Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szálló por – NNK: kedvezőtlenül alakul több település levegőminősége

Kedvezőtlenül alakul több település levegőminősége – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) az MTI-vel szerdán.

Létrehozva:

|

Azt írták: kedden Putnokon veszélyes, míg Ajkán, Győrben és Sajószentpéteren egészségtelen volt a levegő minősége az NNK levegőhigiénés értékelése szerint, és kifogásolt minősítést kapott tizenkét további település. A hideg, szélcsendes és csapadékmentes időszak kedvezőtlenül hat a levegőminőség alakulására. A meteorológiai előrejelzés szerint a következő napokban javulás nem várható – tették hozzá. Az NNK közleményében felhívta a figyelmet arra: a kisméretű aeroszolrészecskék (hétköznapi nevén szálló por) rövid távon, magas koncentrációban légúti tüneteket, például légúti irritációt, köhögést, valamint szemirritációt, könnyezést okozhatnak.

A krónikus légzőszervi betegségekben szenvedők tünetei ilyenkor súlyosbodhatnak, és nőhet a légúti fertőzések kialakulásának kockázata. A légszennyezettség különösen veszélyes a gyermekekre, a várandós nőkre, az idősekre, és a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre. Azt tanácsolták, hogy ők lehetőség szerint minél kevesebb időt tartózkodjanak a szabadban, különösen a veszélyes vagy az egészségtelen minősítést kapott településeken.

A környezet és az egészség megóvása érdekében javasolják a légszennyező tevékenységek – elsősorban a helytelen fűtési módok – mellőzését. Figyelmeztettek továbbá arra, hogy a kedvezőtlen levegőminőség esetén sem szabad megfeledkezni a belső légterek rendszeres, gyors szellőztetéséről.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák