Zöldinfó
Óceántakarítás? Megvalósítható!

A 19 éves holland Boyan Slat szerint 10 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A legnagyobb élővizek megtisztítása korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a holland fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 10 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni!
Tavalyi világhírű Tedx előadásában Slat külön kiemelte, óceánjaink óriási nagyságának köszönhetően a legtöbben tisztában sincsenek azzal, valójában milyen nagyon szennyezettek óceánjaink: “Az egyik probléma, hogy nincsenek ábrázolások ezekről a szemétfoltokról, mivel a hulladékhalmaz több millió négyzetkilométeren szóródik szét!”
Slat még az iskolai évek alatt jött elő ötletével, majd papírra is vetette óceántakarító koncepcióját. Amikor koncepciója publikálásra került, azonnal felfigyeltek rá a tengeri szakértők. Számos díjat is elnyert már vele, köztük a hollandiai Delft Műszaki Egyetem 2012 Legjobb Műszaki Tervezése díját is.
Tudósok százai vizsgálták már, hogyan lehetne az óceánokban felhalmozódott 20 milliárd tonnányi műanyag hulladékot eltávolítani, de hiába. A fiatal holland feltaláló azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, s egy év kutatás és kísérletezés után, közel 100 szakember bevonásával 2014. június 3-án közreadták tanulmányukat (The Ocean Cleanup – Feasibility Study). “MEGVALÓSÍTHATÓ!” – ezzel a felkiáltással posztolták közel 600 oldalas anyagukat az Ocean Cleanup Facebook oldalára. A megközelítés bölcs, mert nemcsak az élővilágban okozott károkat veszi számításba, hanem a szemét szigetek által okozott gazdasági veszteségekre is komoly figyelmet fordít, továbbá a gazdaságos üzemeltetést is szem előtt tartja! Ezek figyelembevételével már nemcsak a környezetvédők fognak felfigyelni erre a gigantikus műveletre, hanem a legnagyobb cégek és szövetségek is!
A koncepció szerint az Óceántakarító rendszer (Ocean Cleanup Array) a víz felszínén úszó üreges Dyneema (magas molekulasűrűségű polietilén) anyagból készült csövekből (továbbiakban: boom) áll, melyek az áramlatnak köszönhetően begyűjtik és koncentrálják a hulladékokat. A megadott szögben installált boomoknak és az áramlatnak köszönhetően a lebegő hulladék egy 11 méter átmérőjű, 58 méter maga henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A tároló kapacitása 3000 m3. Napi 65 m3-es kitermelési kapacitással terveznek, ami azt jelenti, hogy 45 naponta kell teherhajóra üríteni a hulladékot.
A begyűjtött hulladék hasznosításával (energetika, olajsajtolás, újrafeldolgozás) pedig fedezni kívánják a kivitelezési költségeket is. Az előzetes kalkulációk szerint 300 millió eurós összköltségvetéssel, 100 km hosszú csápokkal kb. 10 év kell a Csendes-óceáni szemét sziget nagy részének eltüntetéséhez (3-4 év tervezés, kutatás, kivitelezés, 5 év üzemeltetés).
A fókuszterület közel 200 kilométerre található San Francisco partjaitól (északi szélesség 30° és a nyugati hosszúság 138°), ami számításaik szerink 21.000 tonna 2 cm-nél kisebb, és 119.000 tonna 2 cm-nél nagyobb műanyag hulladékot foglal magába. Ennek kb. 50%-át, 70.000 tonnát terveznek kiszedni ezzel a technikával.
A hulladékok függőleges kiterjedésének dimenzióit 2 expedíció során vizsgálták és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb koncentráció, ami hatékonyan be is gyűjthető, kb. 2-3 méteres mélységben található, de ezt az időjárási körülmények (szél, hullámok) is befolyásolják.
A begyűjtés hatékonyságát és a hulladékok viselkedését a boom-mal való találkozásnál, illetve az átszivárgó mennyiséget számítógépes áramlás szimulációkkal (Computational Fluid Dynamics: CFD) és több gyakorlati kísérlettel vizsgálták. Az egyes boom-ok maximum 1,4 km-esek lehetnek, ugyanis ennél a méretnél még felveszik a több méteres hullámok alakját és váltakozását, e fölött azonban már fellép a hullámok átbukásának esélye, ami veszteséget eredményezhet.
S mi lesz a begyűjtött halakkal, s élőlényekkel? – hangzik jogosan a kérdés. Az élőlényeket, mint pl. a planktonokat leválasztják egy speciális centrifugális technikával, és csak az újrafelhasználásra kerülő műanyag anyagokat tartják meg. Mivel hálót nem használnak a tisztítás során, ez a passzív módszer lehet a legkíméletesebb a tengeri ökoszisztémákkal és a hálós módszerrel begyűjthető hulladékoknál akár jóval kisebb méretű hulladékokat is be tudnak gyűjteni.
A projekt fenntarthatósága
Slat előadásában és honlapján azt is megtudhatjuk, hogyan tervezik majd a hosszú távú finanszírozást. A begyűjtött műanyag hulladékok hasznosíthatók, amik az előzetes kalkulációk alapján 500 millió dolláros évi bevételt is eredményezhetnek, számításaik, pénzügyi terveik is olvashatóak a tanulmányban. Az induláshoz és a további kutatások finanszírozásához indítottak egy közösségi finanszírozású gyűjtőprogramot, amin keresztül 2 millió dollárt szeretnének begyűjteni 100 nap alatt. Az első 2 napban már 55.000 dollárral be is szálltak a jótékony segítők. 6.21 dollár a minimum, ami átszámítva 1400 forintot jelent… Adományt a projekt főoldalán lehet folyósítani.
forrás: okopack.hu

Zöldinfó
Szabad-e újat építeni? Átadták az első FENNTARTHATÓ ÉPÜLETBUROK pályázat díjait!
Az első, a fenntarthatóság elveit kiemelten vizsgáló pályázat legjobbjai a diósdi Emília családi ház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Budapest Airport Aréna felújított épületei lettek.

Az elmúlt években kiemelt figyelmet kap az épületek létesítéséhez és üzemeléséhez szükséges energia mennyiségének, valamint a káros szennyezőanyagok kibocsátásának radikális csökkentésére való törekvés, nem megfeledkezve az üzemeltetéshez tartozó ráfordítások mérsékléséről sem.
A Fenntartható épületburok pályázat célja e szemlélet terjesztése, a példaértékű megoldások összegyűjtése, a legjobbak díjazása, és az épületek, a koncepciók és az ezekhez alkalmazott műszaki megoldások ismertté tétele a szakmai szereplők, de az épületeket használó „laikusok” széles körében is. – mondta Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az első alkalommal kiírt, a fenntarthatóságra, vagy ha úgy tetszik a környezettudatosságra fókuszáló építészeti pályázat zsűrijének elnöke. A pályázat mögötti szakmai hátteret a hazai felsőoktatási intézmények is erősítették, a BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszéke és az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kara is a kezdeményezés mögé állt.
A Bíráló Bizottság a három kategóriában egy-egy fődíjat ítélt meg, a nyertes pályamunkák szerzőinek díja pedig a 2025. február elejére szervezett dél-spanyolországi szakami tanulmányúton való részvétel.
Szabad-e újat építeni?
A legjobbnak bizonyult lakóépület a diósdi Emília ház lett, az Equinox International építésziroda munkája, amelynek tervezői Bakos Bálint, Kosik Péter és Molnár Máté. A nyertes családi ház kapcsán Prof. Dr. Kiss Gyula DLA méltatásában emlékeztetett arra az egyre gyakrabban hallható összefüggésre, amely az építés helyett a felújítást helyezi előtérbe.
Kell és szabad új épületeket építeni, ha azok szellemiségükben szintén tekintettel vannak mindazon elvekre, amelyekkel az építészeknek küzdenie és tennie kell a világért, az építészet és az építés és az épület-használat fenntarthatóságáért. És azért gyönyörűséges a szakmánk, az építészet, mert a fenti elvek technicista vonulatán túl (illetve egyszerre azzal) van egy szellemi vonulata is. A terv, majd a megvalósult épület fizikai teljesítményei mellett ugyanolyan fontosságú a pszichikai teljesítmények mértéke, megléte. A diósdi Emília ház mindkét körben magasan teljesít. – emelte ki a szakember értékelő beszédében. … egy átgondolt, ügyesen és mértéktartóan megtervezett és megépített házat látunk, ahol nyilván az épület használója is megértő és nyitott az itt tetten érhető építészeti kvalitásokra.
Újépítésű középület esetében a nirmana építésziroda, Vékony Péter munkája, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Visegrádi utcai többcélú épülete kapta a kategória díját. A zsűri értékelésében kiemelte, hogy a tervezési koncepcióban már a kezdetektől meghatározó cél volt fenntarthatóság, amely az épület és az épületburok teljes egészét áthatotta. Ezen belül a bizottság meglátása szerint a homlokzat kialakítása egyszerre felel meg az innovatív megjelenés és a környezetbarát működés igényeinek, miközben maximálisan támogatja az épület funkcionális követelményeit. A tartós, optimális ár-érték arányt nyújtó megoldások – például a cserélhető elemek – hosszú távú fenntarthatóságot és egyszerű karbantarthatóságot garantálnak.
Az NMHH műszaki bázisa olyan inspiráló munkakörnyezetet kívánt, amely lehetővé teszi a frekvenciafelügyelet és -gazdálkodás feladatainak legmagasabb színvonalú ellátását. Egy példamutató épület valósult meg. – emelte ki méltatásában Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő, városvezető, építész, a zsűri tagja.
Felújítás kategóriában a Budapest Airport Aréna Rendezvény- és Sportközpont tervezői, Kiskarándi Nánási Ilona és Magyar Mihály vehették át az elismerést.
Az eredeti, elavult épületburok és a teljes épületgépészet elbontásra került, de az ideális, kompakt forma érdekében az egyszerű épülettömeg megmaradt. A Budapest Airport Aréna új és hatékony épületburkot kapott. Jó példáját mutatja annak, hogy egy meglévő, megtartható épületváz – tudatos felújítási koncepcióval, illetve tervezéssel – még közel ötven év után is értéktartó marad. Az acélszerkezet elbontásával szemben, ez a döntés jelentős környezeti terheléstől való mentesítést eredményezett. – mondta laudációjában Horváth Sándor, a zsűri elnöke. A kiíró, az építőiparban ismert kommunikációs cég, a Build-Communication és spanyol szervezőtársa a bíráló bizottságba elismert szakembereket kért fel.
A zsűri elnöke Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége alapító tagja, elnökhelyettese és Örökös Elnöke. A zsűri tagjai Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő, várostervező, építész és Dr. Kiss Gyula prof. habil DLA építész, egyetemi tanár, szakfejlesztési igazgató, építész szakfelelős (Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar).
Az ipari szereplők a cél szolgálatában
A pályázathoz elengedhetetlen a célt támogató szakmai szereplők, az egyetemeken és szakértőkön túl a műszaki megoldásaikkal a megvalósítást szolgáló ipari bázis közreműködésére is, azon cégek támogatása, akiknek tevékenységében akár évtizedek óta fontos szerepet játszik a környezettudatosság, a körforgásos gazdálkodás erősítése.
Miért fontos egy fenntarthatóságra fókuszáló pályázat az ipar szereplőinek?
Ebben a témában a pályázat főtámogatója, a CRLT Solution Kft. ügyvezető igazgatója, Tóth Bálint így fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy a pályázat mögé álló cégek mindegyike működésének meghatározó eleme a környezettudatosság. Legyen szó az alapanyagok felhasználásáról, a gyártásban felhasznált energia mennyiségéig és forrásáig, azaz a termékeikkel az épületbe épülő karbon mennyiségtől az épület gazdaságos működéséhez való hozzájárulásig. Ez a jellemző a CRLT Solution által forgalmazott szálcement, kerámia és alumínium homlokzati- és tetőmegoldásokra egyaránt.” Mindezzel egyetértett a német családi vállalkozás, a Dörken magyarországi ügyvezető igazgatója, Farkas
Imre. „Ma már szinte létkérdés, hogy élhető, hosszútávon fenntartható épületek hozzunk létre. Mivel ez pályázat azt a célt tűzte ki, hogy az ilyen épületekre, megoldásokra ráirányítsa a figyelmet, így nem is kérdés, hogy annak támogatása a 32 éves fennállása alatt a fenntarthatóság elveit követő Dörken számára kézenfekvő lehetőség volt.” Éppen így gondolkodik az egyik legnagyobb és legszélesebb termékpalettával
rendelkező magyar építőanyag gyártó cég, a Leier vezetése, amely nem csupán korszerű termékeket, de komplex építészeti megoldásokat is kínál. A díjátadón Hives Zsolt tervezőlátogató beszélt a cég ezen a területen évek óta fennálló törekvéseiről és adta át az elismerést a díjazottaknak.
A fenntarthatóság elvei természetesen a PREFA működésének is minden területét áthatják, így számunkra fontos volt, hogy egy ilyen előremutató pályázathoz elsőként csatlakozzunk. – mondta Nemere Judit a téma fontosságáról. – A cég a téma iránti elkötelezettségét mutatja, hogy alumínium lemezei 100 %-ban újrahasznosíthatók, a gyártás pedig 80 %-ban újrahasznosított alapanyagok és 100 %-ban megújuló energia felhasználásával történik.
Németh Árpád András, a Guardian építész tanácsadója kiemelte, a cég azért csatlakozott az innovatív témát fókuszba helyező pályázathoz, hogy bemutathassa, hogy legújabb fejlesztése által Európában a Guardian rendelkezik a legkisebb karbonlábnyommal előállított alap üvegekkel. A pályázatról bővebb információ a https://fenntarthato-epuletburok.hu/ weboldalon olvasható, ahol az összes pályamű bemutatásra kerül.
További információ kérhető:
Build-Communication Kft.
Felelős munkatárs: Szelei Annamária
Mobil.: +36 30 688 2074
Tel.: +36 1 799 1028
E-mail: palyazat@buildmarketing.hu
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Ez lenne a legegyszerűbben felszerelhető napelem?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Miért telepítenek fóliát a napelemes rendszerekre?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Szabad-e újat építeni? Átadták az első FENNTARTHATÓ ÉPÜLETBUROK pályázat díjait!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A leghatékonyabb napelem kerülhet piacra az oxfordi tudósoknak hála
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zöld jövő a közlekedésben: Szénhulladékból tiszta akkumulátorok készülnek
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés