Zöld Közlekedés
Tisztább jövőbe fektet az Audi
Valószínűleg az első üzemanyagcellás szériamodell, a Toyota Mirai bemutatása is szerepet játszott az Audi – illetve a mögötte álló VW konszern – döntésében: elkezdik fejleszteni saját üzemanyagcellás hajtásláncukat. Erre utal legalábbis, hogy bejelentették, megvásárolták az ehhez szükséges szabadalmi jogokat.
Az üzemanyagcella-fejlesztés az autóiparban jó tizenöt éve folyik, de sokáig úgy tűnt, a hidrogénből és oxigénből vizet és áramot előállító készülék csak egy újabb túl drága zsákutca. Ám a Toyota Mirai bemutatása felkavarni látszik az állóvizet. Ahhoz azonban, hogy egy gyártó ilyen hajtást fejlesszen, szüksége van azokra a szabadalmi jogokra, amelyeket a Ballard Power Systems birtokol. A kis kanadai cég megkerülhetetlen, hisz maga az üzemanyagcella az egykori cégalapító, Geoffrey Ballard találmánya.
A nagy autógyárak többsége már korábban megszerezte a szabadalmi jogokat: a Mercedes és a Ford azzal, hogy megvette a Ballard autóipari részlegét, a többi gyártó – a Toyota, a Honda, a GM és a Hyundai – pedig hasonlóképp bevásárolt, így lassan már csak a VW-nél hiányoztak a jogok a fejlesztéshez. A német óriás azonban mindeddig inkább más alternatívákban gondolkodott: előbb a dízelmotor, majd az elektromos és a hibrid hajtások fejlesztésére koncentráltak, egyébként jellemzően évekkel lemaradva a konkurensek mögött. Most azonban, hogy az üzemanyagcellás hajtás is gyártásra érett technológiává vált, úgy néz ki, nem húzzák tovább az időt. A szabadalmak megvásárlása persze csak az első lépés, az első saját fejlesztésű, működőképes rendszer bemutatásáig még évek telhetnek el, de a látszat ellenére a konkurencia sem jár sokkal előrébb, hisz az ilyen autók elterjedéséhez hiányzik a megfelelő infrastruktúra.
Bár üzemanyagcellás prototípusok sok éve részt vesznek a forgalomban világszerte, a hidrogén-kutak lassú terjedése miatt akkor sem lennének teljes értékű alternatívái a benzinnel, gázolajjal vagy akár földgázzal működő járműveknek, ha nem kerülnének három-négyszer annyiba, mint egy hagyományos személyautó. Ám mivel az elektromos hajtás terjedése lassabb, mint azt sokan várták, úgy néz ki, most mégis ismét a hidrogénüzem felé fordul az autógyártók figyelme.
forrás: totalcar.hu
Zöld Közlekedés
Mielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
Nem a közel 120 ezer elektromos rollerrel van gond, a szabályozásuk és felelősségteljes használatuk a kulcs.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Iparági becslések alapján 100-120 ezer elektromos roller van forgalomban Magyarországon, amelyek 10-15 százaléka applikációból bérelhető, megosztott roller, a többi viszont magántulajdonban van – írja az alternativenergia.hu. A rollerek számának növekedésével sajnos a baleseti statisztikákban is egyre gyakrabban jelennek meg a rolleres balesetek, holott – hivatalos szabályozás hiányában – legalább a közlekedési alapelvek és a kerékpárokra vonatkozó szabályok betartásával biztonságosan lehetne közlekedni az elektromos rollerekkel is. Magyarországon az elektromos rollerek használata 2018-tól egyre kiterjedtebb, vagyis már ott vannak a közúthálózaton is, ennek ellenére – a sajtóhírekkel és a közhiedelemmel ellentétben – máig sincs olyan hivatalos szabályozás, amely kifejezetten ezekre az eszközökre vonatkozna. Ugyanakkor általános a szakmai egyetértés abban, hogy az elektromos rollereket lehet biztonságosan használni a mindennapi közlekedésben, ehhez azonban szükséges az eszközökre vonatkozó (KRESZ) szabályozás mielőbbi elfogadása, s ezen felül edukációs programok elindítása is.
A Jövő Mobilitása Szövetség több körben, legelőször 2022-ben nyújtott be átfogó szabályozási javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehet megfelelően integrálni az e-rollereket a közlekedésbe, s az elmúlt években aktív szerepet vállalt a KRESZ megújítását célzó közlekedésszakmai fórumokon, ahogy a rollereket is magába foglaló új KRESZ-tervezet kialakításában is. A szövetség a tagjainál felhalmozott nem egy esetben évtizedes gyakorlati tapasztalaton alapuló szakértelemmel csatlakozott a Közlekedéstudományi Intézet mikromobilitási munkacsoportjához, amely – több, a mikromobilitási területen aktív kutató és iparági szakértő észrevételeit is tartalmazó javaslati csomagot készített a szabályozás mielőbbi bevezetése érdekében.
Kárpáti András a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke elmondta, hogy „a konkrét (KRESZ) szabályozási javaslat lényegében kész, s ezt a legszélesebb szakértői egyetértés övezi. Nyilván szükséges a finomhangolás, de a közös cél nem lehet más, minthogy a szabályozás mielőbb érvénybe lépjen. Meggyőződésem, hogy ezáltal a közlekedők és a hatóságok számára is egyértelmű helyzet állna elő, ami a balesetek számának csökkenéséhez fog vezetni, már rövid távon is”. A szövetség elnöke üdvözölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azon javaslatát, amely szerint a rollerekre vonatkozó szabályozást a teljes KRESZ-től külön, gyorsított ütemben kell tárgyalni és bevezetni. Bejelentette, hogy június 17-én az iparági párbeszédnek helyt adó, az elektromos rollerekre fókuszáló mikromobilitási konferenciát is rendeznek Budapesten, ahol bemutatják a szakmai körökben széles elfogadottságnak örvendő szabályozási javaslataikat is.
Kárpáti András hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabályozás csak az alapfeltétel, aminek ki kell egészülnie a megfelelő edukációs és szemléletformáló programokkal. Már jelenleg is futnak e-rolleres edukációs programjaik, amelyeket iskolába kitelepülve, városi és kerületi nyílt napokon, illetve saját helyszínen, a Magyar Mobilitási és Autóklubbal közösen megalkotott WEMOVE mobilitási parkban is bemutatnak, készen állnak ezek kiterjesztésére. Már véglegesítés alatt áll a Közlekedés Tudományi intézet által is validált rolleres oktatási programjuk, amit a megyei balesetmegelőzési szervekkel közösen terveznek az ország minden pontjára eljuttatni az óvodás korú gyermekektől egészen az érettségizőkig.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés