Zöld Közlekedés
Nincs kormány és fékpedál a Google autójában
A Google teljesen az alapoktól építette fel a saját autóját, és azon túl, hogy a végeredmény úgy néz ki, mint egy négykerekű komposzttároló, három, meglehetősen nagy hagyománnyal bíró alkatrész is hiányzik belőle.
Nincs benne se kormány, se gáz- vagy fékpedál. Az autó természetesen azt az önvezető technológiát alkalmazza majd, amit a Google már évek óta sikerrel tesztel, de az eddig levezetett 1,1 millió kilométer alatt a korábbi változatokban mindig ott ült egy-egy Google-munkatárs, hogy ha a forgalomban valami baj történne, még közbe tudjanak avatkozni. Eddig azonban hagyományos autókat használtak, Toyota Priusokat és Lexus egyterűeket szereltek át önvezérlésre. Az új, kétüléses autó a fejlesztők szerint azért ilyen furcsa, buborék alakú, hogy a szenzorok teljesen körbelássanak, nem pedig azért, hogy a vidám külső miatt az emberek ne rettegjenek az autótól, ami felett semmi hatalmuk sincs.
Az új, továbbfejlesztett szenzorok 100 méternyire látnak el, az autó körül teljes 360 fokban. Ehhez képest a Lexus saját önvezető technológiája 12 fokban lát előre, és ott keres olyan eseményeket, amire reagálni tud. Chris Urmson, a Google projektigazgatója szerint ez olyan, mintha egy zseblámpát egy erős fényű viharlámpára cserélnénk: ahelyett, hogy csak előre világítanánk, azt látjuk, mi történik körülöttünk. Az új prototípus egyértelműen közelebb van ahhoz, amit a Google az utcákon is szívesen látna majd, de ez nem jelenti, hogy ők maguk szeretnék gyártani is az autókat. „Üzleti partnerekre és barátokra számítunk főleg” – mondta Urmson.
A hivatalos teszteket még nyáron megkezdenék. Bár a kaliforniai szabályozások megkövetelik egy olyan sofőr jelenlétét, aki vész esetén közbe tud avatkozni, a Google szerint ez hamarosan változni fog. Két év alatt kétszázat gyártanának le a prototípusból, hogy önként jelentkezőknek adják ki őket tesztre.
A jármű tervezésénél a biztonság volt a fő szempont, bár ennek ellentmond, hogy minden olyan dolog hiányzik belőle, amit elsőre ezzel összefüggésben meg szoktunk említeni. Mind az anyaghasználat, mind az energiaelnyelő zónák kialakítása erre utal, ráadásul a kocsi végsebessége 40 kilométer óránként. Ez elég lassú ahhoz, hogy a minimumra csökkentsék az előbb-utóbb valószínűleg bekövetkező balesetben fellépő energiákat.
Az autó elejét ráadásul habszerű anyagból építették, a szélvédő valamennyire rugalmas, szóval ha el is gázol majd egy gyalogost, a minimumra csökkentették az okozott sérüléseket. De mi történik majd, ha csődöt mond az önálló kormány vagy a fék? Előjön a műszerfal mögül egy kormány vagy egy pedál? Nem, a tervezők inkább beletettek mindenből még egyet, tehát kormányműből és fékből is két, egymástól független rendszer van, ha az egyik elromlik, még mindig ott másik.
forrás: index.hu
Zöld Közlekedés
Villanyautó vagy hibrid? A kötelező biztosításnál már jelentős a különbség
Olcsóbb lett a villanyautók és a hibridek kötelező biztosítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Netrisk online biztosításközvetítő összesítése szerint olcsóbb lett a villanyautók és a hibridautók kötelező biztosítása – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött közleményben ismertették, hogy az elektromos autók kötelező biztosításának féléves átlagdíja éves összevetésben 8 százalékkal, a hibrideké 12 százalékkal csökkent, miközben a többi személyautónál mindössze 2 százalékos volt a mérséklődés. A Netrisknél a tisztán elektromos személygépkocsikra kötött kötelező felelősség-biztosítások aránya 3,6 százalékra nőtt idén júniusban, szemben az egy évvel korábbi, bőven 3 százalék alatti szinttel. A hibridek aránya is nőtt, mégpedig 5,3 százalékra az egy évvel korábbi 4 százalékról.
Adataik szerint a villanyautó-piac erősödését a vállalkozások húzzák, az idén júniusban a cégek – jogi személyek – által kötött kötelező biztosítások közel 10 százaléka már tisztán elektromos autóra vonatkozott, a hibridekkel együtt pedig a részesedés meghaladta a 17 százalékot. A magánszemélyeknél az elektromos autók aránya valamivel több mint 3 százalék volt június végén. Besnyő Márton, a cégcsoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője a közleményben ismertette, az elektromos autók 2026 első féléves kgfb-átlagdíja több mint 52 ezer forintot tett ki, ami 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A hibrideknél még nagyobb, 12 százalékos csökkenés történt, így az idei féléves átlagdíj 54 ezer forint alá mérséklődött. A hagyományos hajtású személyautók első féléves átlagdíja eközben mindössze 2 százalékkal közel 59 ezer forintra csökkent.
A közleményben kitértek arra, hogy az elektromos autókra kötött kötelezőknél jelentős előnnyel vezet a Tesla. A Netrisknél 2026 első felében tisztán elektromos személyautókra kötött kgfb-szerződések közel 22 százaléka az amerikai márka modelljeihez kapcsolódott. A második helyen 11 százalékos részesedéssel a Hyundai állt, a harmadik pedig közel 10 százalékkal a BMW lett. A Nissan az elektromos kötések 9 százalékát, a Volkswagen 8 százalékát, a Kia és a Renault pedig egyaránt körülbelül 6 százalékát adta. Az első tízbe a Dacia, a BYD és az Audi is bekerült, egyenként 2–3 százalékos részesedéssel. A tíz legnépszerűbb márkához az elektromos autókra kötött szerződések közel 80 százaléka tartozott.
Más a helyzet a cascónál az adatok szerint. A Netrisknél kötött élő kgfb-szerződéssel rendelkező személyautók közül a dízel üzemanyagot használó autók mindössze 3,4, a benzineseknek pedig az 5,3 százaléka rendelkezik cascóval is. Ugyanakkor ez az arány a hibrideknél majdnem 29, a villanyautóknál pedig 17 százalék feletti. Az elektromos autók átlagos cascódíja meghaladta a 263 ezer forintot, a hibrideké pedig valamivel több mint 200 ezer forint volt. A benzines autóknál ezzel szemben 109 ezer, a dízeleknél 160 ezer forint körül alakult az átlag.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés