Zöldinfó
Svédországból kapott párt a debreceni fehérkezű gibbon
Az Európai Fajmegmentő Program keretében a svéd kolmardeni állatkertből megérkezett Debrecenbe Edith, a nőstény fehérkezű gibbon (Hylobates lar) a 17 éves, Debrecenben született hím mellé.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Nagy Gergely Sándor közleménye szerint Edith 2013 végén született, rendkívül kíváncsi és közvetlen természetű nőstény. Különlegessége, hogy tréningezett egyed, így az első perctől kezdve aktívan együttműködik új gondozóival, ami a mindennapi ellátását és a szükséges állatorvosi vizsgálatokat is megkönnyíti. Azt írta, Edith gyorsan alkalmazkodott, és máris otthon érzi magát új környezetében: Kópéval, a 17 éves, Debrecenben született hím gibbonnal olyan jól sikerült az első találkozásuk, hogy mindössze két nappal érkezése után már párba is álltak, és azóta is nagy az összhang közöttük.
A Zoo Debrecen 1995 óta, immár 30 éve segíti a fehérkezű gibbonok fennmaradását az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében. Ekkor érkezett ugyanis a Nagyerdőbe Kópé édesapja, Jerry Salzburgból és 1996-ban édesanyja, Lenocska a Fővárosi Állat- és Növénykertből. Kópé testvére, Marci idén a franciaországi Safari de Peaugres állatkertjébe költözött – ismertette Nagy Gergely Sándor. Elmondta azt is, hogy jelenleg a gibbonféléké a legveszélyeztetettebb főemlőscsalád, elsősorban az élőhelyüket jelentő dél-ázsiai, trópusi esőerdők rohamos pusztulása miatt. A legtöbb faj vagy veszélyeztetett, vagy súlyosan veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján.
Zöldinfó
Új fejlesztés javíthatja a térség földgázellátásának biztonságát
Kétszeresére növelik a horvát-magyar gázvezeték-kapacitást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megállapodott a horvát Plinacro és a magyar Földgázszállító Zrt. (FGSZ) a horvát-magyar földgáz-összeköttetés kapacitásának növeléséről – közölte a horvát földgázszállító rendszerüzemeltető. A két társaság közös nyilatkozata szerint a Drávaszerdahely-Alsómiholjác (Donji Miholjac) határkeresztező pont Horvátországból Magyarországra irányuló kapacitását óránként 200 ezerről 400 ezer szabványos köbméterre növelnék. A megemelt kapacitás a tervek szerint 2026. december 31-től állhat rendelkezésre – írja az alternativenergia.hu.
A fejlesztés lehetővé tenné, hogy a jelenleginél nagyobb mennyiségű földgázt szállítsanak Horvátországból Magyarországra. A Plinacro szerint ez erősítené a két ország energetikai összeköttetését, valamint javítaná Magyarország és a térség ellátásbiztonságát. A két rendszerüzemeltető a szükséges műszaki, szabályozási és üzemeltetési feltételeket közösen készíti elő. A piaci szereplőket később tájékoztatják az új kapacitások igénybevételének részleteiről.
Ivica Arar, a Plinacro igazgatóságának elnöke azt mondta: a beruházás növeli a Horvátországból elérhető földgáz mennyiségét, és erősíti a térség gázellátásának stabilitását. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója szerint a kapacitásbővítés hozzájárul Magyarország és a tágabb térség beszerzési forrásainak diverzifikálásához. Hozzátette: a fejlesztés erősíti a horvátországi cseppfolyósított földgáz továbbítására szolgáló útvonalat a tengerparttal nem rendelkező országok felé. A megállapodás a földgázszállítást érinti, és nem kapcsolódik közvetlenül a két ország között az Adria kőolajvezeték kapacitásáról és használati díjairól kialakult vitához.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
