Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Termékteszt: Gyerekfogkrémek

Létrehozva:

|

Kevesebb a kockázatos anyag a gyerekfogkrémekben, de érdemes figyelni a választásnál.

Természetesnek gondoljuk, hogy a gyerekeknek készült kozmetikumok különös gondossággal, válogatott alapanyagokból készülnek, és sokkal tisztábbak, mint a felnőtteknek szánt termékek. A Tudatos Vásárlók Egyesülete utánajárt ennek a feltételezésnek és a piacon kapható, 12 különféle, 6 éves korig ajánlott gyerekfogkrémet tesztelte a bennük lévő kockázatos és természetes anyagok alapján vegyianyag-szakértő bevonásával. A legnépszerűbb márkák gyerekeknek szánt termékei mellett a kicsit drágább árkategóriába eső natúrfogkrémek és a drogériák sajátmárkás termékei közül is kerültek a vizsgált termékek közé.

A legjobb értékelést 2 natúrtermék (Dr.Hauschka Med Narancsos gyermek fogtisztító gél, Weleda Kinder Zahngel) kapta a szintetikus anyagok mellőzése, és a bennük lévő természetes anyagok miatt.

Bár a teszt során bebizonyosodott, hogy jelentős javuláson mentek át a gyermekeknek gyártott fogkrémek, többségük tartalmazott kockázatos anyagokat: parabéneket, habzást elősegítő anyagokat, emulgeálószereket, kritikusnak tartott színezékeket, aromákat.

Advertisement

A legrosszabb értékelést az AquaFresh Kids gyerekfogkrém kapta, elsősorban a benne lévő parabének, polietilénglikol (PEG) miatt. Ennél kicsit előnyösebbre értékeltük a Rossmann sajátmárkás termékét, a Prokudent Zahngel für Kindert, a Vademecum Juniort és a Colgate Anti Cavity Toothpaste for kids fogkrémeket. Ezek közül egyik sem tartalmazott természetes alapanyagokat, ellentétben az ellenőrzött natúrkozmetikumokkal. Utóbbiak közül a Lavera epres-málnás gyerekfogkrém a kármin alapú színezékért kapott pontlevonást.

Összességében elmondható, hogy az utóbbi évekhez képest kevesebb kockázatos anyagot talált az egyesület környezetkémikus szakértője a vizsgált 12 termékben. A hormonkárosító triklozán, amelyet antibakteriális adalékként használtak, például egyik fogkrémben sem volt jelen.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák