Zöldinfó
Termékteszt: Gyerekfogkrémek
Kevesebb a kockázatos anyag a gyerekfogkrémekben, de érdemes figyelni a választásnál.
Természetesnek gondoljuk, hogy a gyerekeknek készült kozmetikumok különös gondossággal, válogatott alapanyagokból készülnek, és sokkal tisztábbak, mint a felnőtteknek szánt termékek. A Tudatos Vásárlók Egyesülete utánajárt ennek a feltételezésnek és a piacon kapható, 12 különféle, 6 éves korig ajánlott gyerekfogkrémet tesztelte a bennük lévő kockázatos és természetes anyagok alapján vegyianyag-szakértő bevonásával. A legnépszerűbb márkák gyerekeknek szánt termékei mellett a kicsit drágább árkategóriába eső natúrfogkrémek és a drogériák sajátmárkás termékei közül is kerültek a vizsgált termékek közé.
A legjobb értékelést 2 natúrtermék (Dr.Hauschka Med Narancsos gyermek fogtisztító gél, Weleda Kinder Zahngel) kapta a szintetikus anyagok mellőzése, és a bennük lévő természetes anyagok miatt.
Bár a teszt során bebizonyosodott, hogy jelentős javuláson mentek át a gyermekeknek gyártott fogkrémek, többségük tartalmazott kockázatos anyagokat: parabéneket, habzást elősegítő anyagokat, emulgeálószereket, kritikusnak tartott színezékeket, aromákat.
A legrosszabb értékelést az AquaFresh Kids gyerekfogkrém kapta, elsősorban a benne lévő parabének, polietilénglikol (PEG) miatt. Ennél kicsit előnyösebbre értékeltük a Rossmann sajátmárkás termékét, a Prokudent Zahngel für Kindert, a Vademecum Juniort és a Colgate Anti Cavity Toothpaste for kids fogkrémeket. Ezek közül egyik sem tartalmazott természetes alapanyagokat, ellentétben az ellenőrzött natúrkozmetikumokkal. Utóbbiak közül a Lavera epres-málnás gyerekfogkrém a kármin alapú színezékért kapott pontlevonást.
Összességében elmondható, hogy az utóbbi évekhez képest kevesebb kockázatos anyagot talált az egyesület környezetkémikus szakértője a vizsgált 12 termékben. A hormonkárosító triklozán, amelyet antibakteriális adalékként használtak, például egyik fogkrémben sem volt jelen.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia17 óra telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés