Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Másodpercek alatt bevethető: új hálózati energiatárolóval bővül a bakonyi erőmű

Az MVM Balance Zrt. akkumulátoros energiatárolót épít a bakonyi gázturbinás erőműhöz az ajkai iparterületen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az egység névleges teljesítménye 57 megawatt, névleges kapacitása 57 megawattóra, a műszaki megvalósítás június végén fejeződhet be – írja az alternativenergia.hu. A 10,4 milliárd forint összköltséggel tervezett beruházáshoz Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve uniós finanszírozással majdnem 3,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járul hozzá. A hálózati energiatárolók telepítése erősíti az önellátási képességeket, mérsékli a külső kitettségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását – indokolták a projektet.

A közlemény szerint a bakonyi hibrid erőmű létrejöttével Magyarország úttörő jelentőségű energiatárolási technológiával gyarapodik. Az üzem másodperceken belül képes lesz a névleges teljesítmény leadására, hatékonyan támogatva a villamosenergia-rendszer szabályozását és a megújuló energiaforrások időjárásfüggő termeléséből adódó ingadozások kiegyenlítését. A tároló és a gázturbinás erőmű gépegységeinek összehangolt működése környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen még több megújuló energiaforrás bekapcsolását teszi lehetővé a villamosenergia-hálózatba.

Az energiatároló egységet úgy tervezték, hogy illeszkedjen az erőmű gázturbináinak teljesítményéhez, az üzem így hatékonyabban vehet részt a rendszerszintű áramszolgáltatások piacán – olvasható a vállalati honlapon. Az MVM Balance 2014 óta működteti tulajdonosként a bakonyi gázturbinás erőművet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák