Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Napelemek alatt jobban terem a zöldség

A napelemek és a mezőgazdaság keresztezése egy igen gyorsan fejlődő terület.

Létrehozva:

|

Az agrofotovoltaikus megközelítés lényege, hogy napelemeket kombináljanak mezőgazdasági megoldásokkal, például üvegházakkal. 

A Sun’Agri nevű, agrofotovoltaikus megoldásokra specializálódott francia vállalat a közelmúltban ismertette egy 2020-as üvegházas kísérletének eredményeit – számol be a PV Magazine. A projektet Lot-et-Garonne-ban folytatták, a cél a padlizsántermesztés volt speciális körülmények között. A cég korábban már végzett agrofotovoltaikus kísérleteket más növényekkel, például szőlővel, és azóta a padlizsán mellett további tesztalanyokat is bevontak.

A technológiában komoly potenciál rejlik, és egyre több helyen alkalmazzák.

Advertisement

A Sun’Agri egy 2500 négyzetméteres helyszínen folytatta a teszteket, a létesítményt az egyre romló éghajlati viszonyokhoz igazították. Az üvegházak átlaghőmérsékletének emelkedése miatt a bent lévő virágok gyakran megsérülnek, és az új kártevők fejlődését is segítheti az extrém hő.

Egy évvel az üzembe helyezés után a napelemek alatt nagyobb volt a hozam, mint egy modulok nélküli referenciaterületen. A napelemes rendszer alatt több mint 800 kilogramm zöldséget takarítottak be, míg a referenciahelyszínen csak nagyjából 500 kilogrammot. További pozitívum, hogy a panelek alatt betakarított padlizsán nagyobb biomasszával bírt, ami a növény jobb fejlődését mutatja.

Advertisement

Cécile Magherini, a Sun’Agri igazgatója örömét fejezte ki, amiért az érintett üvegháztól kapott visszajelzések a gyakorlatban is megerősítik az agrofotovoltaikus megközelítés kertészeti és mezőgazdasági előnyeit. „A technológiánk intelligens irányítása azon túl, hogy eszközt jelent a gazdáknak az éghajlati kihívásokkal szembeni alkalmazkodásban és ellenálló képesség kialakításában, lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés optimalizálását” – mondta a szakember.

A vállalat háromféle érzékelőt helyezett el a helyszínen, amelyek a növényeket és az időjárást monitorozzák. Az üzem különböző magasságaiban kitett mikrometeorológiai érzékelők a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a szelet és a napsugárzását monitorozzák. Emellett a fotoszintézishez szükséges aktív sugárzást is mérik, a „növényérzékelők” pedig lehetővé teszik a növények állapotának (vízhelyzet, működés, stressz, hőmérséklet) figyelését és optimalizálását.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák