Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Testünkkel tölthetjük az akkumulátort

Létrehozva:

|

Soha nem kell majd tölteni az okosórákat, ha a gyártók beépítik eszközeikbe a dél-koreai KAIST Egyetemen kifejlesztett termoelektromos generátort .

Ugyanez igaz lehet az egészségügyi eszközökre is, szívmonitoroknak és vércukormérőknek is folyamatos áramellátást biztosíthat a vékony áramtermelő modul. A Bjung Dzsin Cso villamosmérnök professzor által vezetett a korábbi teroeletromos generátorok két problémáját oldja meg. A szerves anyagokra épülő, polimerekbe ágyazott korábbi generátorok rugalmasak voltak, de nagyon kevés áramot állítottak elő, míg a szervetlen generátorok elegendő energiát termeltek, de túlságosan merevek voltak.

Cso csoportja nyomtatási technikával termoelektromos anyagokat, bizmut-telluridot (Bi2Te3) és antimon-telluridot applikált egy üvegszálas felületre. Ezek átitatták az anyagot és néhány száz mikron vastag filmet képeztek. Módszerükkel olyan üvegszálas karkötő jött létre, amelynek csupán 20 milliméter a hajlítási sugara, és elég sok áramot termel.

Egy 10×10 centiméteres generátor 31 Celsius-fokos testhémérsékletnél 40 milliwattot ad le. Az áttörés egyébként abban van, hogy maga az üvegszál hordozza a generátor termoelektromos rétegeit, nem volt szükség más anyagok beépítésére, és ennek köszönhetően nagyon könnyű eszközt tudtak építeni. Ez pedig kulcsfontosságú, ha a generátort kütyükbe akarják beépíteni. A kutatók arra számítanak, hogy nemcsak a hordható eszközökben, hanem nagyobb gépekben, akár autókban, repülőkben és gyárakban is alkalmazzák majd a megoldásukat.

forrás: index.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

MNB-alelnök: a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése

A fenntartható növekedés, a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése és gyors csökkentése, mert a magas inflációs környezet “színétől függetlenül” minden beruházást hátráltat – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle Dekarbonizáció a pénzügyekben című online panelbeszélgetésén.

Létrehozva:

|

Szerző:

A jegybank az elmúlt években külön stratégiát és számos lépést hozott, amellyel segítheti a gazdaság zöld átállását – fogalmazott. Emlékeztetett: a magyar Országgyűlés 2021 májusában, Európában elsőként zöld mandátummal ruházta fel a Magyar Nemzeti Bankot, ezzel törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása az elsődleges cél, az árstabilitás biztosítása után. A jegybank alelnöke szerint keresni kell azokat a “gyorsító pályákat”, amelyeken keresztül csökkenteni lehet a magyar gazdaság energiafelhasználását és az energiafüggetlenség megteremtését.

Az energiaárak emelkedése tavaly tízmilliárd euróval növelte az ország energiaimportját. Kolozsi Pál Péter, az MNB igazgatója, a Neumann János Egyetem MNB Tudásközpont Fenntartható Pénzügyek Központjának egyetemi docense prezentációjában kitért arra a dilemmára, hogy a jegybankoknak egyszerre kell megfelelniük az árstabilitási célok teljesítésének, valamint annak az elvárásnak, hogy részt vegyenek a zöld átmenet biztosításában. A klímaváltozás több csatornán, komplex módon hat a monetáris politikára és ezek közül kiemelkedik az inflációra gyakorolt hatás.

Az éghajlatváltozás fizikai következményei, hatásai, az áradások, a szárazság, vagy extrém hőingadozások miatt emelkedhetnek az élelmiszer és energiaárak, és ezek befolyásolhatják az inflációs várakozásokat. Hangsúlyozta: a klímaváltozás gazdasági hatásai túlnyúlnak a monetáris politikai döntések 5-8 negyedéves időhorizontján. A zöld átmenetben kiemelten érintett alapanyagok árának emelkedése tartós lehet és ennek inflációs hatásaival is számolniuk kell a jegybankoknak. A fenntartható gazdasági modellre való átállás költségei a következő 10-15 évben elérhetik a globális bruttó hazai termék teljes összegét, mintegy 100 ezer milliárd dollárt – tette hozzá. A jegybankok a fenntartható beruházások forrásköltségeinek mérséklésén keresztül tudják ösztönözni az átállást, zöld értékpapírok vásárlásával vagy zöld hitelprogramokon keresztül – mondta.

Kiemelte: a zöld átmenet nem megvalósítható anélkül, hogy a pénzügyi rendszer a jelenleginél sokkal zöldebbé váljon és ebben a jegybankoknak fontos szerep jut. Winkler Sándor, az MNB osztályvezetője az energiaminősítések lakáspiacra gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányt ismertette. Közölte: Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadát a lakóépületek adják, miközben a hazai lakásállomány energetikai hatékonysága alacsony, elenyésző a közel nulla energiaigényű ingatlanok részaránya a teljes állományon belül. A tanulmányból kiderül, hogy a fővárosi újlakások piacán kimutatható egyfajta “zöld árprémium”.

A BB vagy jobb energetikai besorolással rendelkező lakások átlagosan 5,1 százalékkal drágábbak, mint a CC energetikai besorolású lakások, azonban az alacsonyabb hitelkockázat ellenére az ezen ingatlanokra nyújtott hitelkamatok lényegesen nem térnek el, vagyis a bankok jelenleg még nem érvényesítik az energetikai szempontokat a hitelek árazásában. Winkler Sándor szerint ez is rámutat a zöld hiteltermékek, ezen belül is a piaci alapú zöld lakáshitelek szükségességére.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!