Zöldinfó
Óceántakarítás? Megvalósítható!
A 19 éves holland Boyan Slat szerint 10 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A legnagyobb élővizek megtisztítása korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a holland fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 10 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni!
Tavalyi világhírű Tedx előadásában Slat külön kiemelte, óceánjaink óriási nagyságának köszönhetően a legtöbben tisztában sincsenek azzal, valójában milyen nagyon szennyezettek óceánjaink: “Az egyik probléma, hogy nincsenek ábrázolások ezekről a szemétfoltokról, mivel a hulladékhalmaz több millió négyzetkilométeren szóródik szét!”
Slat még az iskolai évek alatt jött elő ötletével, majd papírra is vetette óceántakarító koncepcióját. Amikor koncepciója publikálásra került, azonnal felfigyeltek rá a tengeri szakértők. Számos díjat is elnyert már vele, köztük a hollandiai Delft Műszaki Egyetem 2012 Legjobb Műszaki Tervezése díját is.
Tudósok százai vizsgálták már, hogyan lehetne az óceánokban felhalmozódott 20 milliárd tonnányi műanyag hulladékot eltávolítani, de hiába. A fiatal holland feltaláló azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, s egy év kutatás és kísérletezés után, közel 100 szakember bevonásával 2014. június 3-án közreadták tanulmányukat (The Ocean Cleanup – Feasibility Study). “MEGVALÓSÍTHATÓ!” – ezzel a felkiáltással posztolták közel 600 oldalas anyagukat az Ocean Cleanup Facebook oldalára. A megközelítés bölcs, mert nemcsak az élővilágban okozott károkat veszi számításba, hanem a szemét szigetek által okozott gazdasági veszteségekre is komoly figyelmet fordít, továbbá a gazdaságos üzemeltetést is szem előtt tartja! Ezek figyelembevételével már nemcsak a környezetvédők fognak felfigyelni erre a gigantikus műveletre, hanem a legnagyobb cégek és szövetségek is!
A koncepció szerint az Óceántakarító rendszer (Ocean Cleanup Array) a víz felszínén úszó üreges Dyneema (magas molekulasűrűségű polietilén) anyagból készült csövekből (továbbiakban: boom) áll, melyek az áramlatnak köszönhetően begyűjtik és koncentrálják a hulladékokat. A megadott szögben installált boomoknak és az áramlatnak köszönhetően a lebegő hulladék egy 11 méter átmérőjű, 58 méter maga henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A tároló kapacitása 3000 m3. Napi 65 m3-es kitermelési kapacitással terveznek, ami azt jelenti, hogy 45 naponta kell teherhajóra üríteni a hulladékot.
A begyűjtött hulladék hasznosításával (energetika, olajsajtolás, újrafeldolgozás) pedig fedezni kívánják a kivitelezési költségeket is. Az előzetes kalkulációk szerint 300 millió eurós összköltségvetéssel, 100 km hosszú csápokkal kb. 10 év kell a Csendes-óceáni szemét sziget nagy részének eltüntetéséhez (3-4 év tervezés, kutatás, kivitelezés, 5 év üzemeltetés).
A fókuszterület közel 200 kilométerre található San Francisco partjaitól (északi szélesség 30° és a nyugati hosszúság 138°), ami számításaik szerink 21.000 tonna 2 cm-nél kisebb, és 119.000 tonna 2 cm-nél nagyobb műanyag hulladékot foglal magába. Ennek kb. 50%-át, 70.000 tonnát terveznek kiszedni ezzel a technikával.
A hulladékok függőleges kiterjedésének dimenzióit 2 expedíció során vizsgálták és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb koncentráció, ami hatékonyan be is gyűjthető, kb. 2-3 méteres mélységben található, de ezt az időjárási körülmények (szél, hullámok) is befolyásolják.
A begyűjtés hatékonyságát és a hulladékok viselkedését a boom-mal való találkozásnál, illetve az átszivárgó mennyiséget számítógépes áramlás szimulációkkal (Computational Fluid Dynamics: CFD) és több gyakorlati kísérlettel vizsgálták. Az egyes boom-ok maximum 1,4 km-esek lehetnek, ugyanis ennél a méretnél még felveszik a több méteres hullámok alakját és váltakozását, e fölött azonban már fellép a hullámok átbukásának esélye, ami veszteséget eredményezhet.
S mi lesz a begyűjtött halakkal, s élőlényekkel? – hangzik jogosan a kérdés. Az élőlényeket, mint pl. a planktonokat leválasztják egy speciális centrifugális technikával, és csak az újrafelhasználásra kerülő műanyag anyagokat tartják meg. Mivel hálót nem használnak a tisztítás során, ez a passzív módszer lehet a legkíméletesebb a tengeri ökoszisztémákkal és a hálós módszerrel begyűjthető hulladékoknál akár jóval kisebb méretű hulladékokat is be tudnak gyűjteni.
A projekt fenntarthatósága
Slat előadásában és honlapján azt is megtudhatjuk, hogyan tervezik majd a hosszú távú finanszírozást. A begyűjtött műanyag hulladékok hasznosíthatók, amik az előzetes kalkulációk alapján 500 millió dolláros évi bevételt is eredményezhetnek, számításaik, pénzügyi terveik is olvashatóak a tanulmányban. Az induláshoz és a további kutatások finanszírozásához indítottak egy közösségi finanszírozású gyűjtőprogramot, amin keresztül 2 millió dollárt szeretnének begyűjteni 100 nap alatt. Az első 2 napban már 55.000 dollárral be is szálltak a jótékony segítők. 6.21 dollár a minimum, ami átszámítva 1400 forintot jelent… Adományt a projekt főoldalán lehet folyósítani.
forrás: okopack.hu
Zöldinfó
A magyar mezőgazdaságnak meg kell tanulnia kevés csapadékkal gazdálkodni
Állandósuló kihívások rontják a mezőgazdaság kilátásait.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Idén is akadtak jól teljesítő termékpályák, de a mezőgazdasági kockázatok egyre jelentősebbek, a gazdasági környezet kedvezőtlen, az állandósuló kihívások rontják az agrárium kilátásait – írja az alternativenergia.hu. Héjja Csaba szerint az éghajlatváltozás, a szárazság, a piaci változások az előző években is okoztak már komoly gondokat, ám idén a kiszámíthatatlan nemzetközi vám- és kereskedelempolitika, valamint a geopolitikai konfliktiusok miatt emelkedő energiaárak még jobban nehezítik a termelők helyzetét. A magyar agrárium helyzetértékelése ennek megfelelően jelentősen romlott az év eleje óta. A legrosszabbul a kedvezőtlen időjárás miatt a kukoricatermesztők állnak, a legjobban a madárinfluenza ellenére is a baromfi-temékpályákban dolgozók.
A tejpiac láthatólag túljutott a mélyponton, a zöldségtermeszők kilátásait az energiaárak emelkedése rontja. A sertéstermékpálya még mindig gyengélkedik, a túlkínálati piac hatására a bevételek legfeljebb a támogatásokkal érhetik el legalább az önköltségi szintet, és javulás csak jövőre várható. A bortermelés idén visszafogott mennyiséget állít elő, ám a kereslet is korlátozott, így legalább nem lesznek jelentős értékesítési nehézségek. Főképp a folyó bor kivitele esett vissza, a magasabb minőséget képviselő palackozott boroké lassan, de stabilan nő.
A szakértő szerint a mostani helyzetben sokat segítene, ha a téli csapadék pótolná az elmaradt esőket, ám úgy tűnik, a magyar mezőgazdaságnak meg kell tanulnia kevés csapadékkal gazdálkodni. 2026 nagy tanulsága, hogy a szélsőségek még mindig sokakat érintenek érzékenyen, a belföldi agrárium “túlzottan individualista”, sok termelő szigetszerűen működik, pedig az együttműködések erősítése csökkentené a kockázatokat, segítene az alkalmazkodásban.
Ezen túl a kockázatkezelés, hosszabb távon a versenyképesség javítása, valamint a nagyobb hozzáadott értéket eredményező, teljes értékláncokat átfogó agrárstratégia lehet a megoldás. Mindez javítaná a banki finanszírozás esélyeit is, ami kiszámíthatóbb alapot adna a beruházásokhoz. A magyar mezőgazdaság mostanáig százmilliárdokra becsülhető jövedelemtől esett el a kedvezőtlen körülmények hatására, a termékpályák jövedelemtermelő képessége közötti különbség egyre nagyobb, miközben olcsó forrásokra a közeljövőben nem lehet számítani, a pénzpiacok hamar beárazzák a nemzetközi kockázatokat, és az energiapiaci ármozgásokra is állandóan figyelni kell.
Ennek ellenére az agrárium csődrátája nemzetgazdasági összevetésben még mindig alacsony, 3 százalék körüli, a nem teljesítő hitelek aránya is legfeljebb egyedi okok miatt lehet egyes ágazatokban magasabb – tette hozzá. Bognár István szerint emlékezetes évként maradhat meg a mezőgazdaságban a mostani, mert a meteorológiai mérések kezdete óta belföldön az idei volt a legszárazabb nyár, így már nem 2022 a történelmi aszály éve.
A kukorica, amely hosszú időn át a magyar mezőgazdaság alapnövénye volt 1 millió hektárt meghaladó vetésterülettel, idén már nem érte el a 600 ezer hektárt, és az árszintje is jóval elmarad a 4 évvel korábbitól. A termés nem fogja fedezni a belföldi igényeket, a belföldi takarmánygyártók ugyanakkor a korábbi évek során már felkészültek erre a helyzetre. A kukorica helyét jelentős részben a napraforgó vette át, mert tavaly jelentős jövedelmeket termelt.
Vetésterülete idén rekordot döntött, de a gyenge termés “elgondolkodtató”, mert ennek hatására derült ki idén, hogy a napraforgótermesztés is lehet veszteséges. A búza 1 millió hektárt meghaladó vetésterülete a következő években kissé még emelkedhet, a 4,5 millió tonnás idei termésből külföldre jutó 1,5 millió tonna legalább a stratégiai piacok megtartására elég lehet, bár az olaszországi keresletet egyre nehezebb belföldről kiszolgálni – közölte.
A szakértő szerint az esőt tekintve az év nem kezdődött rosszul, de a talaj felső rétegéből mostanra szinte az egész országban jelentős mennyiségű csapadék hiányzik. Ennek mértéke már a vegetációs időszakban jelentős volt, és az év egészét tekintve az eső eloszlása is kevésbé egyenletes, miközben egyre nő a párolgás okozta veszteség. A szántóföldi gazdálkodók a csapadék- és éghajlati viszonyok változása miatt egyre inkább az őszi növények felé fordulnak, a termesztési költségek emelkedése előbb-utóbb az árakban is látszani fog. Az inputszegény termelés olcsóbb ugyan, ám sokkal kiszolgáltatottabb a szélsőségeknek, sok termelő tőkehiány miatt mégis kénytelen vállalni ezt a kockázatot – tette hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást



A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés