Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Óceántakarítás? Megvalósítható!

Létrehozva:

|

A 19 éves holland Boyan Slat szerint 10 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A legnagyobb élővizek megtisztítása korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a holland fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 10 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni!

Tavalyi világhírű Tedx előadásában Slat külön kiemelte, óceánjaink óriási nagyságának köszönhetően a legtöbben tisztában sincsenek azzal, valójában milyen nagyon szennyezettek óceánjaink: “Az egyik probléma, hogy nincsenek ábrázolások ezekről a szemétfoltokról, mivel a hulladékhalmaz több millió négyzetkilométeren szóródik szét!”

Slat még az iskolai évek alatt jött elő ötletével, majd papírra is vetette óceántakarító koncepcióját. Amikor koncepciója publikálásra került, azonnal felfigyeltek rá a tengeri szakértők. Számos díjat is elnyert már vele, köztük a hollandiai Delft Műszaki Egyetem 2012 Legjobb Műszaki Tervezése díját is.

Tudósok százai vizsgálták már, hogyan lehetne az óceánokban felhalmozódott 20 milliárd tonnányi műanyag hulladékot eltávolítani, de hiába. A fiatal holland feltaláló azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, s egy év kutatás és kísérletezés után, közel 100 szakember bevonásával 2014. június 3-án közreadták tanulmányukat (The Ocean Cleanup – Feasibility Study). “MEGVALÓSÍTHATÓ!” – ezzel a felkiáltással posztolták közel 600 oldalas anyagukat az Ocean Cleanup Facebook oldalára. A megközelítés bölcs, mert nemcsak az élővilágban okozott károkat veszi számításba, hanem a szemét szigetek által okozott gazdasági veszteségekre is komoly figyelmet fordít, továbbá a gazdaságos üzemeltetést is szem előtt tartja! Ezek figyelembevételével már nemcsak a környezetvédők fognak felfigyelni erre a gigantikus műveletre, hanem a legnagyobb cégek és szövetségek is!

Advertisement

A koncepció szerint az Óceántakarító rendszer (Ocean Cleanup Array) a víz felszínén úszó üreges Dyneema (magas molekulasűrűségű polietilén) anyagból készült csövekből (továbbiakban: boom) áll, melyek az áramlatnak köszönhetően begyűjtik és koncentrálják a hulladékokat. A megadott szögben installált boomoknak és az áramlatnak köszönhetően a lebegő hulladék egy 11 méter átmérőjű, 58 méter maga henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A tároló kapacitása 3000 m3. Napi 65 m3-es kitermelési kapacitással terveznek, ami azt jelenti, hogy 45 naponta kell teherhajóra üríteni a hulladékot.

A begyűjtött hulladék hasznosításával (energetika, olajsajtolás, újrafeldolgozás) pedig fedezni kívánják a kivitelezési költségeket is. Az előzetes kalkulációk szerint 300 millió eurós összköltségvetéssel, 100 km hosszú csápokkal kb. 10 év kell a Csendes-óceáni szemét sziget nagy részének eltüntetéséhez (3-4 év tervezés, kutatás, kivitelezés, 5 év üzemeltetés).

Advertisement

A fókuszterület közel 200 kilométerre található San Francisco partjaitól (északi szélesség 30° és a nyugati hosszúság 138°), ami számításaik szerink 21.000 tonna 2 cm-nél kisebb, és 119.000 tonna 2 cm-nél nagyobb műanyag hulladékot foglal magába. Ennek kb. 50%-át, 70.000 tonnát terveznek kiszedni ezzel a technikával.

A hulladékok függőleges kiterjedésének dimenzióit 2 expedíció során vizsgálták és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb koncentráció, ami hatékonyan be is gyűjthető, kb. 2-3 méteres mélységben található, de ezt az időjárási körülmények (szél, hullámok) is befolyásolják.

Advertisement

A begyűjtés hatékonyságát és a hulladékok viselkedését a boom-mal való találkozásnál, illetve az átszivárgó mennyiséget számítógépes áramlás szimulációkkal (Computational Fluid Dynamics: CFD) és több gyakorlati kísérlettel vizsgálták. Az egyes boom-ok maximum 1,4 km-esek lehetnek, ugyanis ennél a méretnél még felveszik a több méteres hullámok alakját és váltakozását, e fölött azonban már fellép a hullámok átbukásának esélye, ami veszteséget eredményezhet.

S mi lesz a begyűjtött halakkal, s élőlényekkel? – hangzik jogosan a kérdés. Az élőlényeket, mint pl. a planktonokat leválasztják egy speciális centrifugális technikával, és csak az újrafelhasználásra kerülő műanyag anyagokat tartják meg. Mivel hálót nem használnak a tisztítás során, ez a passzív módszer lehet a legkíméletesebb a tengeri ökoszisztémákkal és a hálós módszerrel begyűjthető hulladékoknál akár jóval kisebb méretű hulladékokat is be tudnak gyűjteni.

Advertisement

A projekt fenntarthatósága
Slat előadásában és honlapján azt is megtudhatjuk, hogyan tervezik majd a hosszú távú finanszírozást. A begyűjtött műanyag hulladékok hasznosíthatók, amik az előzetes kalkulációk alapján 500 millió dolláros évi bevételt is eredményezhetnek, számításaik, pénzügyi terveik is olvashatóak a tanulmányban. Az induláshoz és a további kutatások finanszírozásához indítottak egy közösségi finanszírozású gyűjtőprogramot, amin keresztül 2 millió dollárt szeretnének begyűjteni 100 nap alatt. Az első 2 napban már 55.000 dollárral be is szálltak a jótékony segítők. 6.21 dollár a minimum, ami átszámítva 1400 forintot jelent…  Adományt a projekt főoldalán lehet folyósítani.

forrás: okopack.hu

Advertisement

 

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák