Zöld Energia

Nulla energiaigényű bölcsődét alakítottak ki Nagykanizsán

Csaknem 240 millió forintból alakítottak ki bölcsődét Nagykanizsán, az intézmény napelemes és hőszivattyús felszereltsége révén sem földgáz, sem áram nem kell az energiaellátásához – tájékoztatott a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft..

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2022-09-16

Szerző:

Dalma

A közlemény szerint az önkormányzat 2020-ban nyert el 237,5 millió forint európai uniós támogatást a Széchenyi 2020 program keretéből a Manóvár Bölcsőde kialakítására. A szeptember 1-jétől működő intézmény évtizedekkel ezelőtt bölcsődének épült, később azonban idősek nappali ellátására használták. Az itt újból megnyitott, két csoportszobás bölcsődében összesen 24 gyereket tudnak ellátni, a kihasználtsága már meghaladja a 90 százalékot. A csoportszobák mellett tornaszobát, irodákat, mosdókat, szociális blokkot is kialakítottak, továbbá korszerűsítették a melegítőkonyhát, az udvaron pedig új játékokat állítottak fel és gumiborítású teraszt is készítettek. A beruházás során a lábazatot, a tetőt és a homlokzatot is szigetelték, kicserélték a nyílászárókat, a burkolatokat, illetve a villanyvezetékeket és a gépészetet.

A tetőre napelemes rendszert telepítettek, a megfelelő hőmérsékletet pedig hőszivattyús rendszer biztosítja télen-nyáron. Az intézmény a felhasznált villamos energiát saját maga állítja elő, gázra pedig nincs szükség. A projektet a tervezettekhez képest mintegy négy hónappal korábban, augusztus végére befejezték. A tervezett előirányzat fedezetet biztosított a beruházás minden költségére, az épület korszerűsítésén kívül a mintegy 1100 darab eszköz, berendezési tárgy és gép beszerzésére is.

mti

Kapcsolódó tartalom:bölcsőde energetikai felújítás energia

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom