Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Neves múzeumok vezetői ítélték el a klímaaktivisták műtárgyak elleni akcióit

Több mint 90 jelentős múzeum vezetője írta alá azt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által közzétett nyilatkozatot, amelyben elítélték a klímavédelmi aktivisták műtárgyak elleni akcióit.

Létrehozva:

|

Az aláírók között szerepel Laurence des Cars, a párizsi Louvre igazgatója, Miguel Falomir, a madridi Prado igazgatója, Hartwig Fischer, a British Museum igazgatója, Richard Armstrong, a Guggenheim igazgatója, Martine Gosselink, a hágai Mauritshuis igazgatója, Max Hollein, a Metropolitan Múzeum igazgatója és Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. “Az elmúlt hetekben a nemzetközi múzeumi gyűjteményekben található műtárgyakat számos támadás érte. Az ezekért felelős aktivisták súlyosan alábecsülik, hogy milyen sebezhetőek ezek a pótolhatatlan alkotások, amelyeket a világ kulturális örökségének részeként kell megőrizni. Bennünket, múzeumigazgatókat, akiket ezeknek a műtárgyaknak a gondozásával bíztak meg, mélyen megrázott az alkotások veszélyeztetése” – írták az ICOM német nemzeti bizottságának honlapján közzétett nyilatkozatban. “A múzeumok olyan helyek, ahol a legkülönbözőbb hátterű emberek párbeszédet folytathatnak, és amelyek így lehetővé teszik a társadalmi párbeszédet. Ebben az értelemben a múzeum mint intézmény alapvető feladatai – a gyűjtés, kutatás, megosztás és megőrzés – ma aktuálisabbak, mint valaha. Továbbra is kiállunk a kulturális örökségünkhöz való közvetlen hozzáférés mellett. És a múzeumot a társadalmi kommunikáció szabad tereként kezeljük” – szögezik le a nyilatkozatban.

A brit Just Stop Oil klímavédelmi mozgalommal kapcsolatban álló aktivisták az elmúlt hónapokban azzal kerültek be a hírekbe, hogy kezüket a remekművek kereteire ragasztva akarták felhívni a figyelmet arra, hogy azonnali lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen. Németországban, Ausztráliában, Spanyolországban és Olaszországban is voltak hasonló figyelemfelkeltő akciók. A közelmúltban például Claude Monet és Vincent van Gogh képeit öntötték le valamilyen folyadékkal. Szerencsére az alkotásokban nem esett kár, mert üveg mögött voltak, de értékes kereteik szintén sérülékenyek. Pénteken a norvég rendőrség Twitter-üzenetben jelentette, hogy klímaaktivisták Edvard Munch A sikoly című képének keretéhez akarták ragasztani magukat az oslói Nemzeti Múzeumban. A közlemény szerint az akciót nem sikerült végrehajtani, a kísérlet miatt az olajkitermelés elleni Stopp oljeletinga csoport tagjait, egy finn, egy dán és egy német aktivistát vettek őrizetbe. A múzeumigazgatók nyilatkozatának kiadásával egy időben éppen az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), amely a globális éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Enyhe telek, kevesebb vendég: változik az énekesmadarak telelési stratégiája

Elsősorban a madarak természetes védekező viselkedése áll annak hátterében, hogy a hó és a kemény fagyok ellenére sok helyen nincsenek madarak az etetőkön.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME közleménye szerint a Magyarországon telelő énekesmadarak általános túlélési stratégiája, hogy a közeledő hidegfrontok elől a délebbi országokba húzódnak – írja az alternativenergia.hu. A madárlétszám általános csökkenésének azonban átfogóbb, már a tél elejétől jelentkező okai is vannak. Az utóbbi években a klímaváltozás felgyorsulása miatt Eurázsia északi térségeiben is késik a tél, illetve a korábbi időszakhoz képest jóval enyhébb és hómentesebb, ezért a hó elől délre húzódó énekesmadár-csapatok később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe. Késnek vagy el is maradhatnak az úgynevezett inváziós fajok, köztük a fenyőrigó, a fenyőpinty, a csonttollú és a keresztcsőrű – részletezték.

A sajtóanyag alapján a jelenség harmadik összetevője az őszi madárvonulás: az etetési időszak november-decemberi kezdetekor számos hazai vonuló és részleges vonuló faj – például a fekete rigó, a vörösbegy, az erdei pinty és az énekes rigó – már elhagyta az országot. E hatások együttesen okozzák azt az érzést, hogy az etetők jelentős része üres, vagy a megszokottnál kevesebb számú és fajtájú madár jelenik meg rajtuk. Az MME ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenség nem érinti az ország valamennyi etetőhelyét, egyes területeken a madarak száma nem csökkent, sőt akár nőtt is. Felhívták a figyelmet, hogy a klímaváltozás telelési viselkedésre gyakorolt hatásainak vizsgálatát segíti az MME Nagy téli madárles elnevezésű, december 6. és február 28. között zajló lakossági madárszámlálási akciója, amelyhez még lehet csatlakozni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák