Zöld Közlekedés
Némák és gyorsak, íme a Formula E
Forma-1-szerű autók elektromotorral, mi az? Forma-E! Szépek, csendesek, zöldek, és nem bírnak ki egy versenytávot sem, ezért pilótánként és versenyenként kettő kell belőlük. A volt F1-klasszisok már próbálgatják a hang nélküli autóversenyzést. De mi értelme van ennek?
Május közepén célegyenesbe fordultak az elektromos autóverseny-sorozat előkészületei, miután megkapta az első szállítmány Spark-Renault SRT 01E autókat a Forma-E 2014-15-ös szezonjában induló tíz csapat.
Lehet-e ez a jövő Forma-1-ének kezdete?
2012 augusztus végén Michael Schumacher és Jenson Button hangosan nevetett fel, amikor a Belga GP sajtótájékoztatóján feltették nekik a kérdést, mit szólnak hozzá, hogy pár év múlva indul egy autóverseny, amin hangtalan együlésesek fognak körözni. „Nem lesz hangjuk? Azt meg hogy gondolják?” – kérdeztek vissza mindketten.
Két évvel később az előkészületeket, a kocsikat és a pilótákat látva azonban már biztosan komolyabban vennék a kérdést. Az egész verseny ugyanis rém praktikus és pontosan napjaink társadalmi viszonyaira találták ki. Teljesíti mindazt, amit az autóipar akar: csendes, környezetbarát, olcsó, és találkozik azzal, amit az emberek is keresnek: közel van, könnyen elérhető, szemre is vonzó, szórakoztató, és már most ismert nevek vannak benne, akikre felfigyelnek az F1-drukkerek is.
A Dallara és a Spark összesen 42 autó legyártását vállalta még 2012 novemberében, a prototípus tesztjei már 2013 szeptemberében elkezdődtek, és a versenysorozat főnöke, Alejandro Agag szerint 3000 km fölött járnak a fejlesztőpilótáik, így nyugodt szívvel adták át a kocsikat a csapatoknak. Ilyen sok autóra egyébként azért van szükség, mert a 10 csapat két-két pilótája fejenként két kocsit használ egy futamon, így összesen 40 autó kell egy versenyre.
A doningtoni központban május 15-én átadott 10 autó viszont már nem a Renault ezüstös festését kapta, hanem a szénszálas kasztni natúr, fekete színében érkezett, hogy a csapatok nekiállhassanak a saját mintájukra fényezni őket, illetve hogy az utolsó alkatrészig tökéletesen megismerkedjenek a gépekkel, hogy aztán július 3-4-én megkezdődjön az első hivatalos Forma-E teszt Doningtonban.
Az istállók közül egyelőre csak négy nevezte meg pilótáit (Andrettiék csak egyet): Az Audi Sport ABT Lucas di Grassival és Daniel Abttal indul, a Mahindra Racing Karun Chandokkal és Bruno Sennával, míg a Virgin Ricing Sam Birddel és Jaime Alguersuarival képzeli el az első idényt. Az Andretti Autosport május 29-én jelentette be Franck Montagy szerződtetését, második pilótájuk még nincs. Közülük di Grassi, Chandhok, Senna, Alguersuari és Montagny is szerepelt a Forma-1-ben, vagyis pilóták több mint fele.
A többi 14 helyet egy 34 fős csoportból töltik majd ki, az FIA ugyanis negyven pilótát hívott meg a Forma-E Vezetői Klubjába. Közöttük rutinos, volt F1-pilóták is vannak szép számmal, mint például Jarno Trulli (256 F1-futam), Nick Heidfeld (185), Szato Takuma (92), Vitantonio Liuzzi (81), Sébastien Buemi (55), Christian Klien (51), Narain Karthikeyan (48), Christijan Albers (46), Sebastian Bourdais (27), Jérome d’Ambrosio (20), Robert Doornbos (11), de szerződésre pályázik a 138 IndyCar-futamot maga mögött tudó Marco Andretti, a hölgyek képviseletében pedig Katherine Legge. Bruno Senna (46), Jaime Alguersuari (46), Lucas di Grassi (19), Karun Chandhok (11) és Franck Montagny (7) is közülük került ki.
A Formula E negyvenfős pilótalistája
Daniel Abt (német), Christijan Albers (holland), Jaime Alguersuari (spanyol), Marco Andretti (amerikai), Nathaneal Berthon (francia), Sam Bird (brit), Marco Bonanomi (olasz), Sébastien Bourdais (francia), Alex Brundle (brit), Sébastien Buemi (svájci), Adam Carroll (brit), Karun Chandhok (indiai), Dani Clos (spanyol), Ben Collins (brit), Conor Daly (amerikai), Jérome d’Ambrosio (belga), Lucas di Grassi (brazil), Roberto Doornbos (holland), Kuba Geirmaziak (lengyel), Nick Heidfeld (német), JR Hildebrand (amerikai), Hirakava Rio (japán), Narain Karthikeyan (indiai), Christian Klein (osztrák), Jon Lancester (brit), Katherine Legge (brit), Vitantonio Liuzzi (olasz), Ma Csing Hua (kínai), Nicolas Minassian (francia), Franck Montagny (francia), Giorgio Pantano (olasz), Agustin Paya (spanyol), Adrian Quaife-Hobbs (brit), Stéphane Sarrazin (francia), Bruno Senna (brazil), Oriol Serviá (spanyol), Andy Soucek (spanyol), Szato Takuma (japán), Adrien Tambay (francia), Jarno Trulli (olasz).
Bár Ma Csing Hua egyedüli kínai a jelöltek között, alighanem biztos a helye a kínai China Racingnél, az amerikai csapatoknál pedig vélhetően az indycarosok pályáznak majd nagyobb eséllyel, mint például Hildebrand vagy Servia. A versenyzők mindegyikének legalább B-osztályos nemzetközi licenc, illetve egy, az FIA által külön kiadott FIA E licenc kell a részvételhez.
A június 4-i teszten egyébként a hét, már bejelentett pilóta mellett olyanok is segítettek a csapatoknak, akiknek még nincs szerződésük. Így az e.dams autóját az egyik alapító, Alain Prost fia, Nico vezette, a Super Aguri garázsában Kevin Korjus és Antonio Felix da Costa is feltűnt, a Draysonba Jean-Karl Vernay, a China Racing kocsijába Antonio García ült be, a Venturi pedig a rutinos F1-es Nick Heidfeldre bízta az autót. A gyári tesztgépet Juan Manuel Lopez vezethette.
Az első körök után az Andretti volt a leggyorsabb, mögöttük Venturi, Virgin, e.dams, Drayson, Abt, Mahindra, China, a gyári modell, majd Super Aguri volt a sorrend – a Dragon nem futott. A legjobb és a leglassabb köridő között 8 másodperc volt a különbség. De mindez még nagyon korai, mint az év első tesztnapja a Forma-1-ben, sőt.
A teljes cikk itt olvasható.
http://sportgeza.hu/forma1/2014/06/09/formula-e/
Zöld Közlekedés
Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.
Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.
A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés