Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Óceántakarítás? Megvalósítható!

Létrehozva:

|

A 19 éves holland Boyan Slat szerint 10 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A legnagyobb élővizek megtisztítása korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a holland fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 10 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni!

Tavalyi világhírű Tedx előadásában Slat külön kiemelte, óceánjaink óriási nagyságának köszönhetően a legtöbben tisztában sincsenek azzal, valójában milyen nagyon szennyezettek óceánjaink: “Az egyik probléma, hogy nincsenek ábrázolások ezekről a szemétfoltokról, mivel a hulladékhalmaz több millió négyzetkilométeren szóródik szét!”

Slat még az iskolai évek alatt jött elő ötletével, majd papírra is vetette óceántakarító koncepcióját. Amikor koncepciója publikálásra került, azonnal felfigyeltek rá a tengeri szakértők. Számos díjat is elnyert már vele, köztük a hollandiai Delft Műszaki Egyetem 2012 Legjobb Műszaki Tervezése díját is.

Tudósok százai vizsgálták már, hogyan lehetne az óceánokban felhalmozódott 20 milliárd tonnányi műanyag hulladékot eltávolítani, de hiába. A fiatal holland feltaláló azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, s egy év kutatás és kísérletezés után, közel 100 szakember bevonásával 2014. június 3-án közreadták tanulmányukat (The Ocean Cleanup – Feasibility Study). “MEGVALÓSÍTHATÓ!” – ezzel a felkiáltással posztolták közel 600 oldalas anyagukat az Ocean Cleanup Facebook oldalára. A megközelítés bölcs, mert nemcsak az élővilágban okozott károkat veszi számításba, hanem a szemét szigetek által okozott gazdasági veszteségekre is komoly figyelmet fordít, továbbá a gazdaságos üzemeltetést is szem előtt tartja! Ezek figyelembevételével már nemcsak a környezetvédők fognak felfigyelni erre a gigantikus műveletre, hanem a legnagyobb cégek és szövetségek is!

Advertisement

A koncepció szerint az Óceántakarító rendszer (Ocean Cleanup Array) a víz felszínén úszó üreges Dyneema (magas molekulasűrűségű polietilén) anyagból készült csövekből (továbbiakban: boom) áll, melyek az áramlatnak köszönhetően begyűjtik és koncentrálják a hulladékokat. A megadott szögben installált boomoknak és az áramlatnak köszönhetően a lebegő hulladék egy 11 méter átmérőjű, 58 méter maga henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A tároló kapacitása 3000 m3. Napi 65 m3-es kitermelési kapacitással terveznek, ami azt jelenti, hogy 45 naponta kell teherhajóra üríteni a hulladékot.

A begyűjtött hulladék hasznosításával (energetika, olajsajtolás, újrafeldolgozás) pedig fedezni kívánják a kivitelezési költségeket is. Az előzetes kalkulációk szerint 300 millió eurós összköltségvetéssel, 100 km hosszú csápokkal kb. 10 év kell a Csendes-óceáni szemét sziget nagy részének eltüntetéséhez (3-4 év tervezés, kutatás, kivitelezés, 5 év üzemeltetés).

Advertisement

A fókuszterület közel 200 kilométerre található San Francisco partjaitól (északi szélesség 30° és a nyugati hosszúság 138°), ami számításaik szerink 21.000 tonna 2 cm-nél kisebb, és 119.000 tonna 2 cm-nél nagyobb műanyag hulladékot foglal magába. Ennek kb. 50%-át, 70.000 tonnát terveznek kiszedni ezzel a technikával.

A hulladékok függőleges kiterjedésének dimenzióit 2 expedíció során vizsgálták és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb koncentráció, ami hatékonyan be is gyűjthető, kb. 2-3 méteres mélységben található, de ezt az időjárási körülmények (szél, hullámok) is befolyásolják.

Advertisement

A begyűjtés hatékonyságát és a hulladékok viselkedését a boom-mal való találkozásnál, illetve az átszivárgó mennyiséget számítógépes áramlás szimulációkkal (Computational Fluid Dynamics: CFD) és több gyakorlati kísérlettel vizsgálták. Az egyes boom-ok maximum 1,4 km-esek lehetnek, ugyanis ennél a méretnél még felveszik a több méteres hullámok alakját és váltakozását, e fölött azonban már fellép a hullámok átbukásának esélye, ami veszteséget eredményezhet.

S mi lesz a begyűjtött halakkal, s élőlényekkel? – hangzik jogosan a kérdés. Az élőlényeket, mint pl. a planktonokat leválasztják egy speciális centrifugális technikával, és csak az újrafelhasználásra kerülő műanyag anyagokat tartják meg. Mivel hálót nem használnak a tisztítás során, ez a passzív módszer lehet a legkíméletesebb a tengeri ökoszisztémákkal és a hálós módszerrel begyűjthető hulladékoknál akár jóval kisebb méretű hulladékokat is be tudnak gyűjteni.

Advertisement

A projekt fenntarthatósága
Slat előadásában és honlapján azt is megtudhatjuk, hogyan tervezik majd a hosszú távú finanszírozást. A begyűjtött műanyag hulladékok hasznosíthatók, amik az előzetes kalkulációk alapján 500 millió dolláros évi bevételt is eredményezhetnek, számításaik, pénzügyi terveik is olvashatóak a tanulmányban. Az induláshoz és a további kutatások finanszírozásához indítottak egy közösségi finanszírozású gyűjtőprogramot, amin keresztül 2 millió dollárt szeretnének begyűjteni 100 nap alatt. Az első 2 napban már 55.000 dollárral be is szálltak a jótékony segítők. 6.21 dollár a minimum, ami átszámítva 1400 forintot jelent…  Adományt a projekt főoldalán lehet folyósítani.

forrás: okopack.hu

Advertisement

 

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Felfüggesztenék a part menti nagyberuházásokat

A balatoni nagyberuházások leállítását sürgetik a tó védelmében összefogó civil szervezetek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A balatoni partszakaszokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek köztulajdonba vételét és 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását sürgetik civil szervezetek – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A SOS Balaton mozgalom kezdeményezői elsőként a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatának megmentése érdekében várnak intézkedést – áll a szervezetek képviselőjének MTI-hez eljuttatott közleményében. Indítványukban – amelyet kormánytagoknak, az érintett országgyűlési képviselőknek, az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek szószólójának is eljuttattak – azt írták, hogy a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatánál, ahol a Cordia nagyberuházása zajlik, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megítélése szerint” felbecsülhetetlen értékű, még megmaradt természetes kapu” található, amelynek megőrzése a teljes tó ökológiai stabilitásának és jövőjének elengedhetetlen feltétele.

A kormányhoz intézett felhívás sürgeti a természetes és természetközeli parti területeket veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését és az érintett területek állami tulajdonba vételét. Kérik: a tudományos intézmények bevonásával vegyék számba, mely partszakaszokon és beruházásoknál szükséges hasonló beavatkozás, és biztosítsák az érintett területek tartós védelmét. Ezen kívül induljon tudományos alapú program a károsított nádasok, torkolatok és természetes parti élőhelyek helyreállítása érdekében.

A szervezetek a szükséges beavatkozások elindításához 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását javasolják. A kezdeményezők hangsúlyozzák, a klímaváltozás miatt várhatóan gyakoribbá váló alacsony vízállásokra nem kizárólag veszélyként kell tekinteni. A víz időszakos visszahúzódása lehetőséget teremthet a természetes parti zónák, sekélyvízi élőhelyek és nádasok megújulására is. Elengedhetetlen lenne, hogy ezek a területek a természet számára megmaradjanak, és ne új beépítések célpontjává váljanak.

Advertisement

A közlemény idézi a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) állásfoglalást, mely szerint a déli part beépítettsége és mesterséges átalakítottsága már eléri a 75 százalékot, ebben a helyzetben pedig minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás “súlyos ökológiai felelőtlenség”. A szervezetek a beruházások együttes környezeti hatására vonatkozó átfogó ombudsmani vizsgálatot kezdeményeznek.

Emellett a fonyódi beruházás soron kívüli vizsgálatát kérik, valamint nyilvános állásfoglalást is várnak a megmaradt természetes partvidék védelmében. A kezdeményezők – a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – további civil szervezetek és helyi közösségek csatlakozását várják.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák