Zöldinfó
Testünkkel tölthetjük az akkumulátort
Soha nem kell majd tölteni az okosórákat, ha a gyártók beépítik eszközeikbe a dél-koreai KAIST Egyetemen kifejlesztett termoelektromos generátort .
Ugyanez igaz lehet az egészségügyi eszközökre is, szívmonitoroknak és vércukormérőknek is folyamatos áramellátást biztosíthat a vékony áramtermelő modul. A Bjung Dzsin Cso villamosmérnök professzor által vezetett a korábbi teroeletromos generátorok két problémáját oldja meg. A szerves anyagokra épülő, polimerekbe ágyazott korábbi generátorok rugalmasak voltak, de nagyon kevés áramot állítottak elő, míg a szervetlen generátorok elegendő energiát termeltek, de túlságosan merevek voltak.
Cso csoportja nyomtatási technikával termoelektromos anyagokat, bizmut-telluridot (Bi2Te3) és antimon-telluridot applikált egy üvegszálas felületre. Ezek átitatták az anyagot és néhány száz mikron vastag filmet képeztek. Módszerükkel olyan üvegszálas karkötő jött létre, amelynek csupán 20 milliméter a hajlítási sugara, és elég sok áramot termel.
Egy 10×10 centiméteres generátor 31 Celsius-fokos testhémérsékletnél 40 milliwattot ad le. Az áttörés egyébként abban van, hogy maga az üvegszál hordozza a generátor termoelektromos rétegeit, nem volt szükség más anyagok beépítésére, és ennek köszönhetően nagyon könnyű eszközt tudtak építeni. Ez pedig kulcsfontosságú, ha a generátort kütyükbe akarják beépíteni. A kutatók arra számítanak, hogy nemcsak a hordható eszközökben, hanem nagyobb gépekben, akár autókban, repülőkben és gyárakban is alkalmazzák majd a megoldásukat.
forrás: index.hu
Zöldinfó
Jelentősen nő a rijekai finomító feldolgozási kapacitása
Átadták a korszerűsített rijekai olajfinomítót
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A mintegy 700 millió eurós beruházás az INA olajipari vállalat történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, és a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari beruházása – írja az alternativenergia.hu. Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését. A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.
A megnyitón Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához. Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke stratégiai mérföldkőnek nevezte a projektet. Kiemelte: a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel a feldolgozott kőolajat, miközben erősíti az INA regionális beszállítói szerepét és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a rijekai térségben. Hozzátette: a vállalat több megújulóenergia-projektet is indított, és az év végére a finomító területén épülhet meg Horvátország első kereskedelmi zöldhidrogén-termelő üzeme.
Molnár József, a Mol Group vezérigazgatója arról beszélt: a beruházás új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében. Hangsúlyozta: a következő időszak célja a magas termelékenység biztosítása és az, hogy a rijekai létesítmény Európa egyik leghatékonyabb finomítójává váljon. Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legfeljebb 15 millió euróval támogatják.
A rijekai finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel. Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is. A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség meghaladta a 8,9 millió munkaórát. A fejlesztés részeként új energetikai infrastruktúra is épült, köztük egy 110/35 kV-os villamosenergia-alállomás és mintegy 5 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezeték, amelyek a finomító működésének megbízhatóságát és energiahatékonyságát javítják.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés