Zöld Energia
Munkahelyteremtő ghánai naperőművek
A megújuló enegiaforrások hasznosítására vonatkozó projektek egyre nagyobb teret nyernek, mind szélesebb körben valósulnak immáron nemcsak a nyugati világban, hanem a fejlődő, a feltörekvő országokban is.
A jövőben a gazdaságilag fejlett kontinensek mellé felsorakozik Afrika is, ahol ugyancsak elsődleges szempontként ügyelnek a nemzetgazdaságban a fenntarthatóság gyakorlati kivitelezésére, azaz privilégizált helyet kapnak azok a nagyszabású beruházások, amelyek a megújuló energiaforrásokra “támaszkodva” újszerű gazdaságfejlesztő programokat juttatnak érvényre. Példa erre a Ghána, ahol hat, egyenként száz megawattos nepenergiát hasznosító erőművet terveznek. A nagyméretű építkezés természetesen itt is a fenntarthatóság jegyében zajlik, kibővítve egy olyan napelem gyárral, amelynek termékei a szomszédos államok egyre népszerűbb napenergia hasznosítást szolgáló beruházásait is elősegítik.
A tervek szerint 2014 nyarán veszi kezdetét az építkezés és a hiradások arról is beszámolnak, hogy egy esztendőre teszik a munkálatok befejezését. A projekt megvalósításának értékét az is növeli, hogy általa üzemenként háromszázötven embernek biztosítanak munkalehetőséget, azaz mintegy 2000 főnek teremtenek munkahelyet az erőmű, illetve a napelem gyár beüzemelésével. Nem mellékes szempont, hogy a munkavállalók számára különböző képzéseket indítanak, amely nemcsak a szakképzett emberek számát növeli majd, de ez az ésszerű kezdeményes nyilvánvalóan kihat a dolgozók életminőségének javítására is. Az ország gazdaságfejlesztésére tekintélyes mértékben kihat ez az Afrika szerte példaadó beruházás, hiszen ha ezt a jelenlegi legfontosabb céljukat elérik, megvalósul a kitűzött projekt, akkor a jelenlegi 2100 MW energiatermelő kapacitással szemben, 2016-ig 5000 MW-ra nő az ország energiatermelő képessége.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés