Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ötkukás Játékok – a sport és a szelektív hulladékgyűjtés jegyében

Létrehozva:

|

Első alkalommal szervezte meg Ötkukás Játékok rendezvényét az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) 2016. április 16-án a Népszigeten.

A program keretében a sportoló fiatalok játékos feladatokon keresztül érthették és tanulhatták meg, miért fontos környezetünk védelme és a szelektív hulladékgyűjtés. Az eseményen Paksy Tímea többszörös világ- és Európa-bajnok kajakos mutatott példát a gyerekeknek, akiknek arra hívta fel a figyelmét, milyen szoros a sport és a környezettudatosság kapcsolata, és hogy mit tudnak tenni ők maguk a környezetünk védelméért.

A sport, egészségvédelem és környezetünk védelme “kéz a kézben jár” egymással. Ha odafigyelünk az egészségünkre, az a környezetünknek is jót tesz, és a tisztább, kevésbé szennyezett környezet a mi egészségünket is óvja. Erre az összefüggésre mutat rá az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) projektje, amely a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület (KSI SE) közreműködésével valósult meg Budapesten.

Környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés egyik fontos alappillére a szelektív hulladékgyűjtés. Ebben a projektben az általános iskolás korú, sportoló, így az egészséges életmódra nyitott gyerekek számára mutatja meg egy-egy népszerű világbajnok, olimpikon sportoló, ő maga hogyan óvja a környezetét, és mit tudnak tenni ugyanezért a gyerekek.

Advertisement

Az Ötkukás Játékok keretében a résztvevő diákok az OKTF NHI egyedi, edukációs céllal külön erre a projektre kifejlesztett játékai segítségével sajátíthatták el a szelektív hulladékgyűjtés „fortélyait”, az azzal kapcsolatos – ebben a korban – legfontosabb tudnivalókat. Az Ökotwister, a Szelektív csúszka és a hulladékos témában átdolgozott népszerű „Ki nevet a végén?!” játékok keretében megismerhették az egyes hulladéktípusokat, és megtanulhatták, melyik hulladék milyen színű gyűjtőedénybe való.

A KSI SE sportoló növendékei a klub Népszigeten található edzőközpontjában az aznapi edzések után több turnusban érkezhettek a programra. Az eseményen Paksy Tímea, kilencszeres világbajnok és tízszeres Európa-bajnok kajakos várta a gyerekeket. Paksy Tímea hangsúlyozta: mind a sport, mind pedig a környezetvédelem hatással van az egészségünkre; mindkettő tudatosságot igényel és mindkettőnél fontos a felelősségvállalás.

Advertisement

A sportoló elmagyarázta a szelektív hulladékgyűjtés alapjait a gyerekeknek, akik már aznap hasznosíthatták az így megszerzett ismereteket a kifejezetten erre az alkalomra készített társasjátékok segítségével.

Agócs Mihály az utánpótlás korosztály mesteredzője kifejezetten fontosnak tartotta, hogy részt vegyenek a kezdeményezésben: „Mi – sportágunknál fogva – igazán közel vagyunk a természethez, hiszen a tavasz-nyár-ősz minket a vízen talál. Így sokszor találkozunk a természet szépségei mellet, az azt elcsúfító hulladékokkal is. Fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy vigyázzanak környezetükre és úgy, vagy tisztábban hagyják hátra utódaiknak, mint ahogy ők kapták azt az elődeiktől!”

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák