Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Steiner Attila: szeptemberben tovább csökkent az ország villamosenergia-felhasználása

Szeptemberben már harmadik hónapja folyamatosan csökken a hazai villamosenergia-felhasználás, amihez nagymértékben hozzájárult a lakosság energia-megtakarítása – hangsúlyozta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán szerdán.

Létrehozva:

|

Steiner Attila a Facebookon közzétett bejegyzésében jelezte: a tavalyihoz viszonyítva is jóval kisebb fogyasztást annak ellenére sikerült elérni, hogy az idei nyár melegebb volt az előzőnél.  “Miközben az európai emberek Brüsszel elhibázott politikája miatt szankciós árat fizetnek az energiáért, ráadásul azok elérhetőségében is rendszeres fennakadásoktól lehet tartani, addig a magyar kormány garantálja az ellátásbiztonságot és megvédi a rezsicsökkentést” – írta az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés mellett a tűzifa-programmal, a barnaszén-programmal, a benzinár-stoppal, az élelmiszerár-stoppal és a kamatstoppal segíti a családokat. A rezsicsökkentés továbbra is minden magyar háztartás számára megmarad az átlagfogyasztás mértékéig, amely felett úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetnie a magyar felhasználóknak, ami a világpiaci árhoz képest jóval kedvezőbb – emlékeztetett bejegyzésében Steiner Attila.

Az államtitkár a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. legfrissebb adatai alapján közölte: a villamosenergia-fogyasztás az év elején még magasabb volt, májusra azonos szintre került, attól kezdve pedig folyamatosan alatta maradt a tavalyinak. A nyár utolsó hónapjában annak ellenére sikerült alacsonyabb fogyasztást elérni, hogy a havi átlaghőmérséklet 3,5 fokkal magasabb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ebben jelentős szerepet játszik a háztartások takarékosabb energiafelhasználása – mutatott rá. Az ország felkészült a téli fűtési időszakra, a hazai gazdaság működéséhez és a háztartások számára szükséges energiahordozók rendelkezésre állnak – emelte ki a TIM államtitkára.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák