Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában százhektárnyi erdőt vágnak ki egy új lignitbánya megnyitása érdekében

Több mint százhektárnyi erdőt vágnak ki Romániában a Gorj megyei Timiseni térségében, hogy a helyén lignitbányát nyisson az Olténiai Energetikai Komplexum.

Létrehozva:

|

A román kormány szerdai ülésén elfogadott határozatában hagyta jóvá, hogy a bányaprojekt által érintett 106,3 hektáros erdőt kompenzáció (csereerdősítés) nélkül kivonják az országos erdőállományból. Ezen a – Rovinari-i hőerőműtől hatkilométeres távolságban található területen – külszíni lignitbányát létesítenek, amelyből becslések szerint évente nyolcmillió tonna tüzelőanyag nyerhető ki. Virgil Popescu román energiaügyi miniszter az Olténiai Energetikai Komplexum 50 éves évfordulóján, októberben jelentette be: Romániában nem zárják már be a még működő szénbányákat, hanem fejleszteni akarják a széntüzelésű hőerőműveket. Bukarest az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek teljesítése érdekében vállalta, hogy felszámolja szénbányáit, a válság miatt azonban nem engedheti meg magának, hogy lemondjon erről az energiaforrásról.

Románia villamosenergia-termelésének csaknem húsz százalékát a Zsil-völgyi széntüzelésű hőerőművek biztosítják. A legnagyobb hőerőműveket a külszíni fejtésű lignitbányák látják el fűtőanyaggal. A miniszter szerint semmit sem zárnak már be végleg, hanem fejleszteni fognak, és amikor megtörténik az átállás a megújuló energiaforrásokra, akkor konzerválják a megmaradt szénbányákat, mert tartalékmegoldást jelentenek az ország energiaellátásában.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák