Zöld Közlekedés
Nincs kormány és fékpedál a Google autójában
A Google teljesen az alapoktól építette fel a saját autóját, és azon túl, hogy a végeredmény úgy néz ki, mint egy négykerekű komposzttároló, három, meglehetősen nagy hagyománnyal bíró alkatrész is hiányzik belőle.
Nincs benne se kormány, se gáz- vagy fékpedál. Az autó természetesen azt az önvezető technológiát alkalmazza majd, amit a Google már évek óta sikerrel tesztel, de az eddig levezetett 1,1 millió kilométer alatt a korábbi változatokban mindig ott ült egy-egy Google-munkatárs, hogy ha a forgalomban valami baj történne, még közbe tudjanak avatkozni. Eddig azonban hagyományos autókat használtak, Toyota Priusokat és Lexus egyterűeket szereltek át önvezérlésre. Az új, kétüléses autó a fejlesztők szerint azért ilyen furcsa, buborék alakú, hogy a szenzorok teljesen körbelássanak, nem pedig azért, hogy a vidám külső miatt az emberek ne rettegjenek az autótól, ami felett semmi hatalmuk sincs.
Az új, továbbfejlesztett szenzorok 100 méternyire látnak el, az autó körül teljes 360 fokban. Ehhez képest a Lexus saját önvezető technológiája 12 fokban lát előre, és ott keres olyan eseményeket, amire reagálni tud. Chris Urmson, a Google projektigazgatója szerint ez olyan, mintha egy zseblámpát egy erős fényű viharlámpára cserélnénk: ahelyett, hogy csak előre világítanánk, azt látjuk, mi történik körülöttünk. Az új prototípus egyértelműen közelebb van ahhoz, amit a Google az utcákon is szívesen látna majd, de ez nem jelenti, hogy ők maguk szeretnék gyártani is az autókat. „Üzleti partnerekre és barátokra számítunk főleg” – mondta Urmson.
A hivatalos teszteket még nyáron megkezdenék. Bár a kaliforniai szabályozások megkövetelik egy olyan sofőr jelenlétét, aki vész esetén közbe tud avatkozni, a Google szerint ez hamarosan változni fog. Két év alatt kétszázat gyártanának le a prototípusból, hogy önként jelentkezőknek adják ki őket tesztre.
A jármű tervezésénél a biztonság volt a fő szempont, bár ennek ellentmond, hogy minden olyan dolog hiányzik belőle, amit elsőre ezzel összefüggésben meg szoktunk említeni. Mind az anyaghasználat, mind az energiaelnyelő zónák kialakítása erre utal, ráadásul a kocsi végsebessége 40 kilométer óránként. Ez elég lassú ahhoz, hogy a minimumra csökkentsék az előbb-utóbb valószínűleg bekövetkező balesetben fellépő energiákat.
Az autó elejét ráadásul habszerű anyagból építették, a szélvédő valamennyire rugalmas, szóval ha el is gázol majd egy gyalogost, a minimumra csökkentették az okozott sérüléseket. De mi történik majd, ha csődöt mond az önálló kormány vagy a fék? Előjön a műszerfal mögül egy kormány vagy egy pedál? Nem, a tervezők inkább beletettek mindenből még egyet, tehát kormányműből és fékből is két, egymástól független rendszer van, ha az egyik elromlik, még mindig ott másik.
forrás: index.hu
Zöld Közlekedés
Költségnyomás, kínai verseny, elektromos átállás: nehéz időszak vár az autóiparra
Komoly kihívások előtt a globális autóipar.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár a globális autóipar 2025-ben még 4 százalékkal bővült, az idén a költségnyomás, a geopolitikai feszültségek és az elektromos átállás kihívásainak hatására növekedése gyakorlatilag leállhat, egyre több szereplő néz szembe romló nyereségességgel és növekvő kockázatokkal – áll az Allianz Trade MTI-hez eljuttatott ágazati elemzésében, amelyben kitértek arra is, hogy a magyar autóipar exportkitettsége és költségérzékenysége okán különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra. Tavaly a növekedés régiónként jelentősen eltért: míg az Európai Unióban az újautó-regisztrációk csak 1-2 százalékkal nőttek, addig Kína közel 10 százalékos bővüléssel tovább erősítette domináns szerepét a globális piacon, amelynek már több mint egyharmadát adja – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kínai termelési kapacitások bővülése a lassuló belföldi kereslet mellett egyre erőteljesebb exportnyomást eredményez, ami fokozza a versenyt az európai gyártók számára. Az iparágnak egyszerre kell alkalmazkodnia a költségsokkokhoz, a szigorodó szabályozási környezethez és a gyors technológiai átalakuláshoz. Ezzel párhuzamosan az emelkedő energiaárak és a geopolitikai bizonytalanságok az elektromos mobilitás irányába mozdítják a keresletet és a termelést – olvasható az elemzésben.
Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója szerint 2026-ban az ágazat globális növekedése 0-1 százalék közé lassulhat, ami lényegében stagnálást jelent. Kitért arra, hogy a romló jövedelmezőség és a tartós költségnyomás már a 2025-ös fizetésképtelenségi adatokban is markánsan tükröződik. Az Allianz Trade elemzése szerint tavaly világszerte 475 nagyméretű csődöt regisztráltak (az előző évi 469 után) a legalább 25 millió eurós árbevételű vállalatok körében, ennek 7 százalékát az autóiparban, amivel ez lett az ötödik leginkább érintett szektor.
Magyarországon a járműiparhoz kapcsolódó felszámolások az összes eljárás 7-8 százalékát adják, ez összhangban van a nemzetközi adatokkal. Az autóipari vállalkozások száma 2023 óta folyamatosan csökken. Az Allianz Trade tapasztalatai szerint a fizetésképtelenségi kockázatok az autóiparban elsősorban a beszállítói lánc alsóbb szintjein, valamint a kereskedőknél koncentrálódnak, ahol az alacsonyabb marzsok, a korlátozott ártranszfer-képesség, valamint a készletek és vevőkövetelések finanszírozási terhei egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalatok cash flow-jára. A magyar autóipar – amely a teljes ipari kibocsátás mintegy 20 százalékát adja – jelentős gazdasági súlya miatt stratégiai ágazat, exportkitettsége és költségérzékenysége miatt azonban különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra – hívták fel a figyelmet. A cégek jövedelmezőségét egyre szűkítik a növekvő bér- és energia-költségek, az alapanyagok drágulása, miközben az autógyártók árleszorító törekvései is csökkentik a fedezetet.
Bujdosó Tünde szerint a kilátásokat vegyes tényezők alakítják: a csökkenő infláció és kamatszint, illetve az akkumulátorárak mérséklődése támogathatja a kereslet élénkülését és az elektromos átállást, míg a nyersanyag-ellátás kockázatai, az eltérő szén-dioxid kibocsátási irányelvek, a fogyasztói bizonytalanság fékezhetik a piacot, miközben a technológiai verseny és Kína dominanciája tartósan szűkítheti az európai szereplők mozgásterét.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia7 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés