Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Neves múzeumok vezetői ítélték el a klímaaktivisták műtárgyak elleni akcióit

Több mint 90 jelentős múzeum vezetője írta alá azt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által közzétett nyilatkozatot, amelyben elítélték a klímavédelmi aktivisták műtárgyak elleni akcióit.

Létrehozva:

|

Az aláírók között szerepel Laurence des Cars, a párizsi Louvre igazgatója, Miguel Falomir, a madridi Prado igazgatója, Hartwig Fischer, a British Museum igazgatója, Richard Armstrong, a Guggenheim igazgatója, Martine Gosselink, a hágai Mauritshuis igazgatója, Max Hollein, a Metropolitan Múzeum igazgatója és Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. “Az elmúlt hetekben a nemzetközi múzeumi gyűjteményekben található műtárgyakat számos támadás érte. Az ezekért felelős aktivisták súlyosan alábecsülik, hogy milyen sebezhetőek ezek a pótolhatatlan alkotások, amelyeket a világ kulturális örökségének részeként kell megőrizni. Bennünket, múzeumigazgatókat, akiket ezeknek a műtárgyaknak a gondozásával bíztak meg, mélyen megrázott az alkotások veszélyeztetése” – írták az ICOM német nemzeti bizottságának honlapján közzétett nyilatkozatban. “A múzeumok olyan helyek, ahol a legkülönbözőbb hátterű emberek párbeszédet folytathatnak, és amelyek így lehetővé teszik a társadalmi párbeszédet. Ebben az értelemben a múzeum mint intézmény alapvető feladatai – a gyűjtés, kutatás, megosztás és megőrzés – ma aktuálisabbak, mint valaha. Továbbra is kiállunk a kulturális örökségünkhöz való közvetlen hozzáférés mellett. És a múzeumot a társadalmi kommunikáció szabad tereként kezeljük” – szögezik le a nyilatkozatban.

A brit Just Stop Oil klímavédelmi mozgalommal kapcsolatban álló aktivisták az elmúlt hónapokban azzal kerültek be a hírekbe, hogy kezüket a remekművek kereteire ragasztva akarták felhívni a figyelmet arra, hogy azonnali lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen. Németországban, Ausztráliában, Spanyolországban és Olaszországban is voltak hasonló figyelemfelkeltő akciók. A közelmúltban például Claude Monet és Vincent van Gogh képeit öntötték le valamilyen folyadékkal. Szerencsére az alkotásokban nem esett kár, mert üveg mögött voltak, de értékes kereteik szintén sérülékenyek. Pénteken a norvég rendőrség Twitter-üzenetben jelentette, hogy klímaaktivisták Edvard Munch A sikoly című képének keretéhez akarták ragasztani magukat az oslói Nemzeti Múzeumban. A közlemény szerint az akciót nem sikerült végrehajtani, a kísérlet miatt az olajkitermelés elleni Stopp oljeletinga csoport tagjait, egy finn, egy dán és egy német aktivistát vettek őrizetbe. A múzeumigazgatók nyilatkozatának kiadásával egy időben éppen az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), amely a globális éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Gyorsabb, pontosabb, hatékonyabb: új korszak kezdődik a vízvizsgálatban

A korábbiaknál hatékonyabb, rejtett vízszennyeződések megfigyelésére alkalmas eszközt fejlesztettek ki veszprémi kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 143 millió forintos támogatásból, összesen több mint 200 millió forintból megvalósult berendezés felszíni vizek hordalékénak mintavételére alkalmas – tájékoztat az alternativenergia.hu. Jordán Győző közlése szerint a korábban nem vizsgálható, de mégis súlyos következményekkel járó vízszennyeződések is kimutathatók az új berendezés használatával. A kézi mintavevő a mintázandó területet lehatároló, a szívófejet rejtő és pozícionálását víz alatti kamerával segített fejegységből, helyező rúdból, és arra a terepi viszonyoktól függő távolságra illeszthető mintavételi tartályból, valamint vezérlő és kijelző egységből áll.

Jordán Győző elmondta, hogy a vízminőség és a hordalékviszonyok vizsgálata kulcsfontosságú a környezeti állapot felmérésében, ugyanakkor a korábbi mintavételi technológiák számos korláttal küzdenek. Ezek használata során a különböző mederformákhoz való alkalmazkodás nehézkes, a mintavétel gyakran időigényes, és nagyban függ a mintavevő tapasztalatától. Különösen problémás a mintavétel nehezen hozzáférhető vagy sekély vizű köves-kavicsos területeken. Az újonnan kifejlesztett rendszer könnyű, mobil és moduláris, azaz rugalmasan variálható megoldás, amely fellazítja a mederben megtapadt szemcséket, így hatékonyabbá teszi a finom, akár száz mikron alatti részecskék kinyerését. A variálható felépítésnek köszönhetően a berendezés különböző helyszínekhez, például sziklás hegyi patakokhoz, nádasokhoz, homokos, agyagos környezethez is könnyen illeszthető – tette hozzá a kutató.

Mint mondta, a berendezést egyetlen kezelő is használhatja, gyorsan telepíthető, gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb mintavételt biztosít, mint a korábbi eszközök. Az új berendezést március végén mutatták be az iNNO SED EU Horizon projekt tagjainak egy nemzetközi demonstráció során – fűzte hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák