Zöld Közlekedés
Nincs kormány és fékpedál a Google autójában
A Google teljesen az alapoktól építette fel a saját autóját, és azon túl, hogy a végeredmény úgy néz ki, mint egy négykerekű komposzttároló, három, meglehetősen nagy hagyománnyal bíró alkatrész is hiányzik belőle.
Nincs benne se kormány, se gáz- vagy fékpedál. Az autó természetesen azt az önvezető technológiát alkalmazza majd, amit a Google már évek óta sikerrel tesztel, de az eddig levezetett 1,1 millió kilométer alatt a korábbi változatokban mindig ott ült egy-egy Google-munkatárs, hogy ha a forgalomban valami baj történne, még közbe tudjanak avatkozni. Eddig azonban hagyományos autókat használtak, Toyota Priusokat és Lexus egyterűeket szereltek át önvezérlésre. Az új, kétüléses autó a fejlesztők szerint azért ilyen furcsa, buborék alakú, hogy a szenzorok teljesen körbelássanak, nem pedig azért, hogy a vidám külső miatt az emberek ne rettegjenek az autótól, ami felett semmi hatalmuk sincs.
Az új, továbbfejlesztett szenzorok 100 méternyire látnak el, az autó körül teljes 360 fokban. Ehhez képest a Lexus saját önvezető technológiája 12 fokban lát előre, és ott keres olyan eseményeket, amire reagálni tud. Chris Urmson, a Google projektigazgatója szerint ez olyan, mintha egy zseblámpát egy erős fényű viharlámpára cserélnénk: ahelyett, hogy csak előre világítanánk, azt látjuk, mi történik körülöttünk. Az új prototípus egyértelműen közelebb van ahhoz, amit a Google az utcákon is szívesen látna majd, de ez nem jelenti, hogy ők maguk szeretnék gyártani is az autókat. „Üzleti partnerekre és barátokra számítunk főleg” – mondta Urmson.
A hivatalos teszteket még nyáron megkezdenék. Bár a kaliforniai szabályozások megkövetelik egy olyan sofőr jelenlétét, aki vész esetén közbe tud avatkozni, a Google szerint ez hamarosan változni fog. Két év alatt kétszázat gyártanának le a prototípusból, hogy önként jelentkezőknek adják ki őket tesztre.
A jármű tervezésénél a biztonság volt a fő szempont, bár ennek ellentmond, hogy minden olyan dolog hiányzik belőle, amit elsőre ezzel összefüggésben meg szoktunk említeni. Mind az anyaghasználat, mind az energiaelnyelő zónák kialakítása erre utal, ráadásul a kocsi végsebessége 40 kilométer óránként. Ez elég lassú ahhoz, hogy a minimumra csökkentsék az előbb-utóbb valószínűleg bekövetkező balesetben fellépő energiákat.
Az autó elejét ráadásul habszerű anyagból építették, a szélvédő valamennyire rugalmas, szóval ha el is gázol majd egy gyalogost, a minimumra csökkentették az okozott sérüléseket. De mi történik majd, ha csődöt mond az önálló kormány vagy a fék? Előjön a műszerfal mögül egy kormány vagy egy pedál? Nem, a tervezők inkább beletettek mindenből még egyet, tehát kormányműből és fékből is két, egymástól független rendszer van, ha az egyik elromlik, még mindig ott másik.
forrás: index.hu
Zöld Közlekedés
Egy év alatt több mint ezer új elektromos töltő épült itthon
Átlépte a négyezret az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt Magyarországon – közölte a hivatal az MTI-vel. Hangsúlyozta az alternativenergia.hu, hogy 2025-ben intenzíven bővült a magyar elektromostöltő-infrastruktúra, a 2024. év végi adatokhoz képest – 3191 – darab – több mint ezer berendezéssel több üzemelt Magyarországon. Az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma mellett nőtt a töltésre fordított energiamennyiség negyedéves értéke is, elérte a 12 630 megawattórát (MWh). A legtöbb töltőberendezés továbbra is a fővárosban volt elérhető, 1462 darab, Pest vármegyében 510, Hajdú-Bihar vármegyében 415, Veszprém vármegyében pedig 210 berendezés üzemelt, míg Nógrád vármegyében 31 berendezés állt a felhasználók rendelkezésére.
A 4227 töltőberendezés közül 3079 (váltakozó áramú) AC-töltésre, 813 (egyenáramú) DC-töltésre, 335 darab pedig AC és DC-töltésre egyaránt alkalmas volt, 2025 végén a töltőberendezéseken összesen 7530 csatlakozó működött, amelyek túlnyomó többsége (5393 darab) Type2 típusú AC töltésre használható eszköz volt. Az elosztói területeket tekintve a legtöbb, 1922 berendezés az ELMŰ Hálózati Kft. területén üzemelt, ezt követte az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 702, és az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. 590 darabbal. A közleményben kitértek arra, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében a szolgáltatók összesen 519 373 darab töltést regisztráltak. A 2024 utolsó negyedévében mért 8693 Mwh-hoz képest a töltésre felhasznált energia összmennyisége elérte a 12 630 MWh-t, ebből az AC töltések mennyisége 2158 MWh, a DC töltések mennyisége 10 472 MWh-t tett ki. Az engedélyköteles elektromos töltőberendezésekről szóló részletes beszámoló, valamint a töltőberendezéseket tartalmazó interaktív térkép elérhető a MEKH honlapján.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVizsgálat indult az EcoPro debreceni üzemében történt esemény után

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés