Zöld Közlekedés
Tisztább jövőbe fektet az Audi
Valószínűleg az első üzemanyagcellás szériamodell, a Toyota Mirai bemutatása is szerepet játszott az Audi – illetve a mögötte álló VW konszern – döntésében: elkezdik fejleszteni saját üzemanyagcellás hajtásláncukat. Erre utal legalábbis, hogy bejelentették, megvásárolták az ehhez szükséges szabadalmi jogokat.
Az üzemanyagcella-fejlesztés az autóiparban jó tizenöt éve folyik, de sokáig úgy tűnt, a hidrogénből és oxigénből vizet és áramot előállító készülék csak egy újabb túl drága zsákutca. Ám a Toyota Mirai bemutatása felkavarni látszik az állóvizet. Ahhoz azonban, hogy egy gyártó ilyen hajtást fejlesszen, szüksége van azokra a szabadalmi jogokra, amelyeket a Ballard Power Systems birtokol. A kis kanadai cég megkerülhetetlen, hisz maga az üzemanyagcella az egykori cégalapító, Geoffrey Ballard találmánya.
A nagy autógyárak többsége már korábban megszerezte a szabadalmi jogokat: a Mercedes és a Ford azzal, hogy megvette a Ballard autóipari részlegét, a többi gyártó – a Toyota, a Honda, a GM és a Hyundai – pedig hasonlóképp bevásárolt, így lassan már csak a VW-nél hiányoztak a jogok a fejlesztéshez. A német óriás azonban mindeddig inkább más alternatívákban gondolkodott: előbb a dízelmotor, majd az elektromos és a hibrid hajtások fejlesztésére koncentráltak, egyébként jellemzően évekkel lemaradva a konkurensek mögött. Most azonban, hogy az üzemanyagcellás hajtás is gyártásra érett technológiává vált, úgy néz ki, nem húzzák tovább az időt. A szabadalmak megvásárlása persze csak az első lépés, az első saját fejlesztésű, működőképes rendszer bemutatásáig még évek telhetnek el, de a látszat ellenére a konkurencia sem jár sokkal előrébb, hisz az ilyen autók elterjedéséhez hiányzik a megfelelő infrastruktúra.
Bár üzemanyagcellás prototípusok sok éve részt vesznek a forgalomban világszerte, a hidrogén-kutak lassú terjedése miatt akkor sem lennének teljes értékű alternatívái a benzinnel, gázolajjal vagy akár földgázzal működő járműveknek, ha nem kerülnének három-négyszer annyiba, mint egy hagyományos személyautó. Ám mivel az elektromos hajtás terjedése lassabb, mint azt sokan várták, úgy néz ki, most mégis ismét a hidrogénüzem felé fordul az autógyártók figyelme.
forrás: totalcar.hu
Zöld Közlekedés
Több mint négy és fél kilométerrel bővült a zalai kerékpárút-hálózat
Négy települést összekötő kerékpárút készült Zalában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Négy települést köt össze az a több mint négy és fél kilométer hosszú, közel 800 millió forintból megvalósított kerékpárút, amelyet nemrég avattak fel a zalai Nagyradán – írja az alternativenergia.hu. A Zala Vármegye Önkormányzatának konzorciumi vezetésével és a négy érintett település részvételével épített kerékpárút Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar és Esztergályhorváti között összesen csaknem 4700 méter hosszú. A beruházás 793 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósulhatott meg – derül ki a megyei önkormányzat közleményéből. A projekt egyik célja volt olyan kerékpárforgalmi létesítmények megvalósítása, amelyek a munkahelyek megközelítése, a közszolgáltatások elérése és a közösségi közlekedés megközelíthetősége révén megteremtik a fenntartható közlekedés feltételeit a települések környezetében. Ezen túlmenően hozzájárulnak a biztonságos közlekedéshez, a zaj- és légszennyezés csökkentéséhez, az egészségmegőrzéshez és az élhetőbb települési környezet kialakításához.
A beruházás révén az új út turisztikai célokat is szolgál, ami a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez is hozzájárulhat. Garabonc és Nagyrada között 1057 méteres bicikliutat alakítottak ki egy patak feletti híddal, Nagyrada belterületén pedig 405 méteres, elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút épült, valamint egy 115 méteres belterületi kerékpárút. Nagyrada és Zalaszabar között 1695 méter hosszú az út, amelyet két híd is kiegészít. Zalaszabar belterületén 94 méteres, elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárutat alakítottak ki, a település és a 7512 jelű út között pedig 1317 méteres bicikliutat alakítottak ki a zalai beruházás keretében.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés