Zöld Energia

Tetőbe épített napelem?

Megvizsgálták a hagyományos napelemes telepítést és a tetőbe integrált napelemek szerelései közti időkülönbségeket.

Létrehozva:

9 hónap telt el a létrehozás óta

2023-07-22

Szerző:

Vanessza

A National Renewable Energy Laboratory (NREL) idő-mozgástanulmánya bebizonyította, hogy a tetőbe integrált napelemek (RIPV) felszerelése 7%-kal kevesebb munkaerőt igényelnek, mint a hagyományos napelemes telepítések – írja a PV-magazin.

A kutatók arra is rájöttek, hogy ugyan egy új építésű ház esetében gyorsan beépíthetőek a napelemek, azonban, ha valaki felújításban gondolkodik, akkor a felszerelés időigénye még mindig magasabb, legalábbis részben az új technikák alkalmazása és az ellátási láncok folyamatos fejlődése miatt.

Ezt az elemzést részben az indokolta, hogy az épületbe integrált fotovalitika (BIPV) nem tartott lépést a várt árcsökkenéssel. Ez annak ellenére van így, hogy a BIPV-be történő beruházás a tetőfedés, a burkolat vagy az ablakok utólagos felszerelése során csökkentheti vagy megszüntetheti a különálló napelemes komponensek szükségességét. Még ha ezeket a költségeket figyelembe is vesszük, a BIPV-berendezések költségei még mindig meghaladják a hagyományos berendezések költségeit, tehát nem tűnnek gazdaságosabbnak.

Népszerű tartalom

A szakértők annak érdekében, hogy megértsék a költségek miért maradtak a vártnál magasabbak, összehasonlítást végeztek.

Összehasonlították a RIPV telepítésekhez szükséges időt a hagyományos lakossági napelemes telepítések idejével. Az Egyesült Államokban a telepítési költségek 32%-át az állványozás és a szerelés, 32%-át az elektromos munkák, 20%-át az étkezés, a szünetek, a takarítás és a késések, 16%-át pedig az utazás és a telepítés előkészítése teszi ki.

Összességében a tanulmány megállapította, hogy a szabványos telepítésekhez 6,9 munkaórára volt szükség egy kilowatt telepített teljesítményenként.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

4 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom