Zöldinfó

Nálunk is újrahasznosítják a cigarettacsikkeket

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-01-21

Szerző:

Hell

A világon elsőként indította el Tom Szaky, a Terracycle cég fiatal vezetője a cigarettacsikkek újrahasznosításának programját, amelyet Kanada, az Egyesült Államok és Spanyolország után többek között Magyarországon is be fognak vezetni.

A Kanadában tavaly májusban indult programban önkéntesek segítségével gyűjtik össze a csikkeket és a hamut, hogy műanyagot, abból pedig új terméket, például hamutartót állítsanak elő. A résztvevők leadják a “gyűjteményt”, és pénzt is kapnak munkájukért. A feldolgozás úgy kezdődik, hogy sterilizálás után a cigarettavéget gondosan feldarabolják, majd a papír és a dohány komposztba kerül. A filterben lévő cellulóz-acetátot a megolvasztás után különböző új termékek előállítására használják fel, majd piacra dobják őket. Daniel German, a Terracycle magyarországi képviseletének programvezetője az MTI-nek elmondta, hogy jelenleg tárgyalnak a cigarettacsikk újrahasznosítás-program bevezetésének magyarországi időpontjáról. A cég tavaly csokoládécsomagolások begyűjtésével indította el magyarországi tevékenységét, márciusban pedig sós snack hulladékakciót szerveznek.

A csikkek újrahasznosításának programját a dohánygyárak finanszírozzák, hogy javítsanak imázsukon. Az önkéntesek pedig pontokat gyűjthetnek, és iskolai programokat vagy karitatív egyesületeket támogathatnak belőle – hangsúlyozta az AFP francia hírügynökségnek korábban a magyar származású Tom Szaky, hozzátéve, hogy a csikkek újrafelhasználásnak sikere felülmúlta a várakozásokat: nagyon rövid idő alatt több mint egymillió cigarettavég gyűlt össze. Az Egyesült Államokban és Spanyolországban bevált programhoz az elkövetkező hónapokban Franciaország, Németország, Ausztria, Dánia és Finnország is csatlakozik. Nagyjából 1000 és 2000 csikkre van szükség ahhoz, hogy például egy hamutartó elkészüljön. A magyar születésű amerikai vállalkozó szerint a világban évente 1000-2000 milliárd között van az eldobott csikkek száma.

forrás: alternativenergia.hu

Kapcsolódó tartalom:cigaretta terracycle tom szaky újrahasznosítás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Tovább olvasom