Zöld Energia
Mutatjuk milyen napelemes rendszerrel nullázhatja a rezsit
Jelenleg csak szigetüzemű napelemes rendszert lehet Magyarországon telepíteni.
Egy, a napelemekhez tartozó akkumulátor jelentősen könnyíthet a rendszer használatán, igaz, a berendezés drámaian növelheti a beruházás költségeit. Mivel itthon egy időre felfüggesztették a napelemek esetében a betáplálási lehetőséget, és csak a szigetüzemű rendszerek engedélyezettek, jelenleg helyi tároló nélkül nehézkes napelemet beszereltetni. Egy szigetüzemű napelem esetében a rendszer egy önálló áramellátó egységet képez, nem kapcsolódik a hálózatra, vagyis úgynevezett szigetet alkot – írja a Pénzcentrum.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Hazánkban a megközelítés még gyerekcipőben jár, de sok országon, főként Nyugat-Európában egyre több helyen használnak hálózatfüggetlen, szigetüzemű invertert. A megoldást gyakran alkalmazzák elzárt épületeknél, például tanyákon vagy nyaralókban. A szigetüzemű napelem rendszer előnye, hogy segítségével megoldható a hálózatfüggetlen áramellátás problémája, a rendszerrel saját erőből tarthatjuk fenn az izoláltan működő háztartás áramellátását. A technikának ugyanakkor megvannak a hátulütői: a beruházás jóval költségesebb, esetenként hosszadalmasabb, ráadásul a több alkotóelem miatt a meghibásodás esélye is nagyobb.
A szigetüzemű inverter lényege, hogy a napelem által megtermelt áramot nem egy kétirányú mérőóra felé, hanem egy akkumulátornak adja le. A legtöbb inverter a napelemekből és a kívülről érkező energiát is fogadja, az áramfelesleget a hálózatba tölti, ha viszont pluszenergiára van szüksége az otthonnak, felvesz a hálózatból. A rendszer folyamatosan méri, hogy mennyi áramot veszünk fel, valamint adunk le.
Szigetüzemű inverter esetében bármilyen tárolót nem csatlakoztathatunk, kifejezetten erre a célra gyártott akkumulátor szükséges. Ezt leszámítva a hálózatra kapcsolt és a szigetüzemű rendszerek között nincs lényegi különbség, a telepítéskor ugyanazokat a tényezőket szokás figyelembe venni. Az akkumulátor kapacitása miatt azonban az izolált rendszereknél különösen fontos felmérni, hogy az adott napelem mennyi energiát képes előállítani, illetve hogy a háztartás mennyi áramot használ el.
Az október végén megjelent kormányrendelet alapján a napelemes rendszerek csak akkor táplálhatnak be a hálózatba, ha az igénybejelentés 2022. október 31. előtt megtörtént. Az új szabály azt is előírja, hogy ezen dátumot követően a napelemes rendszereknél 10,8 kilovoltamper csatlakozási teljesítményig, elektronikus benyújtás mellett három munkanapon belül elbírálják a műszaki tervet. 10,8 és 50 kilovoltamper között viszont a beruházó saját kockázatra az akár 30 napig tartó engedélyeztetés előtt is belevághat a telepítésbe, illetve a szükséges átalakításokba. Mivel a szigetüzemű rendszer kialakítása extra költségeket jelent, sokan dönthetnek a sajátkezű kiépítés mellett, hogy így spóroljanak a munkadíjon. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben körültekintően, az óvintézkedéseket betartva járjunk el.
Mekkora lesz a drágulás?
Mivel a szigetüzemű inverter és a szükséges akkumulátor beszerelése igen drága, a megoldás eddig nem igazán terjed el hazánkban. Az elszálló rezsiárak, a szaldó elszámolás vége, valamint a betáplálási lehetőség felfüggesztése miatt azonban feltételezhető, hogy egyre többen döntenek majd ezen megoldás mellett. A rendszer ára nagyban függ az energiaigénytől, kapacitás tükrében többmilliós tétellel számolhatunk – egy kisebb rendszer ára panelekkel, inverterrel és akkumulátorral együtt általában egymillió forintnál indul.
A megtérülés ebben az esetben a nagyobb beruházás következtében jóval lassabb, mint egy hálózatra csatlakozó napelemnél, ráadásul az akkumulátort is 8-11 évente cserélni kell az élettartam rövidsége miatt. A kisebb kapacitású, speciális szolár tárolók 500 ezer forintnál kezdődnek. Egy kisebb vagy közepes háztartás esetében minimum 3 kilowattos szigetüzemű napelemmel érdemes számolni. A beruházás előtt érdemes figyelembe venni az egyéni tényezőket, például hogy mennyit vagyunk otthon, valamint hogy milyen háztartási gépeket használunk. Egy átlagos háztartásnál már 5-6 kilowattos rendszer elégítheti ki az áramigényeket, egy nagy otthonnál viszont 10 kilowatt lehet csak elég.
Zöld Energia
7 tipp a zöldebb otthonokhoz
A zöld otthon nem csupán egy felkapott trend, aki valóban környezettudatos otthont teremt magának, nap mint nap megtapasztalhatja a pozitív hatásait.
Bár az elmúlt években elég sokan kongatták a vészharangokat, hogy az emberiség túlhasználja az energiaforrásokat, csökkenteni kell a fogyasztást, igazából a rezsiárak egekbe törésével szorult rá a legtöbb család arra, hogy valóban hozzáfogjon az energiatakarékosabb és zöldebb életforma kialakításához. Nézzük meg, hogy milyen tippekkel lehet valóban zöldebb az otthonunk.
1. A megfelelő szigetelés
Ha jól belegondolunk, 50-60 évvel ezelőtt még nem sokan gondolkoztak az épületek szigeteléséről, hiszen bővelkedtünk az olcsó energiaforrásban és még a régebben épült, huzatosabb lakásokat is egyszerűen ki lehetett fűteni. (Az úgynevezett “zöld” gondolat pedig még nem is nagyon született meg Magyarországon,) Az olajválságot követő energiaválság után Nyugat-Európában hozzáfogtak az épületek szigeteléséhez, hogy kevesebb földgáz elhasználásával azonos minőségű komfortot érjenek el. Magyarországra a 80-as, 90-es években gyűrűzött be az épületszigetelés, ma már az új építésű házak esetében alapvető elvárás, hogy minél kevesebb energia felhasználásával üzemeljen. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő homlokzati szigetelés, födémszigetelés, tetőtér beépítés esetén pedig a tetőtér hőszigetelése. 2023-ban a 70-es évek energiaválságához hasonló tendenciát figyelhettünk meg az energiapiacon és ez kihat arra is, ahogy az emberek a szigetelésről gondolkoznak.
De azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyit nyerünk egy ilyen beruházással? Ez több tényezőtől is függ. Egy olyan ház esetében, ahol hiányzik a szigetelés vagy rosszul volt szigetelve, akkor ez az érték akár 30-50% is lehet. Ha már volt valamilyen szigetelés, akkor kisebb lesz a spórolás mértéke. A légkondicionáló berendezés és a fűtés használatától is függ a spórolás mértéke. A fűtés esetén több háztartás el van télen 18-19 fokban, másoknál már a 23 foknál is cidriznek. Nyáron pedig van, akinél már 25 fok fölött jelez a hőségmérő és bekapcsolja a légkondit, mások gond nélkül bírják a 30 fokot. Megfelelő, jó minőségben kivitelezett fújható üveggyapot szigetelés elvégzése után, legalább 20-30%-os költségmegtakarítással lehet számolni. Egy jól kivitelezett szigeteléssel akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klíma használat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami szintén jelentősen csökkenthető ha a födémre megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.
2. A fűtési rendszer korszerűsítése, automatizálása
A fűtéskorszerűsítéssel rendkívül sokat spórolhatunk az energián. Egy jól automatizált kondenzációs gázkazánnal (megfelelő szigetelés esetén) stabilan ki tudjuk fűteni a házat, az automatika révén pedig csak akkor üzemel, amikor szükségünk lesz rá, nem fűt fölöslegesen. De mit is jelent pontosabban a fűtés korszerűsítés? Ha jelenleg gázkonvektorokkal fűtünk (ami tulajdonképpen sok pici gázkazán), érdemes elgondolkodni egy kondenzációs gázkazán beszereléséről, amiről a radiátorokat fűtjük. (Számoljuk bele ilyenkor a költségekbe a gáztervet és azt az időt, amíg átfut a rendszeren a terv befogadása.) Egy bő évvel ezelőtt a legzöldebb, legokosabb gondolat az volt, ha valaki kiépítette a padlófűtést, hőszivattyút szerzett be és napelemről üzemeltette a fűtési rendszerét. Azóta Magyarországon felfüggesztették az épületre telepített napalemes rendszer hálózatba csatlakozás lehetőségét, illetve belengették a korábbi szaldós elszámolás bruttósítását, ezzel pont a fűtési szezonban nem juthatunk hozzá a napelemes rendszerünkkel megtermelt áramhoz. Persze mehetünk a biomassza (fa, pellet stb.) irányában is, egy jól szigetelt ház esetében a fafűtés is tud takarékos lenni, viszont zöldülés szempontjából a fatüzelés nem egy leányálom.
3. Legyenek korszerű nyílászáróink
Építészeti és energetikai szempontból nagyon fontos a megfelelő nyílászáró. Ha az épületben régi, rosszul záródó, esetleg korhadásnak, szuvasodásnak indult ablakok, ajtók vannak, rendkívül sok hőenergiát veszíthetünk, akár 20-30 % megtermelt energia szökik ki az utcára. Ugyanígy nyáron, a legnagyobb hőségben a rosszul záródó ablakokon keresztül beárad a hő, akkor meg a hűtésre kell ingünket-gatyánkat elkölteni. Ahhoz, hogy az épület valóban jól üzemeljen, szükségünk lesz arra, hogy a szigetelés, a nyílászárók és a fűtéstechnika egymást erősítve fejtse ki jótékony hatását.
4. A külső árnyékolók alkalmazása
A tetőtér esetében különösen fontos, hogy ne csak a szigetelésre gondoljunk, hanem a tetőtéri ablakok külső árnyékolására is. Ahhoz, hogy a tetőtéri szobák ne változzanak egy nyári napon szaunává, a szigetelés és a légkondi mellett elengedhetetlen az ablakok külső árnyékolásáról gondoskodni. A belső árnyékolók, sötétítő függönyök sajnos csak a fényt tartják kívül, a napsugarakból származó hőenergia az ablaküvegen keresztül bejut és az üvegházhatásnak köszönhetően becsapdázódik. Ez télen nagyon jól jön (épp ezért jó, ha szabályozható az árnyékolás technikánk), nyáron azonban, mikor a hőség ellen küzdünk, jó, ha ki tudjuk zárni. Erre való a külső árnyékolás.
5. Gyűjtsük az esővizet, használjuk a szürkevizet
A jelenlegi éghajlati viszonyok között rendkívül fontos a megfelelő vízkezelés. A hosszú, aszályos időszakokat követik a lezúduló, brutális mennyiségű esők, villámárvizek. Ha megfelelő tárolókba gyűjtjük az esővizet, akkor a kert locsolását megoldhatjuk a csapvíz használata nélkül. Ugyancsak alkalmazhatjuk a szürkevizet felmosásra, vécéöblítésre. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.
6. Legyünk tudatos autóhasználók
A legtöbb ember ma az idő és a pénz szorításában úgy próbál evickélni, hogy lehetőleg mindenhová autóval megy. Nem kell várni a tömegközlekedésre, gyorsan és hatékonyan el lehet érni a célunkat, ráadásul összes is lehet kötni a különböző tevékenységeket. Amint beáll a dugó és csak araszolgatunk a benzingőzben, rájövünk, hogy nem feltétlenül járunk jól az autóval. Próbáljuk meg tudatosan csak akkor használni az autónkat, ha valóban szükségünk van rá, egyéb esetben pedig gyalogoljunk, tömegközlekedjünk, biciklizzünk. Jelentősen fog csökkenni az ökológiai lábnyomunk, ráadásul szociálisan több élményben lesz részünk, mintha minden egyes ügyünket autóval intéznénk.
7. Legyünk tudatos vásárlók
Ez talán az autózásnál is keményebb falat. Minden arról szól körülöttünk, hogy vásároljunk, akkor is, ha nincs rá szükségünk, akkor is, ha nem engedhetjük meg magunknak. A hitelek és adósságok pedig csak egyre halmozódnak. Írjunk bevásárló listát, kerüljük az impulzusvásárlást, ajándékozzunk élményt, programot szeretteinknek, hogy csökkentsük a felhalmozódó, fölösleges tárgyak mennyiségét.