Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nagy-Britanniában 1 százalékkal nőtt az új autók eladása augusztusban

Nagy-Britanniában 1 százalékkal, 68 ezer 858 darabra nőtt az új autók eladása augusztusban az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) értékesítése 35,4 százalékkal emelkedett – áll a brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) hétfői közleményében.

Létrehozva:

|

A dízelüzemű autók értékesítése éves összevetésben 12,3 százalékkal, 4455-re esett, piaci részesedésük 6,5 százalékra zsugorodott a tavaly augusztusi 7,5 százalékról. Augusztusban 31 ezer 652 új benzinüzemű autót adtak el, ez 7,5 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest, a piaci részarányuk 43,3 százalékról 46 százalékra nőtt. A múlt hónapban a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók (battery electric vehicles, BEV) eladása éves összevetésben 35,4 százalékkal, 10 ezer 6-ra emelkedett, a piaci részesedésük pedig 10,9 százalékról 14,5 százalékra nőtt. A hibrid-elektromos (HEV) autókból 8007 talált vevőre a múlt hónapban, 0,7 százalékkal kevesebb éves összevetésben, a piaci részesedésük pedig 11,8 százalékról 11,6 százalékra mérséklődött.

Az idei első nyolc hónapban 983 ezer 99 új autót értékesítettek, 10,7 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbival összevetve. Nagy-Britanniában, Európa harmadik legnagyobb autópiacán augusztusban a legkeresettebb új autó a Volkswagen Polo (1902), a Ford Puma (1875) és a Hyundai Tucson (1739) volt. Nagy-Britaniában 2030-tól már nem lehet új dízeles és benzines autót eladni, egyes hibrid autók esetében ez a határidő 2035. Az új autóknál tavaly a dízelüzemelésűek piaci aránya 8,2 százalékra esett a 2020. évi 16 százalékról, a benzines autóké pedig 55,4 százalékról 46,3 százalékra csökkent. Eközben például a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) piaci részesedése 6,6 százalékról 11,6 százalékra, a külső áramforrásról tölthető plug-in hibrid (PHEV) hajtásúaké pedig 4,1 százalékról 7 százalékra ugrott.

 

mti

Zöldinfó

Spanyolország törvénnyel próbálja csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

Élelmiszer-pazarlás elleni törvényt fogadott el a spanyol parlament, hogy csökkentse a dél-európai országban évente szemétbe kerülő élelem mennyiségét, amely jelenleg 1,2 millió tonnára rúg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A jogszabály az éttermek számára előírja, hogy ajánlják fel és díjmentesen, lehetőleg újrahasznosítható csomagolásban biztosítsák vendégeiknek a maradék hazavitelének lehetőségét. Kötelezi az élelmiszerboltokat, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelő, csupán tökéletlen termékeket is értékesítsék, és kedvezménnyel ösztönözzék a lejárat közeli áruk megvásárlását. A megmaradó termékeket pedig ajánlják fel társadalmi szervezeteknek, vagy ha emberi fogyasztásra már nem alkalmasak, akkor állati takarmányozásra, illetve bioüzemanyag előállítására. A törvény értelmében az élelmiszerlánc minden szereplőjének, tehát a termelésben, a feldolgozásban, az élelmiszer-elosztásban, valamint a vendéglátásban részt vevő vállalatoknak veszteség- és hulladékmegelőzési terveket kell kidolgozniuk.

Ignacio García Magarzo, az Asedas forgalmazói szövetség főigazgatója az El País című napilapnak kifejtette: “az ilyen típusú tervek diagnosztizálják, hogy miért keletkezik hulladék, és műszakilag, környezetileg és gazdaságilag életképes alternatívákat keresnek annak csökkentésére, időszakos ellenőrzési intézkedésekkel”. A jogszabály ezer eurótól 100 ezer euróig terjedő bírságösszegeket állapít meg a törvényi kötelezettségeket nem teljesítő cégekkel szemben. A törvény előírja továbbá a Földművelésügyi, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztériumnak, hogy egyfajta menetrendként készítsen élelmiszerveszteség- és hulladékellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzési feladatok általános célkitűzéseit és prioritásait. Az intézkedések lényege, hogy a kiskereskedelemben, valamint a fogyasztóknál keletkező élelmiszer-pazarlást a felére, míg a termelésben és forgalmazásban 20 százalékkal csökkentsék 2030-ra.

A törvény három célt teljesít: a szociális célt, mert elkerüli az élelmiszerek pazarlását; a környezetvédelmi célt, mert az élelmiszerek előállítása víz-, energia- és hulladékgazdálkodással jár, valamint a gazdasági célt is, mivel a szemétbe kerülés a gazdálkodás hatékonyságának csökkenését jelenti – érvelt Paloma Sánchez Pello, a Spanyol Élelmiszer- és Italipari Szövetség (FIAB) versenyképességi igazgatója az El Paísnak.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák