

Zöldinfó
Októberben folytatódik a Tisza hulladékmentesítése
Május 11-15. között a Kiskörei Folyómentő Központ adott otthont az első Nemzetközi Folyótisztítási Workshopnak.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az ötnapos rendezvényen hét ország diákjai vettek részt, akik elméleti és gyakorlati tudást szereztek a folyók megtisztításához szükséges legmodernebb módszerekről és technológiákról – írja az alternativenergia.hu.
A folyami hulladékszennyezés olyan probléma, ami jelenleg a Duna-medence vízerőműveinek több mint 90%-át érinti hátrányosan. Kulcsfontosságú, hogy ezzel a problémával a vízügyi létesítmények milyen technológiával és milyen hatékonysággal küzdenek meg. Örülünk annak, hogy Kisköre egyre több nemzetközi figyelmet kap – alig egy hónapja német egyetemista csoportnak mutattuk meg a folyami hulladékkezelési gyakorlatunkat, most pedig egy össz-dunai folyómentő képzésnek adhattunk színteret. – mondta Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök.
A workshop az Interreg Duna Régió program, Aquatic Plastic projekjének keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával valósult meg. A rendezvény megnyitója és záróeseménye a KÖTIVIZIG kiskörei szakaszmérnökségének panorámatermében zajlott, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílt a Tiszára, a Tisza-tóra, valamint a Kiskörei vízlépcső előtti, gyakran kialakuló folyami hulladéktorlaszra.
Az ilyen képzések teszik lehetővé, hogy a Tisza-medencében kialakult jó gyakorlatok, úgy mint az érdekelt felek bevonása és a velük való folyamatos egyeztetés vagy a Folyómentő Iskolahálózat, más országokban is alkalmazásra kerüljenek. – hangsúlyozta Bitter Zsuzsanna, a PET Kupa Egyesület elnöke.
A workshop gyakorlati elemei a FLEX-Sárazsadány nevű, bodrogi kompból kialakított úszó közösségi térben és kiállítótérben zajlottak. A résztvevők terepgyakorlatok keretében hajós folyótisztításon vettek részt, megismerkedtek a KÖTIVIZIG által alkalmazott professzionális folyótisztító eszközökkel, és elsajátították a PET Kupa által kidolgozott közösségi hulladékgyűjtési-, valamint folyami hulladékszelektálási módszertant is.
A képzés során az Aquatic Plastic co-creation módszertana segített a gyors ismeret átadásban. A PET Kupa jó gyakorlatait élesben sajátították el a diákok. Saját szemükkel láthatták a KÖTIVIZIG vízminőség védelmi kárelhárítási munkáját, a saját maguk által gyűjtött folyami hulladék pedig a kezük alatt alakult át tartós és hasznos használati tárgyakká – sőt, még egy PET hajót is építettek a saját kezükkel.
A workshop, összhangban az Aquatic Plastic projekt célkitűzéseivel, egész sor megoldást vonultatott fel a folyami hulladék költséghatékony és fenntartható kezelésére. A bemutatott módszerek közé tartoznak a PET Kupa HYDR és KRKN river litter skimmer (folyófelület lefölöző) megoldásai, amelyek a folyó sodrásának irányát használják ki a lebegő hulladék eltérítéséhez.
A rendezvényen több, a folyami műanyagszennyezés és tisztítás terén jártas szakember tartott előadást, naprakész szakmai tudást és a nemzetközi jó gyakorlatok megismerését biztosítva a résztvevők számára.
A petkalózok – KÖTIVIZIG partnerségével végzett – munkájának eredménye a Tisza-tavi PET Kupa, amit idén rendeznek meg 6. alkalommal, és ez az éveken át tartó közös erőfeszítés adja az alapját ennek a nemzetközi workshopnak is, ahol a jövő nemzetközi folyótisztítási szakembereinek képzése kezdődik el – mondta Lovas Attila igazgató (KÖTIVIZIG).
A PET Kupa öt éve foglalkozik folyótisztítási akciók koordinátorainak képzésével. Ez a munka eddig csak országhatárokon belül zajlott, de mint tudjuk, a folyók, és a szennyezés, nem ismernek határokat. Ez a workshop újabb lépést jelent a Duna térség környezetvédelmi együttműködésének erősítésében, és fontos szerepet játszik a fiatal generációk környezettudatosságának növelésében. – mondta Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője, a
workshop társszervezője.
A nemzetközi workshop októberben folytatódik, amikor az egyetemi diákok után a nemzetközi környezetvédelmi és folyószennyezési szakemberek látogatnak el Kiskörére. Az Aquatic Plastic projekt keretében folytatódik a tiszai kerekasztalok sorozata is, ami szintén októberben a hazai szakemberek számára lesz fontos találkozó, hogy a Tisza-medence folyóinak hulladékmentesítése minél gyorsabban megtörténhessen.

Zöldinfó
Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar
Az élelmiszerhulladékot már rövid távon hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az Agroloop Hungary Kft. rovarfehérje előállító cég üzemcsarnokában beszélgetett Percze Rajmond társalapító-ügyvezetővel arról, hogy miként lehetne rovarfehérjék használatával a hazai és az európai élelmiszerellátási láncot takarmányoldalon fenntarthatóbbá tenni – írja az alternativenergia.hu. A cégvezető közölte, hogy ők a fekete katonalégy lárvákat haszonállatként tartják, ebből kifolyólag csak takarmányipari minősítésű anyaggal etethetik, holott az iparágnak az a célja, hogy minél alacsonyabb minőségű alapanyagokkal dolgozzon, mert a rovarok képesek gyakorlatilag minden szerves anyagot megenni és feldolgozni. Úgy vélte, az iparágnak a következő nagy lépés az lenne, ha élelmiszermaradékkal etetnék a lárvákat. Áder János erre reagálva elmondta: Magyarországon az élelmiszer 30 százalékát kidobják, az Európai Unióban még rosszabb az arány, vagyis alapanyag lenne bőven.
Rámutatott, hogy a következő cél, hogy ne csak malomipari vagy söripari mellékterméket, hanem a kidobott élelmiszert is alapanyagként hasznosítsák, így abból hulladéklerakóba kerülve nem üvegházhatású gáz, metán képződne. A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy erre ma a jogszabályok nem adnak lehetőséget, ezért azokat előbb vagy utóbb meg kell teremteni, ehhez egyfajta lobbizásra is szükség lesz majd az Európai Uniónál. Percze Rajmond elmondta, hogy a fekete katonalégy egy alapvetően trópusi égövben őshonos rovar, amely az életének az első negyedében, 12-14 nap alatt beviszi a testébe az összes kalóriát, amire szüksége van az életének a további részére, ami nagyjából 45 nap. Ez adja azt a gazdasági racionalitást, hogy haszonállatként tartani, alacsony minőségű, de takarmány minősítésű anyagokkal etetni, majd feldolgozva gazdag fehérjeforrásként lehet állatokkal megetetni. Az ügyvezető jelezte, hogy az üzemben kétmilliárd egyedet tartanak 12 napig, s naponta 120 tonna alapanyaggal etetik.
A külföldről vásárolt lárvákból 12 nap után nagyjából 30 tonna élőlárva lesz, amiből naponta körülbelül 10 tonna takarmányipari alapanyagot tudnak előállítani: nyolc tonna fehérjelisztet, két tonna zsírt, a lárvák maradékából és ürülékéből pedig napi 30 tonna kiváló minőségű talajjavítót állítanak elő. Áder János megjegyezte, hogy az Agroloopnak ezzel a technológiával “nem egy legyet, nem is két legyet, hanem öt legyet sikerül ütni egy csapásra”. Először is hasznosítanak olyan élelmiszeripari melléktermékeket, amelyek feldolgozása sok esetben nincs környezetbarát módon megoldva, másodszor a rovarok segítségével prémium minőségű állati takarmányadalék készül, harmadszor talajjavító lesz a rovar üledékéből, negyedszer sokkal kevesebb energia és kevesebb víz felhasználásával történik a gyártási folyamat, mint a hagyományos takarmányok előállításakor, és ötödször nagyobb mennyiségben ki tudják majd később váltani a szóját, amit Magyarország jórészt importál – sorolta.
Percze Rajmond az utolsó ponthoz kiegészítésként megemlítette, hogy a rovariparág még nagyon fiatal, funkcionális takarmányi alapanyag, amit előállítanak és jelenleg a szója kihagyhatatlan alkotóeleme a takarmányozásnak. Azonban ha az iparág megfelelő ütemben tud nőni, akkor egyre nagyobb részét tudja az egyébként konvencionális alapanyag forrásoknak helyettesíteni – fűzte hozzá. Jelezte, hogy fél éve indult az üzemük és ugyan még nem érték el a 100 százalékos kapacitáskihasználást, de a következő hónapokban elérhetik. Reményét fejezte ki, hogy a kereslet még nagyobb felfutásával megindulhat a gyártás bővülése, elsősorban Magyarországon.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Korond-patak: újraépítik a medret, hogy megvédjék a bányát és a munkahelyeket
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
„Vizet a tájba”: több mint kétmillió köbméter víz a fenntartható mezőgazdaságért és élőhelyekért
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A visszaváltás új korszaka: milliószámra térnek vissza a palackok naponta
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Több vizet kér Magyarország a szlovák féltől, áramot is kapna a bősi erőműből
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás óta
Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar