Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Napelemek alatt jobban terem a zöldség

A napelemek és a mezőgazdaság keresztezése egy igen gyorsan fejlődő terület.

Létrehozva:

|

Az agrofotovoltaikus megközelítés lényege, hogy napelemeket kombináljanak mezőgazdasági megoldásokkal, például üvegházakkal. 

A Sun’Agri nevű, agrofotovoltaikus megoldásokra specializálódott francia vállalat a közelmúltban ismertette egy 2020-as üvegházas kísérletének eredményeit – számol be a PV Magazine. A projektet Lot-et-Garonne-ban folytatták, a cél a padlizsántermesztés volt speciális körülmények között. A cég korábban már végzett agrofotovoltaikus kísérleteket más növényekkel, például szőlővel, és azóta a padlizsán mellett további tesztalanyokat is bevontak.

A technológiában komoly potenciál rejlik, és egyre több helyen alkalmazzák.

A Sun’Agri egy 2500 négyzetméteres helyszínen folytatta a teszteket, a létesítményt az egyre romló éghajlati viszonyokhoz igazították. Az üvegházak átlaghőmérsékletének emelkedése miatt a bent lévő virágok gyakran megsérülnek, és az új kártevők fejlődését is segítheti az extrém hő.

Egy évvel az üzembe helyezés után a napelemek alatt nagyobb volt a hozam, mint egy modulok nélküli referenciaterületen. A napelemes rendszer alatt több mint 800 kilogramm zöldséget takarítottak be, míg a referenciahelyszínen csak nagyjából 500 kilogrammot. További pozitívum, hogy a panelek alatt betakarított padlizsán nagyobb biomasszával bírt, ami a növény jobb fejlődését mutatja.

Advertisement

Cécile Magherini, a Sun’Agri igazgatója örömét fejezte ki, amiért az érintett üvegháztól kapott visszajelzések a gyakorlatban is megerősítik az agrofotovoltaikus megközelítés kertészeti és mezőgazdasági előnyeit. „A technológiánk intelligens irányítása azon túl, hogy eszközt jelent a gazdáknak az éghajlati kihívásokkal szembeni alkalmazkodásban és ellenálló képesség kialakításában, lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés optimalizálását” – mondta a szakember.

A vállalat háromféle érzékelőt helyezett el a helyszínen, amelyek a növényeket és az időjárást monitorozzák. Az üzem különböző magasságaiban kitett mikrometeorológiai érzékelők a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a szelet és a napsugárzását monitorozzák. Emellett a fotoszintézishez szükséges aktív sugárzást is mérik, a „növényérzékelők” pedig lehetővé teszik a növények állapotának (vízhelyzet, működés, stressz, hőmérséklet) figyelését és optimalizálását.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!