Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Óceántakarítás? Megvalósítható!

Létrehozva:

|

A 19 éves holland Boyan Slat szerint 10 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A legnagyobb élővizek megtisztítása korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a holland fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 10 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni!

Tavalyi világhírű Tedx előadásában Slat külön kiemelte, óceánjaink óriási nagyságának köszönhetően a legtöbben tisztában sincsenek azzal, valójában milyen nagyon szennyezettek óceánjaink: “Az egyik probléma, hogy nincsenek ábrázolások ezekről a szemétfoltokról, mivel a hulladékhalmaz több millió négyzetkilométeren szóródik szét!”

Slat még az iskolai évek alatt jött elő ötletével, majd papírra is vetette óceántakarító koncepcióját. Amikor koncepciója publikálásra került, azonnal felfigyeltek rá a tengeri szakértők. Számos díjat is elnyert már vele, köztük a hollandiai Delft Műszaki Egyetem 2012 Legjobb Műszaki Tervezése díját is.

Tudósok százai vizsgálták már, hogyan lehetne az óceánokban felhalmozódott 20 milliárd tonnányi műanyag hulladékot eltávolítani, de hiába. A fiatal holland feltaláló azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, s egy év kutatás és kísérletezés után, közel 100 szakember bevonásával 2014. június 3-án közreadták tanulmányukat (The Ocean Cleanup – Feasibility Study). “MEGVALÓSÍTHATÓ!” – ezzel a felkiáltással posztolták közel 600 oldalas anyagukat az Ocean Cleanup Facebook oldalára. A megközelítés bölcs, mert nemcsak az élővilágban okozott károkat veszi számításba, hanem a szemét szigetek által okozott gazdasági veszteségekre is komoly figyelmet fordít, továbbá a gazdaságos üzemeltetést is szem előtt tartja! Ezek figyelembevételével már nemcsak a környezetvédők fognak felfigyelni erre a gigantikus műveletre, hanem a legnagyobb cégek és szövetségek is!

Advertisement

A koncepció szerint az Óceántakarító rendszer (Ocean Cleanup Array) a víz felszínén úszó üreges Dyneema (magas molekulasűrűségű polietilén) anyagból készült csövekből (továbbiakban: boom) áll, melyek az áramlatnak köszönhetően begyűjtik és koncentrálják a hulladékokat. A megadott szögben installált boomoknak és az áramlatnak köszönhetően a lebegő hulladék egy 11 méter átmérőjű, 58 méter maga henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A tároló kapacitása 3000 m3. Napi 65 m3-es kitermelési kapacitással terveznek, ami azt jelenti, hogy 45 naponta kell teherhajóra üríteni a hulladékot.

A begyűjtött hulladék hasznosításával (energetika, olajsajtolás, újrafeldolgozás) pedig fedezni kívánják a kivitelezési költségeket is. Az előzetes kalkulációk szerint 300 millió eurós összköltségvetéssel, 100 km hosszú csápokkal kb. 10 év kell a Csendes-óceáni szemét sziget nagy részének eltüntetéséhez (3-4 év tervezés, kutatás, kivitelezés, 5 év üzemeltetés).

Advertisement

A fókuszterület közel 200 kilométerre található San Francisco partjaitól (északi szélesség 30° és a nyugati hosszúság 138°), ami számításaik szerink 21.000 tonna 2 cm-nél kisebb, és 119.000 tonna 2 cm-nél nagyobb műanyag hulladékot foglal magába. Ennek kb. 50%-át, 70.000 tonnát terveznek kiszedni ezzel a technikával.

A hulladékok függőleges kiterjedésének dimenzióit 2 expedíció során vizsgálták és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb koncentráció, ami hatékonyan be is gyűjthető, kb. 2-3 méteres mélységben található, de ezt az időjárási körülmények (szél, hullámok) is befolyásolják.

Advertisement

A begyűjtés hatékonyságát és a hulladékok viselkedését a boom-mal való találkozásnál, illetve az átszivárgó mennyiséget számítógépes áramlás szimulációkkal (Computational Fluid Dynamics: CFD) és több gyakorlati kísérlettel vizsgálták. Az egyes boom-ok maximum 1,4 km-esek lehetnek, ugyanis ennél a méretnél még felveszik a több méteres hullámok alakját és váltakozását, e fölött azonban már fellép a hullámok átbukásának esélye, ami veszteséget eredményezhet.

S mi lesz a begyűjtött halakkal, s élőlényekkel? – hangzik jogosan a kérdés. Az élőlényeket, mint pl. a planktonokat leválasztják egy speciális centrifugális technikával, és csak az újrafelhasználásra kerülő műanyag anyagokat tartják meg. Mivel hálót nem használnak a tisztítás során, ez a passzív módszer lehet a legkíméletesebb a tengeri ökoszisztémákkal és a hálós módszerrel begyűjthető hulladékoknál akár jóval kisebb méretű hulladékokat is be tudnak gyűjteni.

Advertisement

A projekt fenntarthatósága
Slat előadásában és honlapján azt is megtudhatjuk, hogyan tervezik majd a hosszú távú finanszírozást. A begyűjtött műanyag hulladékok hasznosíthatók, amik az előzetes kalkulációk alapján 500 millió dolláros évi bevételt is eredményezhetnek, számításaik, pénzügyi terveik is olvashatóak a tanulmányban. Az induláshoz és a további kutatások finanszírozásához indítottak egy közösségi finanszírozású gyűjtőprogramot, amin keresztül 2 millió dollárt szeretnének begyűjteni 100 nap alatt. Az első 2 napban már 55.000 dollárral be is szálltak a jótékony segítők. 6.21 dollár a minimum, ami átszámítva 1400 forintot jelent…  Adományt a projekt főoldalán lehet folyósítani.

forrás: okopack.hu

Advertisement

 

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Régészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen

Megújította a pusztamaróti történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a Pusztamarót térségében található történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő; az itteni régészeti feltárás új ismeretekkel szolgált az 1526 őszén, a mohácsi csata után itt lezajlott eseményekről és az egykori érseki kastélyról – írja az alternativenergia.hu. A parkerdő az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a régészeti kutatás és a környezetrendezés állami támogatással, hétmillió forintos keretből, valamint további kétmillió forint saját forrásból valósult meg. A Gerecse, azon belül Pusztamarót ma kedvelt erdei kirándulóhely, ötszáz évvel ezelőtt azonban a mohácsi csatát követő időszak egyik tragikus eseményének helyszíne volt – írták. A közlemény szerint, a vizsgálatot a pécsi Janus Pannonius Múzeummal együttműködésben végezték. A múzeum a Mohács 500 kutatási program részeként már több mint egy évtizede vizsgálja a mohácsi csatateret és jelentős tapasztalattal rendelkezik a korszakhoz köthető terepi munkákban.

A régészeti feltárást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézete végezte tanszéki ásatás részeként, de a munkákban a területileg illetékes Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Balassa Bálint Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei is közreműködtek. A kutatás középpontjában a középkori Marót falu közelében, a Maróti-kő alján található épületmaradványok álltak: az erdő fái és avartakarója alatt két középkori eredetű épület nyomai húzódnak. Az írott források alapján feltételezhető, hogy itt állt Zsigmond király egykori vadászkastélya. A király 1388-ban Marótot az esztergomi érseknek adományozta, a kastély első ismert írásos említése pedig 1399-ből származik.

A régészeti feltárás és a talajradaros felmérések során sikerült pontosan meghatározni az egykori palotaegyüttes alaprajzát; ez két részből állt, és egykor monumentális építménynek számított. Az északi épülettömb lehetett az Estei Hippolit esztergomi érsek által reneszánsz stílusban emelt új palota. Azt írták, a hely történetének legdrámaibb fejezete 1526 őszéhez kötődik. A mohácsi csata és Buda elfoglalása után az Esztergom felé menekülők egy csoportja Marótnál próbált ellenállni az oszmán hadaknak. A korabeli beszámolók szerint a menekülők elsáncolták magukat, ám ellenállásukat végül felszámolták, és sokan meghaltak. A kastély és a középkori Marót falu pusztulása is ehhez az időszakhoz köthető.

Advertisement

Jelentős eredményt hozott a terület vizsgálata, itt már 2024-ben emberi csontmaradványokra figyeltek fel. A régészek újabb, szétszóródott emberi maradványokat tártak fel, amelyek környezetéből a többi között muskétagolyó, nyílhegy és Jagelló-kori érme is előkerült. A forrásokban említett maróti csata egyértelmű nyomaira utalnak a falu területén felszínre került dárdák, golyók és egy 1524-ben vert II. Lajos érme is – ismertették.

A leletek fontos új adatokkal szolgálhatnak az 1526 őszén Marótnál lezajlott eseményekről, és arra utalnak, hogy a kastély közvetlen környezetét is érinthette az összecsapás. A feltárás eredményeinek tudományos feldolgozása azonban még folyamatban van, több kérdés megválaszolása további vizsgálatokat igényel – közölték. Az összegzés szerint a régészeti munkával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő rendezte a történelmi emlékhely környezetét, valamint új információs táblát helyezett ki, amely bemutatja Pusztamarót történetét, az egykori kastélyt és a régészeti kutatás legfontosabb eddigi eredményeit.

Advertisement

A parkerdő kiemelte, az erdészeti feladatai mellett fontosnak tartja, hogy a kirándulók számára a természeti értékek mellett az erdőkben élő történelmi múlt is láthatóbbá és érthetőbbé váljon. A pusztamaróti emlékhely jó példával szolgál arra a tényre, hogy az erdők nemcsak természeti értékeket őriznek: évszázadok történetének emlékei is megbújhatnak a fák és az avar alatt – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák