Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Svédországból kapott párt a debreceni fehérkezű gibbon

Az Európai Fajmegmentő Program keretében a svéd kolmardeni állatkertből megérkezett Debrecenbe Edith, a nőstény fehérkezű gibbon (Hylobates lar) a 17 éves, Debrecenben született hím mellé.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Nagy Gergely Sándor közleménye szerint Edith 2013 végén született, rendkívül kíváncsi és közvetlen természetű nőstény. Különlegessége, hogy tréningezett egyed, így az első perctől kezdve aktívan együttműködik új gondozóival, ami a mindennapi ellátását és a szükséges állatorvosi vizsgálatokat is megkönnyíti. Azt írta, Edith gyorsan alkalmazkodott, és máris otthon érzi magát új környezetében: Kópéval, a 17 éves, Debrecenben született hím gibbonnal olyan jól sikerült az első találkozásuk, hogy mindössze két nappal érkezése után már párba is álltak, és azóta is nagy az összhang közöttük.

A Zoo Debrecen 1995 óta, immár 30 éve segíti a fehérkezű gibbonok fennmaradását az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében. Ekkor érkezett ugyanis a Nagyerdőbe Kópé édesapja, Jerry Salzburgból és 1996-ban édesanyja, Lenocska a Fővárosi Állat- és Növénykertből. Kópé testvére, Marci idén a franciaországi Safari de Peaugres állatkertjébe költözött – ismertette Nagy Gergely Sándor. Elmondta azt is, hogy jelenleg a gibbonféléké a legveszélyeztetettebb főemlőscsalád, elsősorban az élőhelyüket jelentő dél-ázsiai, trópusi esőerdők rohamos pusztulása miatt. A legtöbb faj vagy veszélyeztetett, vagy súlyosan veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján.

Advertisement

Zöldinfó

Fakivágás, fecskefészkek, gólyafészkek, fontos határidőre hívják fel a figyelmet

A természetvédők szerint a nem megfelelően időzített munkálatok évről évre komoly károkat okoznak a madárállományban és a biológiai sokféleségben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az év első negyedévben, márciusig végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny munkát, például fák vagy bokrok kivágását, építési területen lévő fecskefészkek eltávolítását, vagy a sérült fehérgólya-fészkek biztonságossá tételét – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Az alternativenergia.hu a közleményében arra emlékezteti az önkormányzati és állami szerveket, a kivitelezőket és a lakosságot, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól, a költési időszak kezdetétől már veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre. A tapasztalatok alapján az egyik leggyakoribb olyan tevékenység, amely a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, az a fák, bokrok kivágása. Ezen munkálatok elvégzése sok esetben indokolt és szükséges, mint például a bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnővő fás szárú vegetáció eltávolítása vagy visszavágása. Mivel azonban ezek jól tervezhető és ütemezhető feladatok az őszi-téli időszakra, indokolatlan az egyébként is természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszakára hagyni.

A másik gyakori tevékenység az épületfelújításokhoz kapcsolódó fecskefészek-eltávolítások engedélyeztetése, végrehajtása. A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket. A harmadik leggyakoribb munkálat a sérült vagy áramütés-veszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele. A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek. A fokozottan védett fehér gólyák téli viharokban sérült vagy áramütésveszélyes módon, az elektromos hálózat oszlopain a vezetékekre épült fészkeinek magasító kosárra emeléséhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák