Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Testünkkel tölthetjük az akkumulátort

Létrehozva:

|

Soha nem kell majd tölteni az okosórákat, ha a gyártók beépítik eszközeikbe a dél-koreai KAIST Egyetemen kifejlesztett termoelektromos generátort .

Ugyanez igaz lehet az egészségügyi eszközökre is, szívmonitoroknak és vércukormérőknek is folyamatos áramellátást biztosíthat a vékony áramtermelő modul. A Bjung Dzsin Cso villamosmérnök professzor által vezetett a korábbi teroeletromos generátorok két problémáját oldja meg. A szerves anyagokra épülő, polimerekbe ágyazott korábbi generátorok rugalmasak voltak, de nagyon kevés áramot állítottak elő, míg a szervetlen generátorok elegendő energiát termeltek, de túlságosan merevek voltak.

Cso csoportja nyomtatási technikával termoelektromos anyagokat, bizmut-telluridot (Bi2Te3) és antimon-telluridot applikált egy üvegszálas felületre. Ezek átitatták az anyagot és néhány száz mikron vastag filmet képeztek. Módszerükkel olyan üvegszálas karkötő jött létre, amelynek csupán 20 milliméter a hajlítási sugara, és elég sok áramot termel.

Egy 10×10 centiméteres generátor 31 Celsius-fokos testhémérsékletnél 40 milliwattot ad le. Az áttörés egyébként abban van, hogy maga az üvegszál hordozza a generátor termoelektromos rétegeit, nem volt szükség más anyagok beépítésére, és ennek köszönhetően nagyon könnyű eszközt tudtak építeni. Ez pedig kulcsfontosságú, ha a generátort kütyükbe akarják beépíteni. A kutatók arra számítanak, hogy nemcsak a hordható eszközökben, hanem nagyobb gépekben, akár autókban, repülőkben és gyárakban is alkalmazzák majd a megoldásukat.

Advertisement

forrás: index.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák