Zöld Közlekedés
Tisztább jövőbe fektet az Audi
Valószínűleg az első üzemanyagcellás szériamodell, a Toyota Mirai bemutatása is szerepet játszott az Audi – illetve a mögötte álló VW konszern – döntésében: elkezdik fejleszteni saját üzemanyagcellás hajtásláncukat. Erre utal legalábbis, hogy bejelentették, megvásárolták az ehhez szükséges szabadalmi jogokat.
Az üzemanyagcella-fejlesztés az autóiparban jó tizenöt éve folyik, de sokáig úgy tűnt, a hidrogénből és oxigénből vizet és áramot előállító készülék csak egy újabb túl drága zsákutca. Ám a Toyota Mirai bemutatása felkavarni látszik az állóvizet. Ahhoz azonban, hogy egy gyártó ilyen hajtást fejlesszen, szüksége van azokra a szabadalmi jogokra, amelyeket a Ballard Power Systems birtokol. A kis kanadai cég megkerülhetetlen, hisz maga az üzemanyagcella az egykori cégalapító, Geoffrey Ballard találmánya.
A nagy autógyárak többsége már korábban megszerezte a szabadalmi jogokat: a Mercedes és a Ford azzal, hogy megvette a Ballard autóipari részlegét, a többi gyártó – a Toyota, a Honda, a GM és a Hyundai – pedig hasonlóképp bevásárolt, így lassan már csak a VW-nél hiányoztak a jogok a fejlesztéshez. A német óriás azonban mindeddig inkább más alternatívákban gondolkodott: előbb a dízelmotor, majd az elektromos és a hibrid hajtások fejlesztésére koncentráltak, egyébként jellemzően évekkel lemaradva a konkurensek mögött. Most azonban, hogy az üzemanyagcellás hajtás is gyártásra érett technológiává vált, úgy néz ki, nem húzzák tovább az időt. A szabadalmak megvásárlása persze csak az első lépés, az első saját fejlesztésű, működőképes rendszer bemutatásáig még évek telhetnek el, de a látszat ellenére a konkurencia sem jár sokkal előrébb, hisz az ilyen autók elterjedéséhez hiányzik a megfelelő infrastruktúra.
Bár üzemanyagcellás prototípusok sok éve részt vesznek a forgalomban világszerte, a hidrogén-kutak lassú terjedése miatt akkor sem lennének teljes értékű alternatívái a benzinnel, gázolajjal vagy akár földgázzal működő járműveknek, ha nem kerülnének három-négyszer annyiba, mint egy hagyományos személyautó. Ám mivel az elektromos hajtás terjedése lassabb, mint azt sokan várták, úgy néz ki, most mégis ismét a hidrogénüzem felé fordul az autógyártók figyelme.
forrás: totalcar.hu
Zöld Közlekedés
Új lendületet kapott az európai autópiac, az elektromos modellek vezetik a növekedést
Az elektromos és hibrid autók húzták az uniós újautó-piacot júniusban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban júniusban éves összevetésben 13,6 százalékkal, közel 1,148 millióra emelkedett az új személygépkocsik forgalomba helyezése, miközben tovább nőtt az elektromos és a hibrid meghajtású modellek iránti kereslet, a benzines és dízelüzemű autók értékesítése pedig visszaesett – közölte az alternativenergia.hu. Az ACEA adatai szerint júniusban a tisztán akkumulátoros elektromos autók (BEV) forgalomba helyezése 60,7 százalékkal, 270 557 darabra nőtt, míg a hibrideké 18,4 százalékkal emelkedett. A plug-in hibridek értékesítése 22,1 százalékkal bővült. Ezzel szemben a benzines autók eladásai 12,4 százalékkal, a dízelmodelleké 16,1 százalékkal csökkent. A négy legnagyobb uniós autópiac közül Németországban 15,7 százalékkal, Franciaországban 11,4 százalékkal, Olaszországban 10,6 százalékkal, Spanyolországban pedig 7,8 százalékkal nőtt az újautó-regisztrációk száma júniusban.
Az első fél év egészében az uniós újautó-piac 5,7 százalékkal, 5,897 millió járműre bővült. A tisztán elektromos autók piaci részesedése egy év alatt 15,6 százalékról 20,7 százalékra emelkedett, míg a hibridek 37,3 százalékos részesedéssel továbbra is a legnépszerűbb hajtásláncnak számítottak. A plug-in hibridek részesedése 9,8 százalékra nőtt, miközben a benzines és dízelautók együttes részesedése 37,8 százalékról 29,7 százalékra csökkent. A gyártók közül júniusban továbbra is a Volkswagen-csoport vezette az uniós piacot 291 366 eladott autóval, ami 7,3 százalékos növekedés éves összevetésben. A második helyen a Stellantis végzett 170 452 járművel és 7,1 százalékos bővüléssel, míg a Renault-csoport értékesítése 3,6 százalékkal nőtt. A BMW-csoport 16,1 százalékos, a Mercedes-Benz 4,8 százalékos növekedést ért el.
Az ACEA adatai szerint tovább folytatódott a kínai gyártók térnyerése is. Az első hat hónapban a Geely-csoport 2,7 százalékos, a SAIC Motor és a BYD egyaránt 2,2 százalékos piaci részesedést ért el az Európai Unióban. A BYD első féléves értékesítése 168,2 százalékkal, a Cheryé 268,7 százalékkal, a Leapmotoré pedig 526,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az amerikai Tesla a tavalyi visszaesés után szintén jelentős növekedést mutatott, első féléves eladásai 75,4 százalékkal emelkedtek, piaci részesedése 2,1 százalékra nőtt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés