondta.
Kiemelte: a zöld átmenet nem megvalósítható anélkül, hogy a pénzügyi rendszer a jelenleginél sokkal zöldebbé váljon és ebben a jegybankoknak fontos szerep jut. Winkler Sándor, az MNB osztályvezetője az energiaminősítések lakáspiacra gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányt ismertette. Közölte: Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadát a lakóépületek adják, miközben a hazai lakásállomány energetikai hatékonysága alacsony, elenyésző a közel nulla energiaigényű ingatlanok részaránya a teljes állományon belül. A tanulmányból kiderül, hogy a fővárosi újlakások piacán kimutatható egyfajta “zöld árprémium”.
A BB vagy jobb energetikai besorolással rendelkező lakások átlagosan 5,1 százalékkal drágábbak, mint a CC energetikai besorolású lakások, azonban az alacsonyabb hitelkockázat ellenére az ezen ingatlanokra nyújtott hitelkamatok lényegesen nem térnek el, vagyis a bankok jelenleg még nem érvényesítik az energetikai szempontokat a hitelek árazásában. Winkler Sándor szerint ez is rámutat a zöld hiteltermékek, ezen belül is a piaci alapú zöld lakáshitelek szükségességére.

Zöldinfó
Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap
Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.
Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.
A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház