Kapcsolatfelvétel

Öko Fashion

Ruhák, amelyekkel okostelefont is tölthetünk

Létrehozva:

|

Ma már minden multifunkciós – miért ne lehetne a ruhánk is az. Következzék tehát a divat és a technológia egymásra találása: jöjjenek a ruhák, amelyek a napsugarakat villamos energiává konvertálják, vagy éppen a mozgás által gerjesztett kinetikus energiát töltik fel villamos energia formájában egy „zöldenergia bankba”!

Amikor arra gondolunk, hogy a divat valamilyen módon összekapcsolódik a technológiai fejlődés vívmányaival, nehéz eltávolodnunk a sci-fi filmek sérülésálló, teleportáló vagy éppen teljes kommunikációs eszköztárakat felvonultató kezeslábasaitól. Pedig ma már egyre több divatcég dolgozik ezeken a ma még nehezen elképzelhető ruhadarabokon. A fejlesztések pedig mára már elérték az energetikai jellegű felhasználási módok ruhaneműkbe ültetését is.

Solar Fiber

Napelemes ruhadarabok a láthatáron!

Az elképzelés annyira nem valóságtól elrugaszkodott, hogy jelenleg két különálló csapat is dolgozik a fotovoltaikus energiatermelésre alkalmas ruhadarabok és textilek, fonalak fejlesztésével.

Az egyik kezdeményezés a „Solar Fiber” nevet viseli, és célja olyan textilanyag kifejlesztése, amely képes a napsugárzás energiáját villamos energiává alakítani. A projekt jelenlegi stádiumában egy ilyen fonál kifejlesztése a cél. A fejlesztők szerint az általuk létrehozott anyag mindenféle ruhanemű készítésére alkalmas lesz a jövőben. Az új fonál voltaképpen egy védőbevonattal ellátott hajlékony, hengerré hajlított fotovoltaikus lemez. Jelenleg a prototípus még meglehetősen vastag, közel 5 milliméter átmérőjű, de ezt a kutatók szerint a nem is túl távoli jövőben képesek lesznek 100 nanométer átmérőjűre zsugorítani. Az elképzelés működőképességét a fejlesztők legutóbb egy sállal demonstrálták, amely ugyan igen kevéske áramot termelt, de mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy egyáltalán működött.

A másik kezdeményezés „Wearable Solar” fantázianév alatt fut, és egy holland hölgy nevéhez köthető. Pauline van Dongen az iparművészeti iskola elvégzését követően saját márkás ruhák tervezésébe és gyártásába fogott, majd ezután fordult a tudományos fantasztikum határát súroló projektbe. Akárcsak a fentebb bemutatott kezdeményezés, az ő célja is a napsugárzás ruhákon keresztül történő villamos energiává alakítása. A hölgy kollekciója jelenleg két darabból áll, egy kabátból és egy ruhából, amelyek gyapjúból és bőrből készülnek, és napelemes cellákat integrálnak beléjük. A kabátba összesen 48 darab merev cella került, míg a ruhára 72 flexibilis cellát integrált a tervező. Amennyiben napos időben viseli valaki darabokat, akkor két órán belül egy átlagos okostelefont 100 százalékosan képesek feltölteni a ruhák.

„Szüreteljünk” energiát ruhával!

Múlt télen Damon Ahola az edzőteremben a gépeken futó, ugráló embereket nézve gondolkozott el azon, hogy a mozgás során keletkező energiából mennyi mehet veszendőbe. Az ötlet annyira beleitta magát a fiatalember gondolataiba, hogy megalapított a „Harvest” projektet, amelynek célja az emberi mozgás során keletkező kinetikus energia hasznosítása. A kezdeményezés alapja egy olyan eszköz, amely a mozgási energiát elektromágneses folyamatok útján árammá alakítja. Ezt az energiát utána egy picike lítium-ionos akkumulátor tárolja, amelyet a ruhák zsebébe vagy a cipőkbe lehet behelyezni. A fejlesztő elképzelései szerint majd erről az eszközről töltheti fel a jövőbeni felhasználó az áramot egy közösségi hálózatba a speciálisan kialakított terminálokon keresztül, amelyek végül egy zöldenergia bankba juttatják le a villamos energiát. Ahola elképzelése szerint megfelelő mennyiségű áram feltöltését követően a használók egy igazolást kapnak, amelyet a szervezet értékesít, a befolyt összeget pedig jótékony célra adományozza tovább.

Ötletekben tehát nincs hiány, a projektek futnak, és ki tudja, lehet, hogy pár év múlva már nem csak aszerint válogatunk a butikban, hogy mi áll jól nekünk, de azt is figyelembe vesszük majd, hogy melyik ruhadarabbal mennyi energiát tudunk termelni.
http://chikansplanet.blog.hu/

Öko Fashion

100 százalékos pamutként kínálták, de kiderült hogy kamu!

Létrehozva:

|

Szerző:

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idén is vizsgálta, hogy a 100 százalékos pamutként kínált textiltermékek összetétele igazolja-e a címkén, csomagoláson olvasható információt.

A negyven különböző ágynemű és hálóruha közül négy részben műszálas volt, további kettő pedig legfeljebb messziről láthatott gyapotot – közölte szerdán a minisztérium. A közlemény szerint a pamut természetes, növényi eredetű anyag, viselése, használata kellemesebb a bőrnek. Nedvszívó- és szellőzőképessége nagyobb, a poliészter ágyneműbe, ruhába könnyebben beleizzadhatunk. A műszálak előállítása lényegesen olcsóbb, de a gyártás és annak hulladéka jobban szennyezi a környezetet. A tiszta pamutként kínált termékek mindezekért magasabb áron is kelendőek.

Korábban a 100 százalékos pamut termékekkel kapcsolatos problémák voltak a leggyakoribbak, emiatt foglalkozott ismét ezekkel az árucikkekkel az ITM. A tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma a nyersanyagról a címkén, csomagoláson feltüntetett adatok helytállóságát mérte fel. A tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében mikroszkópos szálfelismeréses vizsgálattal és vegyi módszerekkel állapították meg a portékák összetételét.

A negyven tétel ellenőrzése során fele-fele részben vizsgált ágyneműket és alsóruházati termékeket a labor. Összesen hat árucikkel szemben merült fel kifogás. Két lepedő egyáltalán nem tartalmazott pamutot, csak poliésztert. Egy másik lepedőben és egy ágyhuzatban a megengedettnél nagyobb arányban volt jelen viszkóz. Két hálóruhánál pedig a pamut mellett poliésztert is találtak a szálösszetevők között. A laborvizsgálat eredményét tételesen ismertető táblázat a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: “A rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően a tavalyi tizenkettőhöz képest idén csak feleannyi textiltermék kifogásolására adott okot a vizsgálat. A megindult fogyasztóvédelmi hatósági eljárások a valós anyagösszetétel feltüntetésére kötelezhetik a forgalmazókat. Jó hír, hogy a gyermekeknek szánt tizenkettő ágynemű, pizsama és fehérnemű mindegyike tényleg kizárólag pamutból volt.”

 

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Öko Fashion

Milyen hatással van a farmerod a bolygónkra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Hogyan legyünk részesei a fenntartható, öko divatforradalomnak?

Manapság mindenki visel farmert – erős kifejezés, de ez az igazság. Szinte minden embernek van egy pár farmernadrágja, amelyet rendszeresen visel. Nem mellesleg a kereslet a divatos és olcsó farmerokra sosem volt magasabb. Azonban tisztában vagyunk-e a ‘fast fashion’, azaz a gyors divattermékek vásárlásával járó következményekkel? És mit tehetsz te, mint vásárló, hogy változzon a mai helyzet?

A pamutipar az egyik legnagyobb a világon, évente mintegy 23.000 tonnát gyártanak és dolgoznak fel. A gyapot, amelyből a pamut készül, egy nagyon szomjas és nehezen termelhető növény, ezért rengeteg gazda rovarirtókat és vegyi anyagokat használ, hogy erősítse a termést. Emiatt a gyapottermelés manapság a világ leginkább vízpazarló és szennyező iparága.

Sajnos a listának még nincs vége. Ahhoz, hogy a nyers pamutot farmerszövetté alakítsák, majd ebből farmernadrág legyen, rengeteg folyamaton kell keresztülmenni. Először is a fonalat indigó (klasszikus farmerkék) festékkel kell színezni, amely a víz és vegyi anyagok felhasználása miatt rendkívül károsítja a környezetet.

Ha a designer egy különleges megjelenést vagy mintát szeretne a farmeren, például kőmosottat, fehérítettet vagy más részletet, ezt a legtöbb esetben környezetromboló módszerekkel lehet elérni. Ezek közül a fehérítő folyamat a legveszélyesebb, mert nemcsak sok vizet használ, hanem a vegyi anyagokkal érintkező dolgozók számára is egészségügyi károsodással járhat.

Mégis hogyan változtathatunk ezen? A fogyasztókon hatalmas a felelősség. Van lehetőségünk megkövetelni, hogy a világszerte működő ruházati vállalatok próbáljanak jobban teljesíteni és tenni a jövőnkért és környezetünkért. Napi szinten látunk új technológiákat, amelyek jelentősen javítják a procedúrát. A gyapottermelő gazdákat meg kell ismertetnünk a túlöntözés és a peszticidek következményeivel, illetve jobb vetőmag-alternatívákat és különböző növényvédő módszereket kell biztosítanunk számukra. Ezzel egy hosszú folyamatot indítunk el, amely lassan megváltoztathatja a gyapottermelést a világon.

Ami a farmergyártást illeti, számos innovatív ötlet jelenik meg, mint például a természetes festékek és a lézertechnológia, amelyek alternatívaként szolgálnak a korábbi módszerekre. Ezekkel az eljárásokkal a vállalatok biztonságosabbá tudják tenni a gyártást az alkalmazottaik és a környezet számára.

Tájékoztatónk egyértelmű áttekintést ad a farmer létrehozásának folyamatáról, valamint javaslatokat arra, hogyan változtassuk meg fogyasztói szokásainkat egy fenntarthatóbb farmer- és divatipar érdekében. Mindig ellenőrizd az anyagokat: keress organikus pamutot, újrahasznosítható vagy megújuló anyagokat a címkéken

A Rankabrand honlapon megtalálod a legfenntarthatóbb farmermárkák listáját
Vásárolj helyi üzletekben: a boltok közelében gyártott ruhák kevesebb szén-dioxidot használnak fel a szállítás során
Mosd a farmerod a lehető legkevesebbszer!
Ne dobd ki, ha hibás: adományozd el vagy alakítsd át! A teljes infografika áttekintéséhez kattints az alábbi linkre: Fenntartható divat

 

Tovább olvasom

Öko Fashion

Fonal, amely áramot termel

Létrehozva:

|

Szerző:

A Texasi Egyetem és a dél-koreai Hanyangi Egyetem kutatói egy olyan fonalat alkottak meg, amely áramot termel, ha mozgatják. 

Az egyes fonalszálak annyira érzékenyek, hogy akár az egyes légzésmozdulatok is elegendők az áramtermelésre. A technológia alkalmazási lehetőségei nagyon sokfélék, de a legésszerűbbnek az áramot termelő ruhák megalkotása tűnik. Az új fejlesztés alapját olyan szénből készült üreges henger képezi, amelynek az átmérője körülbelül tízezerszer kisebb az emberi hajszálnál. Ezeket a szálakat fonallá fonták össze, majd azt szilárd polimer védőborítással látták el. Amennyiben a fonalat valami megmozgatja, akkor az üreges henger térfogata lecsökken és az abban lévő elektromos töltések közelebb kerülnek egymáshoz. Mindez növeli a feszültséget és végeredményben az áramtermelést. Az nem igazán lényeges, hogy milyen mozgás éri a fonalat. A kutatók a fejlesztésüknek a Twistron nevet adták.

Hosszú távon ebben vagy más hasonló technológiában ott rejlik az a lehetőség, hogy teljesen kiválthatja az elemeket és az akkumulátorokat, legalább is a kisebb viselhető termékek, például a fitneszkarkötők esetében. De a szenzorokban vagy a kisebb egészségügyi eszközökben is praktikus lenne a megoldás alkalmazása és az áram helyi termelése. A kutatók benyújtották a szabadalmi keresetüket. Amennyiben azt elfogadják, akkor továbbfejlesztik a technológiát. Ezután azt kutatnák, hogy mennyi áram nyerhető ki maximálisan az eljárás segítségével. Abból ugyanis következtetni lehet majd a lehetséges alkalmazási területekre.

forrás: alternativenergia.hu

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt