Zöldinfó
Termékteszt: Gyerekfogkrémek
Kevesebb a kockázatos anyag a gyerekfogkrémekben, de érdemes figyelni a választásnál.
Természetesnek gondoljuk, hogy a gyerekeknek készült kozmetikumok különös gondossággal, válogatott alapanyagokból készülnek, és sokkal tisztábbak, mint a felnőtteknek szánt termékek. A Tudatos Vásárlók Egyesülete utánajárt ennek a feltételezésnek és a piacon kapható, 12 különféle, 6 éves korig ajánlott gyerekfogkrémet tesztelte a bennük lévő kockázatos és természetes anyagok alapján vegyianyag-szakértő bevonásával. A legnépszerűbb márkák gyerekeknek szánt termékei mellett a kicsit drágább árkategóriába eső natúrfogkrémek és a drogériák sajátmárkás termékei közül is kerültek a vizsgált termékek közé.
A legjobb értékelést 2 natúrtermék (Dr.Hauschka Med Narancsos gyermek fogtisztító gél, Weleda Kinder Zahngel) kapta a szintetikus anyagok mellőzése, és a bennük lévő természetes anyagok miatt.
Bár a teszt során bebizonyosodott, hogy jelentős javuláson mentek át a gyermekeknek gyártott fogkrémek, többségük tartalmazott kockázatos anyagokat: parabéneket, habzást elősegítő anyagokat, emulgeálószereket, kritikusnak tartott színezékeket, aromákat.
A legrosszabb értékelést az AquaFresh Kids gyerekfogkrém kapta, elsősorban a benne lévő parabének, polietilénglikol (PEG) miatt. Ennél kicsit előnyösebbre értékeltük a Rossmann sajátmárkás termékét, a Prokudent Zahngel für Kindert, a Vademecum Juniort és a Colgate Anti Cavity Toothpaste for kids fogkrémeket. Ezek közül egyik sem tartalmazott természetes alapanyagokat, ellentétben az ellenőrzött natúrkozmetikumokkal. Utóbbiak közül a Lavera epres-málnás gyerekfogkrém a kármin alapú színezékért kapott pontlevonást.
Összességében elmondható, hogy az utóbbi évekhez képest kevesebb kockázatos anyagot talált az egyesület környezetkémikus szakértője a vizsgált 12 termékben. A hormonkárosító triklozán, amelyet antibakteriális adalékként használtak, például egyik fogkrémben sem volt jelen.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés