Zöldinfó
Termékteszt: Gyerekfogkrémek
Kevesebb a kockázatos anyag a gyerekfogkrémekben, de érdemes figyelni a választásnál.
Természetesnek gondoljuk, hogy a gyerekeknek készült kozmetikumok különös gondossággal, válogatott alapanyagokból készülnek, és sokkal tisztábbak, mint a felnőtteknek szánt termékek. A Tudatos Vásárlók Egyesülete utánajárt ennek a feltételezésnek és a piacon kapható, 12 különféle, 6 éves korig ajánlott gyerekfogkrémet tesztelte a bennük lévő kockázatos és természetes anyagok alapján vegyianyag-szakértő bevonásával. A legnépszerűbb márkák gyerekeknek szánt termékei mellett a kicsit drágább árkategóriába eső natúrfogkrémek és a drogériák sajátmárkás termékei közül is kerültek a vizsgált termékek közé.
A legjobb értékelést 2 natúrtermék (Dr.Hauschka Med Narancsos gyermek fogtisztító gél, Weleda Kinder Zahngel) kapta a szintetikus anyagok mellőzése, és a bennük lévő természetes anyagok miatt.
Bár a teszt során bebizonyosodott, hogy jelentős javuláson mentek át a gyermekeknek gyártott fogkrémek, többségük tartalmazott kockázatos anyagokat: parabéneket, habzást elősegítő anyagokat, emulgeálószereket, kritikusnak tartott színezékeket, aromákat.
A legrosszabb értékelést az AquaFresh Kids gyerekfogkrém kapta, elsősorban a benne lévő parabének, polietilénglikol (PEG) miatt. Ennél kicsit előnyösebbre értékeltük a Rossmann sajátmárkás termékét, a Prokudent Zahngel für Kindert, a Vademecum Juniort és a Colgate Anti Cavity Toothpaste for kids fogkrémeket. Ezek közül egyik sem tartalmazott természetes alapanyagokat, ellentétben az ellenőrzött natúrkozmetikumokkal. Utóbbiak közül a Lavera epres-málnás gyerekfogkrém a kármin alapú színezékért kapott pontlevonást.
Összességében elmondható, hogy az utóbbi évekhez képest kevesebb kockázatos anyagot talált az egyesület környezetkémikus szakértője a vizsgált 12 termékben. A hormonkárosító triklozán, amelyet antibakteriális adalékként használtak, például egyik fogkrémben sem volt jelen.
Zöldinfó
Az európai gazdákat is egyre jobban sújtja a klímaváltozás
14-17 milliárd eurós veszteséget okozhatott az idei hőhullám és az aszály az európai mezőgazdaságban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság igyekszik felmérni, mekkora károkat okozhatott a mezőgazdaságban az idei hőhullámok és aszály: a helyzet régiónként eltérő, de jelenlegi becslésünk szerint a veszteségek 14 és 17 milliárd euró között vannak – jelentette ki Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az EU-tagállamok agrárügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Hansen elmondta, egyelőre előzetes becslésekről van szó, mert még nem takarítottak be minden termést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Felhívta a figyelmet, hogy bizonyos ágazatokban, például az állattenyésztésben a takarmányellátás is problémát jelent, mivel a fű nem nőtt megfelelő mértékben. A biztos szerint ennek következményei akkor is jelentkezhetnek, amikor a gazdálkodók kénytelenek lesznek hozzányúlni a télre félretett takarmánykészleteikhez. Hansen hangsúlyozta: a gazdák a klímaváltozás első számú áldozatai. Kijelentette: a klímaváltozás egyelőre nem állt meg, ezért az uniós szakpolitikáknak az “új valósághoz” kell alkalmazkodniuk.
Az uniós mezőgazdasági tartalék ugyan lehetőséget biztosít a rendkívüli helyzetek kezelésére, annak forrásai azonban Hansen szerint “csak egy csepp a tengerben egy ilyen súlyos problémával szemben.” Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a vízügyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza, ami a jövőben véleménye szerint kulcsfontosságú lesz. Hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az aszály okozta problémák már nem kizárólag a mediterrán tagállamokat érintik, hanem Európa egyre nagyobb részére kiterjednek.
Az idei szélsőséges időjárás Franciaországot, Dél-Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot, valamint Románia keleti és nyugati térségeit is érintette – mondta. Rámutatott, hogy a precíziós öntözés szintén nagyon fontos lesz a víz megtakarítása érdekében. Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárás gazdasági következményei mellett annak emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni, és muszáj lesz figyelembe venni a gazdálkodók munkakörülményeit.
Az uniós biztos emellett szorgalmazta a gazdák védelmét szolgáló kötelező biztosítás bevezetését; az ilyen jellegű biztosítási fedezet a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú. Ez szerinte nemcsak az egységes megközelítés kialakítása miatt lenne fontos, hanem azért is, mert nagyobb pénzügyi biztonságot teremtene a gazdálkodók számára. Közlése szerint jelenleg az uniós mezőgazdasági termelés kevesebb mint 12 százalékára terjed ki valamilyen biztosítási rendszer, és ezen a területen jelentős különbségek vannak a tagállamok között.
Hangoztatta, hogy a beruházások megnövelése nélkül az agrárium nem tud megfelelően alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez, és a legújabb, hatékonyabb technológiák bevezetése elmaradhat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok elérését is hátráltathatja, ha az ágazatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás az új technológiák alkalmazására – tette hozzá az agrárügyekért felelős uniós biztos.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés