Zöldinfó

Neves múzeumok vezetői ítélték el a klímaaktivisták műtárgyak elleni akcióit

Több mint 90 jelentős múzeum vezetője írta alá azt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által közzétett nyilatkozatot, amelyben elítélték a klímavédelmi aktivisták műtárgyak elleni akcióit.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-11

Szerző:

Hell

Az aláírók között szerepel Laurence des Cars, a párizsi Louvre igazgatója, Miguel Falomir, a madridi Prado igazgatója, Hartwig Fischer, a British Museum igazgatója, Richard Armstrong, a Guggenheim igazgatója, Martine Gosselink, a hágai Mauritshuis igazgatója, Max Hollein, a Metropolitan Múzeum igazgatója és Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. “Az elmúlt hetekben a nemzetközi múzeumi gyűjteményekben található műtárgyakat számos támadás érte. Az ezekért felelős aktivisták súlyosan alábecsülik, hogy milyen sebezhetőek ezek a pótolhatatlan alkotások, amelyeket a világ kulturális örökségének részeként kell megőrizni. Bennünket, múzeumigazgatókat, akiket ezeknek a műtárgyaknak a gondozásával bíztak meg, mélyen megrázott az alkotások veszélyeztetése” – írták az ICOM német nemzeti bizottságának honlapján közzétett nyilatkozatban. “A múzeumok olyan helyek, ahol a legkülönbözőbb hátterű emberek párbeszédet folytathatnak, és amelyek így lehetővé teszik a társadalmi párbeszédet. Ebben az értelemben a múzeum mint intézmény alapvető feladatai – a gyűjtés, kutatás, megosztás és megőrzés – ma aktuálisabbak, mint valaha. Továbbra is kiállunk a kulturális örökségünkhöz való közvetlen hozzáférés mellett. És a múzeumot a társadalmi kommunikáció szabad tereként kezeljük” – szögezik le a nyilatkozatban.

A brit Just Stop Oil klímavédelmi mozgalommal kapcsolatban álló aktivisták az elmúlt hónapokban azzal kerültek be a hírekbe, hogy kezüket a remekművek kereteire ragasztva akarták felhívni a figyelmet arra, hogy azonnali lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen. Németországban, Ausztráliában, Spanyolországban és Olaszországban is voltak hasonló figyelemfelkeltő akciók. A közelmúltban például Claude Monet és Vincent van Gogh képeit öntötték le valamilyen folyadékkal. Szerencsére az alkotásokban nem esett kár, mert üveg mögött voltak, de értékes kereteik szintén sérülékenyek. Pénteken a norvég rendőrség Twitter-üzenetben jelentette, hogy klímaaktivisták Edvard Munch A sikoly című képének keretéhez akarták ragasztani magukat az oslói Nemzeti Múzeumban. A közlemény szerint az akciót nem sikerült végrehajtani, a kísérlet miatt az olajkitermelés elleni Stopp oljeletinga csoport tagjait, egy finn, egy dán és egy német aktivistát vettek őrizetbe. A múzeumigazgatók nyilatkozatának kiadásával egy időben éppen az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), amely a globális éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

mti

Kapcsolódó tartalom:klímaaktivisták múzeum tiltakozás

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Tovább olvasom