Zöldinfó
Termékteszt: Gyerekfogkrémek
Kevesebb a kockázatos anyag a gyerekfogkrémekben, de érdemes figyelni a választásnál.
Természetesnek gondoljuk, hogy a gyerekeknek készült kozmetikumok különös gondossággal, válogatott alapanyagokból készülnek, és sokkal tisztábbak, mint a felnőtteknek szánt termékek. A Tudatos Vásárlók Egyesülete utánajárt ennek a feltételezésnek és a piacon kapható, 12 különféle, 6 éves korig ajánlott gyerekfogkrémet tesztelte a bennük lévő kockázatos és természetes anyagok alapján vegyianyag-szakértő bevonásával. A legnépszerűbb márkák gyerekeknek szánt termékei mellett a kicsit drágább árkategóriába eső natúrfogkrémek és a drogériák sajátmárkás termékei közül is kerültek a vizsgált termékek közé.
A legjobb értékelést 2 natúrtermék (Dr.Hauschka Med Narancsos gyermek fogtisztító gél, Weleda Kinder Zahngel) kapta a szintetikus anyagok mellőzése, és a bennük lévő természetes anyagok miatt.
Bár a teszt során bebizonyosodott, hogy jelentős javuláson mentek át a gyermekeknek gyártott fogkrémek, többségük tartalmazott kockázatos anyagokat: parabéneket, habzást elősegítő anyagokat, emulgeálószereket, kritikusnak tartott színezékeket, aromákat.
A legrosszabb értékelést az AquaFresh Kids gyerekfogkrém kapta, elsősorban a benne lévő parabének, polietilénglikol (PEG) miatt. Ennél kicsit előnyösebbre értékeltük a Rossmann sajátmárkás termékét, a Prokudent Zahngel für Kindert, a Vademecum Juniort és a Colgate Anti Cavity Toothpaste for kids fogkrémeket. Ezek közül egyik sem tartalmazott természetes alapanyagokat, ellentétben az ellenőrzött natúrkozmetikumokkal. Utóbbiak közül a Lavera epres-málnás gyerekfogkrém a kármin alapú színezékért kapott pontlevonást.
Összességében elmondható, hogy az utóbbi évekhez képest kevesebb kockázatos anyagot talált az egyesület környezetkémikus szakértője a vizsgált 12 termékben. A hormonkárosító triklozán, amelyet antibakteriális adalékként használtak, például egyik fogkrémben sem volt jelen.
Zöldinfó
Vízhiány veszélyezteti a román atomerőmű működését, újabb intézkedéseket vezettek be
Újabb munkálatok kezdődnek Romániában a cernavodai atomerőmű hűtővízellátása érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt újabb azonnali vízszintemelési munkálatokról döntött Romániában az országos vészhelyzeti bizottság a cernavodai atomerőmű újraindítását és folyamatos működését lehetővé tevő hűtővízellátás érdekében – írja az alternativenergia.hu. Az Öreg-Duna medrében Cernavodánál újabb fenékküszöböt építenek, amely a víz egy részét a Duna-Fekete-tenger csatorna, illetve az erőmű hűtőrendszere felé fogja terelni. A munkát a védelmi minisztérium topográfusai és katonai búvárai is segítik. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica állami vállalat szombattól kezdődően öt napon át másodpercenként 50 köbméter többletvizet enged le az Olt folyó tározóiból. Ezáltal nemcsak a Duna vízhozamát növelik, hanem többletenergia-termeléssel enyhítik az atomerőmű kiesése miatt keletkezett energiahiányt.
Eközben a vízügyi hatóságok a Duna medrének kotrását is folytatják az atomerőmű térségében. A Duna-Fekete-tenger csatorna vizét operatív tartalékká nyilvánították. Szükség esetén a katasztrófavédelem nagy teljesítményű szivattyúkkal tartja majd megfelelő szinten a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását – részletezte a bukaresti kormány közleménye. Romániában július 31-én készenléti állapotot hirdetett ki a kormány a szárazság, a Duna minden korábbinál alacsonyabb vízszintje és az energiahiány miatt, és a folyam egyik elágazásánál elvégzett vízelterelési műveletekkel – a meder kotrásával, a Bala-ágat részlegesen eltorlaszoló uszályok elsüllyesztésével és a Cernavoda felé vezető Öreg-Duna vízellátását akadályozó zátony felrobbantásával – csaknem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. A román kormány 12,1 millió lejt (842 millió forint) különített el tartalékalapjából a cernavodai atomerőmű vízellátását javító vízelterelési műveletekre.
Az 1400 megawatt beépített teljesítményű atomerőmű Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adja. A Duna példátlanul alacsony vízszintje miatt a kanadai Candu technológiával épült atomerőmű egyes blokkját július 28-án, kettes blokkját pedig augusztus 13-án kellett leállítani. A nukleáris energiaforrás nélkül Románia jelentős, 2000 megawatt körüli importra szorul az esti csúcsidőben. A Duna vízszintje augusztus 11-én érte el Cernavodánál az erőmű működtetése szempontjából kritikusnak tekintett mínusz 233 centiméteres értéket. Szombaton mínusz 254 centiméteres vízszintet mértek Cernavodánál, és a hatóságok szerint további apadás várható.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés