Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Pénztárca barátabbak lehetnek a napelemek árai

Egy új fejlesztés érheti el az árcsökkenést.

Létrehozva:

|

Egy kísérletben sikerült növelni a perovszkit napelemes cellák stabilitását és hatékonyságát – írta az Imperial. A hagyományos napelemes cellák szilíciumból készülnek, az anyag előnye, hogy stabil és hatékony, problémás ugyanakkor, hogy meglehetősen drága, és csak merev panelekben gyártható. Ígéretes alternatívának tűnik a perovszkit technológia, a kristály segítségével gyártott cellák előnye, hogy tintából nyomtathatók, olcsók, vékonyak, hajlékonyak és könnyűek. A perovszkit egy olyan réteget képez a cellában, amely képes hasznosítani a napsugárzás. A technológiára komoly jövő várhat, de hatékonysága még hagy kívánnivalót maga után, és ami még nagyobb gond: meglehetősen instabil, az ilyen cellák a laboratóriumokon kívül nagyon gyorsan roncsolódnak.

A probléma áthidalásában új, fémtartalmú vegyületek, úgynevezett ferrocének segíthetnek. A Hongkongi Városi Egyetem csapata az Imperial College London munkatársai által készített ferrocéneket adta hozzá perovszkit fotovoltaikus cellákhoz – számol be az Imperial College London oldala. A megoldással a hatékonyságot és a stabilitást is sikerült fokozni. Nicholas Long, az Imperial College London kémikusa és a csapat tagja szerint új napenergiás eszközökre van szükség, ha fel akarjuk gyorsítani a megújuló energiára való átállást. Mint kiemelte, a stabil és hatékony perovszkit cellák révén a napenergiát még több helyen alkalmazhatnánk. A ferrocének olyan anyagok, melyeknek közepén vas van, ekörül pedig széngyűrűk találhatóak. A vegyületek különleges szerkezetét az 1950-es években fedezték fel, de még ma is rengeteget vizsgálják őket különleges tulajdonságaik miatt. Jelen esetben azért bizonyultak hasznosnak, mert képesek fokozni a cellában az elektronok mozgását, ami növeli a hatékonyságot. A szakértők szerint a megoldással akár 25 százalékos hatékonyság is elérhető.

A csapat azzal is kísérletezett, hogy különböző kémiai csoportokat kapcsolt a ferrocének széngyűrűihez. A kollaboráció keretében végül olyan verziót fedeztek fel, amely segíti a perovszkit réteg megtapadását a cella többi részén. Ez jelentősen fokozza a stabilitást, az érintett eszközök 1500 órányi maximumon működés után is megőrizték eredeti hatékonyságuk 98 százalékát. A szakértők bíznak benne, hogy további finomítások után piacra vihetik fejlesztésüket. A technológia hozzájárulhat ahhoz, hogy a napelemek idővel még olcsóbbá váljanak.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!