Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Testünkkel tölthetjük az akkumulátort

Létrehozva:

|

Soha nem kell majd tölteni az okosórákat, ha a gyártók beépítik eszközeikbe a dél-koreai KAIST Egyetemen kifejlesztett termoelektromos generátort .

Ugyanez igaz lehet az egészségügyi eszközökre is, szívmonitoroknak és vércukormérőknek is folyamatos áramellátást biztosíthat a vékony áramtermelő modul. A Bjung Dzsin Cso villamosmérnök professzor által vezetett a korábbi teroeletromos generátorok két problémáját oldja meg. A szerves anyagokra épülő, polimerekbe ágyazott korábbi generátorok rugalmasak voltak, de nagyon kevés áramot állítottak elő, míg a szervetlen generátorok elegendő energiát termeltek, de túlságosan merevek voltak.

Cso csoportja nyomtatási technikával termoelektromos anyagokat, bizmut-telluridot (Bi2Te3) és antimon-telluridot applikált egy üvegszálas felületre. Ezek átitatták az anyagot és néhány száz mikron vastag filmet képeztek. Módszerükkel olyan üvegszálas karkötő jött létre, amelynek csupán 20 milliméter a hajlítási sugara, és elég sok áramot termel.

Egy 10×10 centiméteres generátor 31 Celsius-fokos testhémérsékletnél 40 milliwattot ad le. Az áttörés egyébként abban van, hogy maga az üvegszál hordozza a generátor termoelektromos rétegeit, nem volt szükség más anyagok beépítésére, és ennek köszönhetően nagyon könnyű eszközt tudtak építeni. Ez pedig kulcsfontosságú, ha a generátort kütyükbe akarják beépíteni. A kutatók arra számítanak, hogy nemcsak a hordható eszközökben, hanem nagyobb gépekben, akár autókban, repülőkben és gyárakban is alkalmazzák majd a megoldásukat.

Advertisement

forrás: index.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatást a kínai Csengtui Műszaki Egyetem vezette, és abban Matthew Dodd, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) tudósa is részt vett – számolt be róla az alternativenergia.hu. A tudósok azt már korábban is sejtették, hogy az oxigénszint fokozatosan nőtt a Föld légkörében, de abban nem volt konszenzus közöttük, hogy ez a folyamat pontosan mikor zajlott, és hogyan befolyásolta az óceánok kémiai összetétele, valamint a biológiai evolúció. “A Föld légkörében az oxigénszint emelkedése alapvető fontosságú az oxigénnel lélegző komplex élet megjelenése, a bolygó lakhatósága és a létfontosságú természeti erőforrások kialakulása szempontjából” – idézte Dodd magyarázatát az UWA honlapja. A kutatók az ősi szulfátásványokban megőrzött, nagy felbontású oxigénizotóp-adatok elemzésével rekonstruálták a légköri oxigénszint emelkedését és annak dinamikus kölcsönhatását az óceánokkal.

“A több milliárd évre kiterjedő oxigénizotóp-adatok szisztematikus mintavételével és a korábban publikált tanulmányok adatainak felhasználásával létrehoztuk a legteljesebb oxigénizotóp-alapú rekonstrukciót az elmúlt hárommilliárd év oxigénevolúciójáról” – mondta el a tudós. A kutatás, amelyet a Csengtui Műszaki Egyetem honlapja szerint Li Csao professzor, az egyetem tudósa vezetett, megállapította, hogy a Föld légkörének oxigéntartalma 410 millió évvel ezelőtt érte el a modern szintet. Az oxigéngazdag légkör kialakulásának folyamata három lépcsőben zajlott le. Az 1. szakasz, 2,4 milliárd évvel ezelőtt előtt a csaknem oxigénhiányos állapot időszaka volt. A 2. szakaszban 2,4 milliárd és 410 millió év között viszonylag alacsony szintről dinamikus változásokkal fokozatosan nőtt az oxigénszint. A 3. szakaszban pedig 410 millió évvel ezelőtt stabil, oxigéndús állapot alakult ki – számoltak be róla a kínai egyetem honlapján.

A kutatók három fő légköri oxigénszint-növekedési epizódot tártak fel: a paleoproterozoikumban (2,5 milliárd évtől 1,6 milliárd évvel ezelőttig), a neoproterozoikumban (1 milliárd évtől 538,8 millió évvel ezelőttig) és a paleozoikumban (538,8 millió évtől 252 évvel ezelőttig). A neoproterozoikumban zajlott oxigénszint-emelkedést követően a Föld óceánjai, amelyek nagyrészt oxigénhiányosak voltak, időszakos oxidációs impulzusoknak voltak kitéve. Ezek az események több száz millió éven át egymással szinkronban zajló szén-, kén- és oxigénizotóp-eltolódásokat eredményeztek, ami arra utal, hogy a légköri oxigén mennyiségének növekedése többször is előidézte az óceánok átmeneti oxidációját – írta a tanulmányt ismertetve az ausztrál egyetem. “A felfedezések környezeti keretet nyújtanak a földi élet eredetének és fejlődésének megértéséhez, valamint annak megismeréséhez, hogy hogyan keletkeztek az ásványi lerakódások és alakultak ki a kőolajkészletek” – magyarázta a kutatás jelentőségét Dodd.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák