Zöldinfó

Ötkukás Játékok – a sport és a szelektív hulladékgyűjtés jegyében

Létrehozva:

10 év telt el a létrehozás óta

2016-04-19

Szerző:

Hell

Első alkalommal szervezte meg Ötkukás Játékok rendezvényét az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) 2016. április 16-án a Népszigeten.

A program keretében a sportoló fiatalok játékos feladatokon keresztül érthették és tanulhatták meg, miért fontos környezetünk védelme és a szelektív hulladékgyűjtés. Az eseményen Paksy Tímea többszörös világ- és Európa-bajnok kajakos mutatott példát a gyerekeknek, akiknek arra hívta fel a figyelmét, milyen szoros a sport és a környezettudatosság kapcsolata, és hogy mit tudnak tenni ők maguk a környezetünk védelméért.

A sport, egészségvédelem és környezetünk védelme “kéz a kézben jár” egymással. Ha odafigyelünk az egészségünkre, az a környezetünknek is jót tesz, és a tisztább, kevésbé szennyezett környezet a mi egészségünket is óvja. Erre az összefüggésre mutat rá az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) projektje, amely a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület (KSI SE) közreműködésével valósult meg Budapesten.

Környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés egyik fontos alappillére a szelektív hulladékgyűjtés. Ebben a projektben az általános iskolás korú, sportoló, így az egészséges életmódra nyitott gyerekek számára mutatja meg egy-egy népszerű világbajnok, olimpikon sportoló, ő maga hogyan óvja a környezetét, és mit tudnak tenni ugyanezért a gyerekek.

Az Ötkukás Játékok keretében a résztvevő diákok az OKTF NHI egyedi, edukációs céllal külön erre a projektre kifejlesztett játékai segítségével sajátíthatták el a szelektív hulladékgyűjtés „fortélyait”, az azzal kapcsolatos – ebben a korban – legfontosabb tudnivalókat. Az Ökotwister, a Szelektív csúszka és a hulladékos témában átdolgozott népszerű „Ki nevet a végén?!” játékok keretében megismerhették az egyes hulladéktípusokat, és megtanulhatták, melyik hulladék milyen színű gyűjtőedénybe való.

A KSI SE sportoló növendékei a klub Népszigeten található edzőközpontjában az aznapi edzések után több turnusban érkezhettek a programra. Az eseményen Paksy Tímea, kilencszeres világbajnok és tízszeres Európa-bajnok kajakos várta a gyerekeket. Paksy Tímea hangsúlyozta: mind a sport, mind pedig a környezetvédelem hatással van az egészségünkre; mindkettő tudatosságot igényel és mindkettőnél fontos a felelősségvállalás.

A sportoló elmagyarázta a szelektív hulladékgyűjtés alapjait a gyerekeknek, akik már aznap hasznosíthatták az így megszerzett ismereteket a kifejezetten erre az alkalomra készített társasjátékok segítségével.

Agócs Mihály az utánpótlás korosztály mesteredzője kifejezetten fontosnak tartotta, hogy részt vegyenek a kezdeményezésben: „Mi – sportágunknál fogva – igazán közel vagyunk a természethez, hiszen a tavasz-nyár-ősz minket a vízen talál. Így sokszor találkozunk a természet szépségei mellet, az azt elcsúfító hulladékokkal is. Fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy vigyázzanak környezetükre és úgy, vagy tisztábban hagyják hátra utódaiknak, mint ahogy ők kapták azt az elődeiktől!”

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom