Zöldinfó
Nálunk is újrahasznosítják a cigarettacsikkeket
A világon elsőként indította el Tom Szaky, a Terracycle cég fiatal vezetője a cigarettacsikkek újrahasznosításának programját, amelyet Kanada, az Egyesült Államok és Spanyolország után többek között Magyarországon is be fognak vezetni.
A Kanadában tavaly májusban indult programban önkéntesek segítségével gyűjtik össze a csikkeket és a hamut, hogy műanyagot, abból pedig új terméket, például hamutartót állítsanak elő. A résztvevők leadják a “gyűjteményt”, és pénzt is kapnak munkájukért. A feldolgozás úgy kezdődik, hogy sterilizálás után a cigarettavéget gondosan feldarabolják, majd a papír és a dohány komposztba kerül. A filterben lévő cellulóz-acetátot a megolvasztás után különböző új termékek előállítására használják fel, majd piacra dobják őket. Daniel German, a Terracycle magyarországi képviseletének programvezetője az MTI-nek elmondta, hogy jelenleg tárgyalnak a cigarettacsikk újrahasznosítás-program bevezetésének magyarországi időpontjáról. A cég tavaly csokoládécsomagolások begyűjtésével indította el magyarországi tevékenységét, márciusban pedig sós snack hulladékakciót szerveznek.
A csikkek újrahasznosításának programját a dohánygyárak finanszírozzák, hogy javítsanak imázsukon. Az önkéntesek pedig pontokat gyűjthetnek, és iskolai programokat vagy karitatív egyesületeket támogathatnak belőle – hangsúlyozta az AFP francia hírügynökségnek korábban a magyar származású Tom Szaky, hozzátéve, hogy a csikkek újrafelhasználásnak sikere felülmúlta a várakozásokat: nagyon rövid idő alatt több mint egymillió cigarettavég gyűlt össze. Az Egyesült Államokban és Spanyolországban bevált programhoz az elkövetkező hónapokban Franciaország, Németország, Ausztria, Dánia és Finnország is csatlakozik. Nagyjából 1000 és 2000 csikkre van szükség ahhoz, hogy például egy hamutartó elkészüljön. A magyar születésű amerikai vállalkozó szerint a világban évente 1000-2000 milliárd között van az eldobott csikkek száma.
forrás: alternativenergia.hu
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés