Zöld Energia
Rezsicsökkentés: kinek érdemes H tarifát használni?
Az E.ON még 2019-ben a blogján szedte össze a lakossági áramszolgáltatás különböző lehetőségeit, külön kiemelve az úgynevezett H tarifát, amely mostanában sokak érdeklődését felkeltette.
Ez egyike a jelenleg is igénybe vehető áramdíjszabásoknak. A tarifát azért hozták létre 2010-ben, hogy kedvezményesen lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiforrásokból, így a napenergiából kiépített fűtési rendszereket. A H tarifa az utóbbi időkben gyakran kerül elő a hírekben, hiszen a módosított rezsicsökkentés rendszerének átalakítása a hőszivattyús, H tarifát használó háztartások nem érinti.
Az E.ON szerint a legismertebb és leggyakrabban használt tarifa az A1, amely zónaidős, tehát használatával éjjel-nappal ugyanazon az áron lehet hozzájutni az energiához. Átlagos esetben ezt veszik igénybe a készülékek működtetéséhez. A tarifában 1320 kilowattóra mennyiségig korábban 35,31 forint per kilowattóra kedvezményes áron volt elérhető az energia, nagyobb mennyiség esetén az ár 37,75 forint per kilowattóra volt. Az új rezsicsökkentési rendszerben havi 210 kilowattóra felett már 70,1 forint per kilowattóra lesz az ár.
Az A2 tarifa már két zónaidős, ez akkor lehet előnyös, ha a fogyasztás fele éjszakára vagy hétvégére korlátozódik. A csúcsidőszak hétköznaponként 7:00 és 23:00 közé esik, a kedvezményesebb völgyidőszak pedig a hétvégékre és hétköznapokon 23:00 és 7:00 közé. A csúcsidőszak áramdíja eddig 43,43 forint per kilowattóra volt, a völgyidőszaké pedig 32,79, az új rendszerben viszont az A1-ével megegyező árat vezettek be a fogyasztási határ felett.
A harmadik jól ismert tarifa a korábban éjszakai tarifaként, ma már vezérelt áram néven emlegetett B díjszabás. Ez a tarifa csak olyan eszközökhöz használható, amelyek vezérelt csatlakozási ponttal rendelkeznek, azaz külön mérőre vannak kötve, és nem a konnektorba kell őket csatlakoztatni, hanem fixen a hálózatra. A B tarifa többek között bojlerek üzemeltetéséhez lehet hasznos. Ebben a díjszabásban csúcsidőszakon kívüli időszakra esik az áram elérhetősége, naponta nyolc órán keresztül. A B tarifa ára korábban 23,54 forint per kilowattóra volt, a tarifa az A1 vagy A2 mellé kiegészítő lehetőségként is választható. Az új ár havi 210 kilowattóra felett 62,884 forint per kilowattóra.
Speciális, kevésbé elterjedt tarifának számít a Geo, amelyet kifejezetten hőszivattyús épületek számára dolgoztak ki. Ezzel a díjszabással a B-hez hasonlóan vezérelt csatlakozási ponttal rendelkező készülék működtethető. Az áram egész évben igénybe vehető, de naponta két alkalommal, két órára szünetel a szolgáltatás. Az árszabás itt 24,3 forint per kilowattóra, és mivel ezt a tarifát kivették a rezsicsökkentéses rendelet hatálya alól, nincs új ár. Azzal ugyanakkor érdemes tisztában lenni, hogy 2021. szeptember 1-től új szerződés nem köthető ezzel a díjszabással.
A H tarifa szintén egyedi, a díjszabást hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz, jellemzően napelemekhez kiépített rendszereknél vehető igénybe. A Geóval szemben ez nem érhető el egész évben, csak október 15-től április 15-ig, viszont az érintett időszakban egész nap, 24 órában a rendelkezésre áll. A legalacsonyabb díja 23,54 forint, a Geo tarifához hasonlóan ezen díjszabás ára is változatlan maradt.
Az E.ON szerint a keringető szivattyúk, kompresszorok vagy hőszivattyúk üzemeltetése a H tarifában a leggazdaságosabb. A tarifa további előnye, hogy a Geóval szemben nemcsak hőszivattyúhoz, hanem más megújuló energiára alapuló rendszerhez is igénybe vehető. Mivel a Geóval új szerződés már nem köthető, a H tarifa jelenti a legjobb megoldást az érintett háztartások számára.
A H tarifa beköttetéséhez az illetékes áramszolgáltatóval kell felvenni a kapcsolatot, mivel a díjszabás rendeletben szabályozott, az ország egész területén elérhető. Az igénylőlap a szolgáltatónál szerezhető be, a csatlakoztatni tervezett készülékek, berendezések adatlapját be kell nyújtani. Ez a díjszabás akár B tarifa mellé is igényelhető. A bekötést csak regisztrált szerelő végezheti el, a bekötéskor pedig külön mérőt kell felszerelni.
Kép: Daikin
Zöld Energia
Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot
Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.
Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.
A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
