Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szigorúbb határértékeket, a mérőhálózat bővítését és problémák esetére cselekvési tervek kidolgozását írja elő az új európai uniós levegőminőségi szabályozási irányelv, amelyről a Magyar Meteorológiai Társaság levegőkörnyezeti szakosztálya által rendezett előadóülésen beszéltek a HungaroMet Nonprofit Zrt. szakértői Budapesten. Az egyik szakértő, Varga Judit előadásában hangsúlyozta: Magyarországon 8-12 ezer, idő előtti halálozásért felel a légszennyezettség, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai lakosság nagy része egészségkárosító hatású légszennyezettségi környezetben él – írja az alternativenergia.hu. Az új, 2024-ben elfogadott irányelvvel az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 2005-höz viszonyítva 55 százalékkal csökkenti a légszennyezés egészségre gyakorolt hatását – ismertette.

Hozzátette, az irányelv fő célja az emberi egészség védelme, majd arról beszélt, hogy az uniós szabályban meghatározzák a mérőhálózatot, a modellezést, a levegőminőségi határértékeket, a végrehajtás érdekében szükséges terveket és programokat, a nyilvánosság tájékoztatásának módját, valamint a szankcionálás és az időszakos mentesség szabályrendszerét. Dézsi Viktor, a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ igazgatója a jogszabályi követelmények ismertetése után elmondta: a levegőt szennyező legfontosabb komponenseket 56 automata mérőállomás és több mintavételi pont méri ma Magyarországon.

Jelezte: az új irányelv egyrészt szigorúbb határértékeket vezet be, másrészt új légszennyező anyagok – például az ultrafinom részecskék vagy az ammónia – mérését is megköveteli. Ehhez új műszerek beszerzésére és a mérési pontok fejlesztésére is szükség van, ezért a jelenlegi rendszer bővítése szükséges – jelentette ki. Ferenczi Zita a levegőminőség modellezéséről szólva kiemelte: a modellezéssel azt is előre jelezhetik, hogy a légköri közegbe bekerült szennyezőanyagok hogyan tudnak terjedni. A modellezés szerepe az új levegőminőségi irányelvben egyszerre tér ki a levegőminőség értékelésére, a térbeli reprezentativitás bemutatására, az előrejelzésre, a kibocsátási források azonosítására és az intézkedések hatásainak tervezésére – foglalta össze.

Hangsúlyozta, hogy a modellezés és a mérés nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. Kis-Kovács Gábor előadásában a légszennyező anyagok kibocsátóiról szólt, amelyek ismerete alapfeltétele a levegőminőség védelmének. Ismertette a nemzeti kibocsátási leltárak tartalmát, és kitért az energiatermelés során, a háztartásokban, a közlekedésben vagy épp a mezőgazdaságban képződő légszennyező anyagokra is. Bezegh Barbara a 2019-ben kezdődött HungAIRy LIFE integrált projektről beszélt. A mintegy 16 millió eurós, 60 százalékban európai uniós, 40 százalékban állami finanszírozású program célja a levegőminőségi tervek megvalósításának támogatása – mondta, kitérve a projekt több, már megvalósult elemére.