Zöldinfó
Neves múzeumok vezetői ítélték el a klímaaktivisták műtárgyak elleni akcióit
Több mint 90 jelentős múzeum vezetője írta alá azt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által közzétett nyilatkozatot, amelyben elítélték a klímavédelmi aktivisták műtárgyak elleni akcióit.
Az aláírók között szerepel Laurence des Cars, a párizsi Louvre igazgatója, Miguel Falomir, a madridi Prado igazgatója, Hartwig Fischer, a British Museum igazgatója, Richard Armstrong, a Guggenheim igazgatója, Martine Gosselink, a hágai Mauritshuis igazgatója, Max Hollein, a Metropolitan Múzeum igazgatója és Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. “Az elmúlt hetekben a nemzetközi múzeumi gyűjteményekben található műtárgyakat számos támadás érte. Az ezekért felelős aktivisták súlyosan alábecsülik, hogy milyen sebezhetőek ezek a pótolhatatlan alkotások, amelyeket a világ kulturális örökségének részeként kell megőrizni. Bennünket, múzeumigazgatókat, akiket ezeknek a műtárgyaknak a gondozásával bíztak meg, mélyen megrázott az alkotások veszélyeztetése” – írták az ICOM német nemzeti bizottságának honlapján közzétett nyilatkozatban. “A múzeumok olyan helyek, ahol a legkülönbözőbb hátterű emberek párbeszédet folytathatnak, és amelyek így lehetővé teszik a társadalmi párbeszédet. Ebben az értelemben a múzeum mint intézmény alapvető feladatai – a gyűjtés, kutatás, megosztás és megőrzés – ma aktuálisabbak, mint valaha. Továbbra is kiállunk a kulturális örökségünkhöz való közvetlen hozzáférés mellett. És a múzeumot a társadalmi kommunikáció szabad tereként kezeljük” – szögezik le a nyilatkozatban.
A brit Just Stop Oil klímavédelmi mozgalommal kapcsolatban álló aktivisták az elmúlt hónapokban azzal kerültek be a hírekbe, hogy kezüket a remekművek kereteire ragasztva akarták felhívni a figyelmet arra, hogy azonnali lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen. Németországban, Ausztráliában, Spanyolországban és Olaszországban is voltak hasonló figyelemfelkeltő akciók. A közelmúltban például Claude Monet és Vincent van Gogh képeit öntötték le valamilyen folyadékkal. Szerencsére az alkotásokban nem esett kár, mert üveg mögött voltak, de értékes kereteik szintén sérülékenyek. Pénteken a norvég rendőrség Twitter-üzenetben jelentette, hogy klímaaktivisták Edvard Munch A sikoly című képének keretéhez akarták ragasztani magukat az oslói Nemzeti Múzeumban. A közlemény szerint az akciót nem sikerült végrehajtani, a kísérlet miatt az olajkitermelés elleni Stopp oljeletinga csoport tagjait, egy finn, egy dán és egy német aktivistát vettek őrizetbe. A múzeumigazgatók nyilatkozatának kiadásával egy időben éppen az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), amely a globális éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.
mti
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
