Zöldinfó
Svédországból kapott párt a debreceni fehérkezű gibbon
Az Európai Fajmegmentő Program keretében a svéd kolmardeni állatkertből megérkezett Debrecenbe Edith, a nőstény fehérkezű gibbon (Hylobates lar) a 17 éves, Debrecenben született hím mellé.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Nagy Gergely Sándor közleménye szerint Edith 2013 végén született, rendkívül kíváncsi és közvetlen természetű nőstény. Különlegessége, hogy tréningezett egyed, így az első perctől kezdve aktívan együttműködik új gondozóival, ami a mindennapi ellátását és a szükséges állatorvosi vizsgálatokat is megkönnyíti. Azt írta, Edith gyorsan alkalmazkodott, és máris otthon érzi magát új környezetében: Kópéval, a 17 éves, Debrecenben született hím gibbonnal olyan jól sikerült az első találkozásuk, hogy mindössze két nappal érkezése után már párba is álltak, és azóta is nagy az összhang közöttük.
A Zoo Debrecen 1995 óta, immár 30 éve segíti a fehérkezű gibbonok fennmaradását az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében. Ekkor érkezett ugyanis a Nagyerdőbe Kópé édesapja, Jerry Salzburgból és 1996-ban édesanyja, Lenocska a Fővárosi Állat- és Növénykertből. Kópé testvére, Marci idén a franciaországi Safari de Peaugres állatkertjébe költözött – ismertette Nagy Gergely Sándor. Elmondta azt is, hogy jelenleg a gibbonféléké a legveszélyeztetettebb főemlőscsalád, elsősorban az élőhelyüket jelentő dél-ázsiai, trópusi esőerdők rohamos pusztulása miatt. A legtöbb faj vagy veszélyeztetett, vagy súlyosan veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján.
Zöldinfó
A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál
A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.
A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.
A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.
Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
