Zöldinfó
Nálunk is újrahasznosítják a cigarettacsikkeket
A világon elsőként indította el Tom Szaky, a Terracycle cég fiatal vezetője a cigarettacsikkek újrahasznosításának programját, amelyet Kanada, az Egyesült Államok és Spanyolország után többek között Magyarországon is be fognak vezetni.
A Kanadában tavaly májusban indult programban önkéntesek segítségével gyűjtik össze a csikkeket és a hamut, hogy műanyagot, abból pedig új terméket, például hamutartót állítsanak elő. A résztvevők leadják a “gyűjteményt”, és pénzt is kapnak munkájukért. A feldolgozás úgy kezdődik, hogy sterilizálás után a cigarettavéget gondosan feldarabolják, majd a papír és a dohány komposztba kerül. A filterben lévő cellulóz-acetátot a megolvasztás után különböző új termékek előállítására használják fel, majd piacra dobják őket. Daniel German, a Terracycle magyarországi képviseletének programvezetője az MTI-nek elmondta, hogy jelenleg tárgyalnak a cigarettacsikk újrahasznosítás-program bevezetésének magyarországi időpontjáról. A cég tavaly csokoládécsomagolások begyűjtésével indította el magyarországi tevékenységét, márciusban pedig sós snack hulladékakciót szerveznek.
A csikkek újrahasznosításának programját a dohánygyárak finanszírozzák, hogy javítsanak imázsukon. Az önkéntesek pedig pontokat gyűjthetnek, és iskolai programokat vagy karitatív egyesületeket támogathatnak belőle – hangsúlyozta az AFP francia hírügynökségnek korábban a magyar származású Tom Szaky, hozzátéve, hogy a csikkek újrafelhasználásnak sikere felülmúlta a várakozásokat: nagyon rövid idő alatt több mint egymillió cigarettavég gyűlt össze. Az Egyesült Államokban és Spanyolországban bevált programhoz az elkövetkező hónapokban Franciaország, Németország, Ausztria, Dánia és Finnország is csatlakozik. Nagyjából 1000 és 2000 csikkre van szükség ahhoz, hogy például egy hamutartó elkészüljön. A magyar születésű amerikai vállalkozó szerint a világban évente 1000-2000 milliárd között van az eldobott csikkek száma.
forrás: alternativenergia.hu
Zöldinfó
Olcsóbb rezsi, gyorsabb építés: tarolnak a könnyűszerkezetes otthonok
Míg 2021-ben még 3 százalék körül alakult, 2026-ra már meghaladta a 20 százalékot a könnyűszerkezetes családi házak aránya.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A keresletet a növekvő építési költségek és az energiahatékony megoldások iránti igény hajtja, hívta fel a figyelmet kiadott elemzésében a Dunahouse – írja az alternativenergia.hu. “A könnyűszerkezetes ház sokáig kényszermegoldás volt, ma már korszerű építési forma és műszaki szempontból is egyenrangú alternatíva. Tízből két építkező már kifejezetten ezt keresi, mert nem akarnak kompromisszumot a hőszigetelés és a modern gépészet terén” – idézte a közlemény Máté Ferencet, a Duna House ügyvezető igazgatóját. Mint megjegyezték, Nyugat-Európában az új építésű családi házak 45-70 százaléka készül könnyűszerkezetes technológiával. A hazai arány emelkedése részben az építési technológia fejlődésével, részben a szigorodó energetikai előírásokkal magyarázható. “A könnyűszerkezetes építés terjedése mögött elsősorban a hagyományos kivitelezés drágulása áll” – emelte ki Kemény László, a Duna House könnyűszerkezetes ingatlanokra specializálódott franchise partnere, hozzátéve: a Duna House a kivitelezési oldalon is együttműködik könnyűszerkezetes technológiára specializálódott partnerekkel.
A működési költségek is erősen befolyásolják a döntéseket. A korszerű rétegrenddel épülő szerkezetek fajlagos hővesztesége alacsonyabb, így az energiafelhasználás mérsékelhető. Egy új építésű, könnyűszerkezetes családi ház éves rezsiköltsége 30-50 százalékkal is alacsonyabb lehet egy korszerűtlenebb, hagyományos falazatú ingatlanhoz képest – mutatott rá az elemzés. A piaci bővülésnek három fő oka van. Egyrészt az építési költségek, 2026 elején egy kulcsrakész, korszerű gépészeti megoldásokkal, hőszivattyús rendszerrel épülő könnyűszerkezetes ház nettó költsége négyzetméterenként 450-600 ezer forint, ami a hagyományos építés alsó-középső tartományával versenyez. Másrészt a teljes beruházási szint is kedvezőbb. Az agglomerációban egy 90-110 négyzetmétereses új családi ház telekkel együtt jellemzően 65-80 millió forintos összköltséggel valósítható meg, ami már alternatívát jelent a használt ingatlanok megvásárlásával és felújításával szemben.
Harmadrészt a finanszírozási környezet is támogatja a szegmens bővülését, mert a könnyűszerkezetes házak megfelelnek az energetikai és műszaki előírásoknak, ezért a legtöbb állami támogatási forma is elérhető – sorolta a Dunahouse. A piaci visszajelzések alapján a rövidebb kivitelezési idő és a tervezhető költségek iránti igény folyamatosan erősödik, emiatt középtávon tovább nőhet a könnyűszerkezetes technológia aránya az új építésű családi házak piacán, elsősorban az agglomerációs övezetekben – összegezte az elemzés.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés