Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Svédországból kapott párt a debreceni fehérkezű gibbon

Az Európai Fajmegmentő Program keretében a svéd kolmardeni állatkertből megérkezett Debrecenbe Edith, a nőstény fehérkezű gibbon (Hylobates lar) a 17 éves, Debrecenben született hím mellé.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Nagy Gergely Sándor közleménye szerint Edith 2013 végén született, rendkívül kíváncsi és közvetlen természetű nőstény. Különlegessége, hogy tréningezett egyed, így az első perctől kezdve aktívan együttműködik új gondozóival, ami a mindennapi ellátását és a szükséges állatorvosi vizsgálatokat is megkönnyíti. Azt írta, Edith gyorsan alkalmazkodott, és máris otthon érzi magát új környezetében: Kópéval, a 17 éves, Debrecenben született hím gibbonnal olyan jól sikerült az első találkozásuk, hogy mindössze két nappal érkezése után már párba is álltak, és azóta is nagy az összhang közöttük.

A Zoo Debrecen 1995 óta, immár 30 éve segíti a fehérkezű gibbonok fennmaradását az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében. Ekkor érkezett ugyanis a Nagyerdőbe Kópé édesapja, Jerry Salzburgból és 1996-ban édesanyja, Lenocska a Fővárosi Állat- és Növénykertből. Kópé testvére, Marci idén a franciaországi Safari de Peaugres állatkertjébe költözött – ismertette Nagy Gergely Sándor. Elmondta azt is, hogy jelenleg a gibbonféléké a legveszélyeztetettebb főemlőscsalád, elsősorban az élőhelyüket jelentő dél-ázsiai, trópusi esőerdők rohamos pusztulása miatt. A legtöbb faj vagy veszélyeztetett, vagy súlyosan veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján.

Zöldinfó

Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi geotermikus erőmű megépítése

Ez lenne az első folyamatosan működő, villamos energiát termelő és hőszolgáltatást is nyújtó ilyen létesítmény.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi tervezett geotermikus erőmű megépítése, ez lenne az első folyamatosan működő, villamos energiát termelő és hőszolgáltatást is nyújtó ilyen létesítmény – hangsúlyozta az MTI-nek Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kiskunhalason. Horváth Viktor a geotermikus energia térségi hasznosításának terveiről és lehetőségiről szóló egyeztetés előtt elmondta, Magyarország számára alapvető fontosságú a megújuló energia hasznosítása és az ellátásbiztonság megteremtése is. Ezt egyszerre biztosítja a geotermia, amely folyamatosan elérhető energiaforrás a nap minden órájában és az év minden napján – tette hozzá.

A helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy Kiskunhalason hamarosan találnak olyan hőfokú vizet, amelyből villamos energiát lehet előállítani, miközben a helyiek számára hőt is szolgáltatnak fűtésre, melegvízre. Megemlítette, hogy van már egy geotermikus alapú, villamos energiát termelő erőmű az országban, de az nem működik folyamatosan.

Ezért a tervezett beruházás úttörő jellegű lenne, ami nem csak a helyiek számára lenne kulcsfontosságú, hanem az egész országban mintaként szolgálhatna más települések számára is – hangsúlyozta Horváth Viktor.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, Kiskunhalason évtizedek óta vallják és mondják, hogy óriási hőkincs van a város alatt, illetve a térségben ott, ahol egykoron gázt és olajat kerestek. Ez Európa egyik legtöbb geotermikus lehetőséget magába foglaló térsége – tette hozzá. A régi kutatófúrásokat tartalmazó jegyzőkönyveket alapul véve akár 150-170 fokos nagy nyomású forró gőz is található a térségben, és ha megtalálják ezt a hőmezőt, akkor 100 fok fölötti forró gőzhöz juthatnak, ami alkalmas áramtermelésre, és az erre alapozott erőmű teljesítménye elérhetné akár a 15 megawattot is, ami fedezhetné az egész város áramigényét – tájékoztatott a kormánybiztos.

Bányai Gábor elmondta, ha a most induló kutatófúrások eredményesek lesznek, akkor 2026 végén már épülhet az erőmű. Horváth Gergely Domonkos, a kutatást végző MVM Zöld Generáció Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a projekt több mint egy éve indult, a tervek szerint az elemzéseket június végéig lezárják, és akkor már pontos információkat fognak kapni a helyszínekről, majd ezzel párhuzamosan elindítják a közbeszerzési eljárást, ami ha sikeres lesz, kezdődhetnek a fúrási munkálatok.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák