Zöldinfó
Ötkukás Játékok – a sport és a szelektív hulladékgyűjtés jegyében
Első alkalommal szervezte meg Ötkukás Játékok rendezvényét az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) 2016. április 16-án a Népszigeten.
A program keretében a sportoló fiatalok játékos feladatokon keresztül érthették és tanulhatták meg, miért fontos környezetünk védelme és a szelektív hulladékgyűjtés. Az eseményen Paksy Tímea többszörös világ- és Európa-bajnok kajakos mutatott példát a gyerekeknek, akiknek arra hívta fel a figyelmét, milyen szoros a sport és a környezettudatosság kapcsolata, és hogy mit tudnak tenni ők maguk a környezetünk védelméért.
A sport, egészségvédelem és környezetünk védelme “kéz a kézben jár” egymással. Ha odafigyelünk az egészségünkre, az a környezetünknek is jót tesz, és a tisztább, kevésbé szennyezett környezet a mi egészségünket is óvja. Erre az összefüggésre mutat rá az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) projektje, amely a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület (KSI SE) közreműködésével valósult meg Budapesten.
Környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés egyik fontos alappillére a szelektív hulladékgyűjtés. Ebben a projektben az általános iskolás korú, sportoló, így az egészséges életmódra nyitott gyerekek számára mutatja meg egy-egy népszerű világbajnok, olimpikon sportoló, ő maga hogyan óvja a környezetét, és mit tudnak tenni ugyanezért a gyerekek.
Az Ötkukás Játékok keretében a résztvevő diákok az OKTF NHI egyedi, edukációs céllal külön erre a projektre kifejlesztett játékai segítségével sajátíthatták el a szelektív hulladékgyűjtés „fortélyait”, az azzal kapcsolatos – ebben a korban – legfontosabb tudnivalókat. Az Ökotwister, a Szelektív csúszka és a hulladékos témában átdolgozott népszerű „Ki nevet a végén?!” játékok keretében megismerhették az egyes hulladéktípusokat, és megtanulhatták, melyik hulladék milyen színű gyűjtőedénybe való.
A KSI SE sportoló növendékei a klub Népszigeten található edzőközpontjában az aznapi edzések után több turnusban érkezhettek a programra. Az eseményen Paksy Tímea, kilencszeres világbajnok és tízszeres Európa-bajnok kajakos várta a gyerekeket. Paksy Tímea hangsúlyozta: mind a sport, mind pedig a környezetvédelem hatással van az egészségünkre; mindkettő tudatosságot igényel és mindkettőnél fontos a felelősségvállalás.
A sportoló elmagyarázta a szelektív hulladékgyűjtés alapjait a gyerekeknek, akik már aznap hasznosíthatták az így megszerzett ismereteket a kifejezetten erre az alkalomra készített társasjátékok segítségével.
Agócs Mihály az utánpótlás korosztály mesteredzője kifejezetten fontosnak tartotta, hogy részt vegyenek a kezdeményezésben: „Mi – sportágunknál fogva – igazán közel vagyunk a természethez, hiszen a tavasz-nyár-ősz minket a vízen talál. Így sokszor találkozunk a természet szépségei mellet, az azt elcsúfító hulladékokkal is. Fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy vigyázzanak környezetükre és úgy, vagy tisztábban hagyják hátra utódaiknak, mint ahogy ők kapták azt az elődeiktől!”
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások

