Zöldinfó

Nálunk is újrahasznosítják a cigarettacsikkeket

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-01-21

Szerző:

Hell

A világon elsőként indította el Tom Szaky, a Terracycle cég fiatal vezetője a cigarettacsikkek újrahasznosításának programját, amelyet Kanada, az Egyesült Államok és Spanyolország után többek között Magyarországon is be fognak vezetni.

A Kanadában tavaly májusban indult programban önkéntesek segítségével gyűjtik össze a csikkeket és a hamut, hogy műanyagot, abból pedig új terméket, például hamutartót állítsanak elő. A résztvevők leadják a “gyűjteményt”, és pénzt is kapnak munkájukért. A feldolgozás úgy kezdődik, hogy sterilizálás után a cigarettavéget gondosan feldarabolják, majd a papír és a dohány komposztba kerül. A filterben lévő cellulóz-acetátot a megolvasztás után különböző új termékek előállítására használják fel, majd piacra dobják őket. Daniel German, a Terracycle magyarországi képviseletének programvezetője az MTI-nek elmondta, hogy jelenleg tárgyalnak a cigarettacsikk újrahasznosítás-program bevezetésének magyarországi időpontjáról. A cég tavaly csokoládécsomagolások begyűjtésével indította el magyarországi tevékenységét, márciusban pedig sós snack hulladékakciót szerveznek.

A csikkek újrahasznosításának programját a dohánygyárak finanszírozzák, hogy javítsanak imázsukon. Az önkéntesek pedig pontokat gyűjthetnek, és iskolai programokat vagy karitatív egyesületeket támogathatnak belőle – hangsúlyozta az AFP francia hírügynökségnek korábban a magyar származású Tom Szaky, hozzátéve, hogy a csikkek újrafelhasználásnak sikere felülmúlta a várakozásokat: nagyon rövid idő alatt több mint egymillió cigarettavég gyűlt össze. Az Egyesült Államokban és Spanyolországban bevált programhoz az elkövetkező hónapokban Franciaország, Németország, Ausztria, Dánia és Finnország is csatlakozik. Nagyjából 1000 és 2000 csikkre van szükség ahhoz, hogy például egy hamutartó elkészüljön. A magyar születésű amerikai vállalkozó szerint a világban évente 1000-2000 milliárd között van az eldobott csikkek száma.

forrás: alternativenergia.hu

Kapcsolódó tartalom:cigaretta terracycle tom szaky újrahasznosítás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom