Kapcsolatfelvétel

Öko Fashion

Ruhák, amelyekkel okostelefont is tölthetünk

Létrehozva:

|

Ma már minden multifunkciós – miért ne lehetne a ruhánk is az. Következzék tehát a divat és a technológia egymásra találása: jöjjenek a ruhák, amelyek a napsugarakat villamos energiává konvertálják, vagy éppen a mozgás által gerjesztett kinetikus energiát töltik fel villamos energia formájában egy „zöldenergia bankba”!

Amikor arra gondolunk, hogy a divat valamilyen módon összekapcsolódik a technológiai fejlődés vívmányaival, nehéz eltávolodnunk a sci-fi filmek sérülésálló, teleportáló vagy éppen teljes kommunikációs eszköztárakat felvonultató kezeslábasaitól. Pedig ma már egyre több divatcég dolgozik ezeken a ma még nehezen elképzelhető ruhadarabokon. A fejlesztések pedig mára már elérték az energetikai jellegű felhasználási módok ruhaneműkbe ültetését is.

Solar Fiber

Napelemes ruhadarabok a láthatáron!

Az elképzelés annyira nem valóságtól elrugaszkodott, hogy jelenleg két különálló csapat is dolgozik a fotovoltaikus energiatermelésre alkalmas ruhadarabok és textilek, fonalak fejlesztésével.

Az egyik kezdeményezés a „Solar Fiber” nevet viseli, és célja olyan textilanyag kifejlesztése, amely képes a napsugárzás energiáját villamos energiává alakítani. A projekt jelenlegi stádiumában egy ilyen fonál kifejlesztése a cél. A fejlesztők szerint az általuk létrehozott anyag mindenféle ruhanemű készítésére alkalmas lesz a jövőben. Az új fonál voltaképpen egy védőbevonattal ellátott hajlékony, hengerré hajlított fotovoltaikus lemez. Jelenleg a prototípus még meglehetősen vastag, közel 5 milliméter átmérőjű, de ezt a kutatók szerint a nem is túl távoli jövőben képesek lesznek 100 nanométer átmérőjűre zsugorítani. Az elképzelés működőképességét a fejlesztők legutóbb egy sállal demonstrálták, amely ugyan igen kevéske áramot termelt, de mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy egyáltalán működött.

A másik kezdeményezés „Wearable Solar” fantázianév alatt fut, és egy holland hölgy nevéhez köthető. Pauline van Dongen az iparművészeti iskola elvégzését követően saját márkás ruhák tervezésébe és gyártásába fogott, majd ezután fordult a tudományos fantasztikum határát súroló projektbe. Akárcsak a fentebb bemutatott kezdeményezés, az ő célja is a napsugárzás ruhákon keresztül történő villamos energiává alakítása. A hölgy kollekciója jelenleg két darabból áll, egy kabátból és egy ruhából, amelyek gyapjúból és bőrből készülnek, és napelemes cellákat integrálnak beléjük. A kabátba összesen 48 darab merev cella került, míg a ruhára 72 flexibilis cellát integrált a tervező. Amennyiben napos időben viseli valaki darabokat, akkor két órán belül egy átlagos okostelefont 100 százalékosan képesek feltölteni a ruhák.

„Szüreteljünk” energiát ruhával!

Múlt télen Damon Ahola az edzőteremben a gépeken futó, ugráló embereket nézve gondolkozott el azon, hogy a mozgás során keletkező energiából mennyi mehet veszendőbe. Az ötlet annyira beleitta magát a fiatalember gondolataiba, hogy megalapított a „Harvest” projektet, amelynek célja az emberi mozgás során keletkező kinetikus energia hasznosítása. A kezdeményezés alapja egy olyan eszköz, amely a mozgási energiát elektromágneses folyamatok útján árammá alakítja. Ezt az energiát utána egy picike lítium-ionos akkumulátor tárolja, amelyet a ruhák zsebébe vagy a cipőkbe lehet behelyezni. A fejlesztő elképzelései szerint majd erről az eszközről töltheti fel a jövőbeni felhasználó az áramot egy közösségi hálózatba a speciálisan kialakított terminálokon keresztül, amelyek végül egy zöldenergia bankba juttatják le a villamos energiát. Ahola elképzelése szerint megfelelő mennyiségű áram feltöltését követően a használók egy igazolást kapnak, amelyet a szervezet értékesít, a befolyt összeget pedig jótékony célra adományozza tovább.

Ötletekben tehát nincs hiány, a projektek futnak, és ki tudja, lehet, hogy pár év múlva már nem csak aszerint válogatunk a butikban, hogy mi áll jól nekünk, de azt is figyelembe vesszük majd, hogy melyik ruhadarabbal mennyi energiát tudunk termelni.
http://chikansplanet.blog.hu/

Öko Fashion

Magyar dizájnerek, akik szemétből alkotnak egyedi, környezetbarát kreációkat

Létrehozva:

|

Szerző:

Akár a hulladékot gyűjtöd szelektíven, akár a ruháidat akarod újrahasznosítani vagy elajándékozni, máris tettél egy lépést a környezet érdekében. 

Az elmúlt években egyre több márka is rájött arra, hogy szemétből alkotni menő, így nemcsak fenntartható, hanem egyedi és sokszínű darabokkal örvendeztették meg a dizájner ruhák és kiegészítők kedvelőit – olvasható a Coloré női magazin összeállításában

A környezettudatosság számos márkának lett a küldetése, bizonyítva azt, hogy a divat világában is helye van fenntarthatóságnak. 

  • A Hikezone kávés zsákból gyárt mintás topánkákat, amelyek különleges kiegészítői lehetnek minden egyes szettünknek.
  • A Nana Bags a már nem használt farmerek és leselejtezett kárpitok anyagait felhasználva csinál táskákat.
  • RePityke mindenféle textíliát, kidobott ruhaanyagokat használ fel táskáihoz.
  • A Réthy Fashion Nemcsak a farmereket készíti használt anyagból, hanem a fiatalságot is neveli.
  • A Printa összes konyhai kiegészítője, táskája, tasakja, keféje természetes és komposztálható alapanyagokból készül.
  • A Delka bag a táskáik gyártása során keletkezett hulladékból gyártott újabb táskákat.
Tovább olvasom

Öko Fashion

Jól hangzik a magát tisztító edzőruha, de a környezet fizet meg érte

Létrehozva:

|

Szerző:

A legnagyobb divatmárkák mostanában azzal kísérletezgetnek, hogy maguktól tisztuló, a kellemetlen szagokat eltüntető edzőruhákat gyártsanak – bár ez könnyebbség a mosás során, a környezetnek korántsem jelent sok jót.

A ruhákból kikerülő ezüstionok ugyanis finoman szólva sem tesznek jót a környezetnek, írta a womenshealthmag.com. Jól hangzik az önmagát tisztító sportruha – ki ne szeretné, ha a teremben izzadva vagy egy hosszabb futás után ne legyen csupa izzadtságszag, és ne kelljen nonstop szellőztetni a fürdőben sem a szennyes miatt? A ruhagyártók egy része már gondolt a probléma megoldására, és olyan anyagból készülő edzőruhákat is gyárt, amely magától mérsékli a kellemetlen szagokat. A piacon jelenleg elérhető öntisztító, szagtalanító edző ruhák antimikrobális bevonata ezüstionokat enged a környezetbe, ami egy természetes baktériumgyilkos. Kísérletek során ezek az ezüstionok baktériumokat, vírust, algákat és gombákat pusztítottak el. Csakhogy ez a módszer, bármennyire nem tűnik problémásnak, valójában kifejezetten káros lehet a környezetre.

Az Amerikai Kémiai Társaság friss kutatása szerint a mosással magában nincs gond – ha a kereskedelmi forgalomban elérhető, öntisztító ruhákat mossuk, olyan kevés ezüstion kerül a környezetbe, hogy az elhanyagolható. A kutatók megnézték a szennyvíz toxicitását, és arra jutottak, hogy nem okoz problémát a benne található ezüstionok mennyisége. A probléma azonban továbbra is fennáll, csak nem a mosásnál, hanem akkor, amikor a ruhát kidobjuk, és hulladékká válik. Ezeket a ruhadarabokat ugyanis rendszerint ugyanúgy a kommunális szemétbe dobjuk, mint minden más ruhát, így pedig már komolyabb szennyezést jelenthetnek a környezetnek. Jelenleg nincs lehetőségünk arra, hogy máshogy, szelektíven gyűjtsük őket. A szakértők szimulációk segítségével azt mutatták ki, hogy a ruhadarabokban megmaradó ezüst előbb-utóbb kioldódik az anyagból, ez pedig már káros a környezetre nézve.

A szakértők szerint a környezetszennyező hatást két dologgal lehetne mérsékelni: a ruhagyártóknak figyelniük kellene arra, hogy mennyi ezüstöt használnak, és hogy a megfelelő, biztonságos szint alatt tartják-e a mennyiséget, mi pedig azzal tehetünk a legtöbbet, ha nem dobjuk ki a ruhákat már az első kopás vagy szakadás következtében, hanem megpróbáljuk meghosszabbítani az élettartamukat.

Tovább olvasom

Öko Fashion

100 százalékos pamutként kínálták, de kiderült hogy kamu!

Létrehozva:

|

Szerző:

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idén is vizsgálta, hogy a 100 százalékos pamutként kínált textiltermékek összetétele igazolja-e a címkén, csomagoláson olvasható információt.

A negyven különböző ágynemű és hálóruha közül négy részben műszálas volt, további kettő pedig legfeljebb messziről láthatott gyapotot – közölte szerdán a minisztérium. A közlemény szerint a pamut természetes, növényi eredetű anyag, viselése, használata kellemesebb a bőrnek. Nedvszívó- és szellőzőképessége nagyobb, a poliészter ágyneműbe, ruhába könnyebben beleizzadhatunk. A műszálak előállítása lényegesen olcsóbb, de a gyártás és annak hulladéka jobban szennyezi a környezetet. A tiszta pamutként kínált termékek mindezekért magasabb áron is kelendőek.

Korábban a 100 százalékos pamut termékekkel kapcsolatos problémák voltak a leggyakoribbak, emiatt foglalkozott ismét ezekkel az árucikkekkel az ITM. A tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma a nyersanyagról a címkén, csomagoláson feltüntetett adatok helytállóságát mérte fel. A tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében mikroszkópos szálfelismeréses vizsgálattal és vegyi módszerekkel állapították meg a portékák összetételét.

A negyven tétel ellenőrzése során fele-fele részben vizsgált ágyneműket és alsóruházati termékeket a labor. Összesen hat árucikkel szemben merült fel kifogás. Két lepedő egyáltalán nem tartalmazott pamutot, csak poliésztert. Egy másik lepedőben és egy ágyhuzatban a megengedettnél nagyobb arányban volt jelen viszkóz. Két hálóruhánál pedig a pamut mellett poliésztert is találtak a szálösszetevők között. A laborvizsgálat eredményét tételesen ismertető táblázat a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: “A rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően a tavalyi tizenkettőhöz képest idén csak feleannyi textiltermék kifogásolására adott okot a vizsgálat. A megindult fogyasztóvédelmi hatósági eljárások a valós anyagösszetétel feltüntetésére kötelezhetik a forgalmazókat. Jó hír, hogy a gyermekeknek szánt tizenkettő ágynemű, pizsama és fehérnemű mindegyike tényleg kizárólag pamutból volt.”

 

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák