Zöldinfó
Óceántakarítás? Megvalósítható!
A 19 éves holland Boyan Slat szerint 10 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A legnagyobb élővizek megtisztítása korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a holland fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 10 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni!
Tavalyi világhírű Tedx előadásában Slat külön kiemelte, óceánjaink óriási nagyságának köszönhetően a legtöbben tisztában sincsenek azzal, valójában milyen nagyon szennyezettek óceánjaink: “Az egyik probléma, hogy nincsenek ábrázolások ezekről a szemétfoltokról, mivel a hulladékhalmaz több millió négyzetkilométeren szóródik szét!”
Slat még az iskolai évek alatt jött elő ötletével, majd papírra is vetette óceántakarító koncepcióját. Amikor koncepciója publikálásra került, azonnal felfigyeltek rá a tengeri szakértők. Számos díjat is elnyert már vele, köztük a hollandiai Delft Műszaki Egyetem 2012 Legjobb Műszaki Tervezése díját is.
Tudósok százai vizsgálták már, hogyan lehetne az óceánokban felhalmozódott 20 milliárd tonnányi műanyag hulladékot eltávolítani, de hiába. A fiatal holland feltaláló azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, s egy év kutatás és kísérletezés után, közel 100 szakember bevonásával 2014. június 3-án közreadták tanulmányukat (The Ocean Cleanup – Feasibility Study). “MEGVALÓSÍTHATÓ!” – ezzel a felkiáltással posztolták közel 600 oldalas anyagukat az Ocean Cleanup Facebook oldalára. A megközelítés bölcs, mert nemcsak az élővilágban okozott károkat veszi számításba, hanem a szemét szigetek által okozott gazdasági veszteségekre is komoly figyelmet fordít, továbbá a gazdaságos üzemeltetést is szem előtt tartja! Ezek figyelembevételével már nemcsak a környezetvédők fognak felfigyelni erre a gigantikus műveletre, hanem a legnagyobb cégek és szövetségek is!
A koncepció szerint az Óceántakarító rendszer (Ocean Cleanup Array) a víz felszínén úszó üreges Dyneema (magas molekulasűrűségű polietilén) anyagból készült csövekből (továbbiakban: boom) áll, melyek az áramlatnak köszönhetően begyűjtik és koncentrálják a hulladékokat. A megadott szögben installált boomoknak és az áramlatnak köszönhetően a lebegő hulladék egy 11 méter átmérőjű, 58 méter maga henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A tároló kapacitása 3000 m3. Napi 65 m3-es kitermelési kapacitással terveznek, ami azt jelenti, hogy 45 naponta kell teherhajóra üríteni a hulladékot.
A begyűjtött hulladék hasznosításával (energetika, olajsajtolás, újrafeldolgozás) pedig fedezni kívánják a kivitelezési költségeket is. Az előzetes kalkulációk szerint 300 millió eurós összköltségvetéssel, 100 km hosszú csápokkal kb. 10 év kell a Csendes-óceáni szemét sziget nagy részének eltüntetéséhez (3-4 év tervezés, kutatás, kivitelezés, 5 év üzemeltetés).
A fókuszterület közel 200 kilométerre található San Francisco partjaitól (északi szélesség 30° és a nyugati hosszúság 138°), ami számításaik szerink 21.000 tonna 2 cm-nél kisebb, és 119.000 tonna 2 cm-nél nagyobb műanyag hulladékot foglal magába. Ennek kb. 50%-át, 70.000 tonnát terveznek kiszedni ezzel a technikával.
A hulladékok függőleges kiterjedésének dimenzióit 2 expedíció során vizsgálták és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb koncentráció, ami hatékonyan be is gyűjthető, kb. 2-3 méteres mélységben található, de ezt az időjárási körülmények (szél, hullámok) is befolyásolják.
A begyűjtés hatékonyságát és a hulladékok viselkedését a boom-mal való találkozásnál, illetve az átszivárgó mennyiséget számítógépes áramlás szimulációkkal (Computational Fluid Dynamics: CFD) és több gyakorlati kísérlettel vizsgálták. Az egyes boom-ok maximum 1,4 km-esek lehetnek, ugyanis ennél a méretnél még felveszik a több méteres hullámok alakját és váltakozását, e fölött azonban már fellép a hullámok átbukásának esélye, ami veszteséget eredményezhet.
S mi lesz a begyűjtött halakkal, s élőlényekkel? – hangzik jogosan a kérdés. Az élőlényeket, mint pl. a planktonokat leválasztják egy speciális centrifugális technikával, és csak az újrafelhasználásra kerülő műanyag anyagokat tartják meg. Mivel hálót nem használnak a tisztítás során, ez a passzív módszer lehet a legkíméletesebb a tengeri ökoszisztémákkal és a hálós módszerrel begyűjthető hulladékoknál akár jóval kisebb méretű hulladékokat is be tudnak gyűjteni.
A projekt fenntarthatósága
Slat előadásában és honlapján azt is megtudhatjuk, hogyan tervezik majd a hosszú távú finanszírozást. A begyűjtött műanyag hulladékok hasznosíthatók, amik az előzetes kalkulációk alapján 500 millió dolláros évi bevételt is eredményezhetnek, számításaik, pénzügyi terveik is olvashatóak a tanulmányban. Az induláshoz és a további kutatások finanszírozásához indítottak egy közösségi finanszírozású gyűjtőprogramot, amin keresztül 2 millió dollárt szeretnének begyűjteni 100 nap alatt. Az első 2 napban már 55.000 dollárral be is szálltak a jótékony segítők. 6.21 dollár a minimum, ami átszámítva 1400 forintot jelent… Adományt a projekt főoldalán lehet folyósítani.
forrás: okopack.hu
Zöldinfó
Fenntartható élményközponttal bővült Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti kincse
A zöld turizmust elősegítő ökocentrumot adtak át a Szent Anna-tónál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A székelyföldi létesítmény létrejötte fontos lépés a vulkanikus eredetű tó és a Mohos-tőzegláp fenntartható turisztikai hasznosítása felé – írta az alternativenergia.hu hírportál. A beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség közvetítésével a magyar kormány támogatta. Dósa Elek Levente, a természetvédelmi területet felügyelő Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője elmondta: az egyesület és a Lázárfalvi Közbirtokosság közel másfél évtizede vállalta, hogy megőrzi és a jövő generációkkal is megismerteti a hely valódi értékét. Így született meg az ökocentrum gondolata, a kráterek egész területét magába foglaló rendszer, ahol a természetben való létezés ötvöződik a tudományos megismeréssel, a felelős és tudatos viselkedéssel, a hely tiszteletével – mondta.
“Az ökocentrum soha nem látott léptékű lehetőséget jelent. Mindenekelőtt a civilizált látogatási körülményeket valósítja meg, ezen túl keretrendszert biztosít az oktatási-nevelési foglalkozásoknak, és hozzájárul továbbra is a hely fokozott védelméhez” – idézte a hírportál az ügyvezetőt. Elmondta, a projekt nyomán felújított parkoló fogadja a látogatókat, a központban interaktív parkot alakítottak ki a gyerekeknek, a Mohos-tőzeglápban összefüggő pallórendszert alakítottak ki, mely tíz kilométeres ösvényhálózathoz kapcsolódik, amelyen körbe lehet járni a kráterek bérceit. Az ökocentrum központi eleme a tudásközpont épülete, mely az 1963-ban épült menedékház felújításával és kibővítésével jött létre. Földszintjén információs pult, kiállítótér, a Csomád-vulkán háromdimenziós modellje és információs pannók vannak. Étkező, fedett és szabadtéri terasz tartozik hozzá, alagsorában vetítőtermet alakítottak ki. Az emeleten irodahelyiségek és három kutatói szolgálati lakás kapott helyet.
A kiállítótér és vetítőterem egyelőre előzetes egyeztetés alapján látogatható, az állandó nyitvatartás a nyári szezonban kezdődik. Az avatóünnepségen megjelenteket Szakács Márton, a Lázárfalvi Közbirtokosság elnöke köszöntötte, aki köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Tánczos Barna, a román kormány miniszterelnökhelyettese arról beszélt, hogy a természet védelme kötelesség, a központ pedig segíti az egyedülálló természeti értékek megismerését és megbecsülését. “Az itt folyó munka, az oktatás, a szemléletformálás, a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generáció ne csak örökölje, hanem tudatosan őrizze is ezt a páratlan természeti értéket.” “A Szent Anna-tónál bebizonyították, lehet olyan turisztikai tevékenységet folytatni, amely egyszerre fenntartható, ismeretterjesztő és élményt nyújt. A Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpont a múlt értékeire építve kínál korszerű, jövőbe mutató élményt a látogatóknak” – idézte a politikust a Maszol.
Varga Ferenc, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja kiemelte: Magyarország számára is kiemelten fontos minden olyan kezdeményezés, amely a természetvédelmet szolgálja. A természetvédelem, a fenntartható gondolkodás, a tudás átadása olyan ügyek, amelyek túlmutatnak a határokon – húzta alá. Az avatón Tamás Sándor, a Kovászna megye önkormányzat elnöke és Szántó László, Csíkkozmás polgármestere is megosztotta a hellyel kapcsolatos élményeit. Korodi Szabolcs, a tervezőcsapat vezetője a Szent Anna-tó funkcióinak változását ismertette.
A közelében található kápolna miatt hosszú ideig búcsújárók helyként volt ismert, majd az 1960-as évektől sátorozni, kirándulni is érkeztek emberek. Az 1990-es években képzőművészeti tábornak és triatlonversenyeknek is helyt adott. Az ökocentrum épületét az országos építészeti biennálén az elmúlt két év legkiemelkedőbb négy turisztikai fejlesztése közé sorolták – mondta. A Székelyföld egyik legfontosabb természeti látványosságának számító Szent Anna-tó egy vulkán kráterében alakult ki. A tó tulajdonképpen a vulkánkráterbe lehulló esővizet tárolja, sem forrása, sem lefolyása nincsen, ezért vize csekély mértékben képes az öntisztulásra. A tóban 2018 tavaszán tiltották be a fürdőzést.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések



A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés