Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szélerőmű-parkot fejleszt a lettországi partoknál az RWE

A lettországi partoknál tengeri szélerőmű-parkok fejlesztésére, kivitelezésére és közös üzemeltetésre kötött pénteken keretmegállapodást a lett fővárosban a német RWE energiaipari konszern és a Latvenego helyi áramszolgáltató vállalat.

Létrehozva:

|

Az együttműködés az RWE szélerőmű-technológiai tapasztalatait ötvözi a Latvenego helyi energiapiaci és a balti államok energiaellátásában szerzett átfogó ismeretével. Az együttműködés célja a tengeri szélenergia lettországi elterjedésének támogatása és az ország energiafüggetlenségének erősítése – jelentette be a két vállalat. Lettországban a kormány augusztusban jelentette be a mintegy egymilliárd eurós szélenergia-fejlesztési programját. A program 2030-ra a jelenlegi 70 megawattról 800 megawattra növeli az ország szélenergia-termelési kapacitását. Lettország emellett a szomszédos Észtországgal is tervez egy közös tengeri projektet, amelynek áramtermelési kapacitása elérheti akár az egy gigawattot (GW) is. A német RWE konszern a megújuló energiaforrások egyik vezető szereplője, és a világ második számú tengeri szélerőmű technológiai cége. Az RWE öt országban 18 tengeri szélerőműparkot üzemeltet. Az RWE célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 3 GW-ról 8 GW-ra növelje globális tengeri szélenergia-kapacitását.

Az 1939-ben alapított Latvenergo villamos és hőenergia előállításával és kereskedelmével, valamint a villamos energia elosztásával foglalkozik. Az állami tulajdonú vállalat Európa egyik legkörnyezetbarátabb áramtermelője – a villamos energia mintegy felét három nagy vízerőművel állítja elő. A Latvenergo vezető szolgáltató az elektromos mobilitás területén is. 

 

mti

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!