Zöld Energia

Megéri a fenntarthatósági elvárásokhoz igazítani a cégek működését

Rövid távon költségekkel jár, mégis megéri a cégek működését a fenntarthatósági elvárásokhoz igazítani – közölte az Opten.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2022-09-16

Szerző:

Dalma

A céginformációs társaság szerint az újratervezés különösen időszerű, mert az energiaválság a vállalkozásokat is változásra készteti. Felmérési adataikból kiderül, hogy a környezeti, társadalmi, döntéshozatali szempontokra (Environment, Social, Governance – ESG) főképp a kisebbeknek kell nagyobb hangsúlyt fektetni, mert jelentős a lemaradásuk ezen a téren. Az évi 250 millió forintnál alacsonyabb forgalmú társaságoknak mindössze a harmada áll az átlag fölött az ESG-összehasonlításban. A legjobbak azok a cégek, amelyek 10 milliárd forintot meghaladó árbevételt érnek el, 85 százalékuk teljesít átlag felett – írták.

Az Opten a kis és a nagy cégek közötti eltérést azzal magyarázza, hogy a fenntarthatósági beruházások sokszor költségesek, kisebb bevétel mellett nehezebb ilyenekre költeni. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy most jobban megéri a környezeti hatásokhoz igazodni, az ezzel járó kiadások ugyanis a magasabb energiaárak mellett hamarabb megtérülhetnek. A közlemény szerint versenyképességi szempontból is fontos a váltás, a pénzintézeteknek ugyanis ma már kötelező figyelembe venniük az ESG-szempontokat, és a befektetők is egyre többre értékelik. Ha egy vállalkozás ennek megfelelően tervez, nemcsak a fenntarthatósághoz járul hozzá, de hitelt és tőkebefektetést is könnyebben kaphat – tették hozzá.

mti

Kapcsolódó tartalom:cégek energiaválság fenntarthatóság

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

20 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom