Zöld Közlekedés

Tisztább jövőbe fektet az Audi

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-02-13

Szerző:

Hell

Valószínűleg az első üzemanyagcellás szériamodell, a Toyota Mirai bemutatása is szerepet játszott az Audi – illetve a mögötte álló VW konszern – döntésében: elkezdik fejleszteni saját üzemanyagcellás hajtásláncukat. Erre utal legalábbis, hogy bejelentették, megvásárolták az ehhez szükséges szabadalmi jogokat.

Az üzemanyagcella-fejlesztés az autóiparban jó tizenöt éve folyik, de sokáig úgy tűnt, a hidrogénből és oxigénből vizet és áramot előállító készülék csak egy újabb túl drága zsákutca. Ám a Toyota Mirai bemutatása felkavarni látszik az állóvizet. Ahhoz azonban, hogy egy gyártó ilyen hajtást fejlesszen, szüksége van azokra a szabadalmi jogokra, amelyeket a Ballard Power Systems birtokol. A kis kanadai cég megkerülhetetlen, hisz maga az üzemanyagcella az egykori cégalapító, Geoffrey Ballard találmánya.

A nagy autógyárak többsége már korábban megszerezte a szabadalmi jogokat: a Mercedes és a Ford azzal, hogy megvette a Ballard autóipari részlegét, a többi gyártó – a Toyota, a Honda, a GM és a Hyundai – pedig hasonlóképp bevásárolt, így lassan már csak a VW-nél hiányoztak a jogok a fejlesztéshez. A német óriás azonban mindeddig inkább más alternatívákban gondolkodott: előbb a dízelmotor, majd az elektromos és a hibrid hajtások fejlesztésére koncentráltak, egyébként jellemzően évekkel lemaradva a konkurensek mögött. Most azonban, hogy az üzemanyagcellás hajtás is gyártásra érett technológiává vált, úgy néz ki, nem húzzák tovább az időt. A szabadalmak megvásárlása persze csak az első lépés, az első saját fejlesztésű, működőképes rendszer bemutatásáig még évek telhetnek el, de a látszat ellenére a konkurencia sem jár sokkal előrébb, hisz az ilyen autók elterjedéséhez hiányzik a megfelelő infrastruktúra.

Bár üzemanyagcellás prototípusok sok éve részt vesznek a forgalomban világszerte, a hidrogén-kutak lassú terjedése miatt akkor sem lennének teljes értékű alternatívái a benzinnel, gázolajjal vagy akár földgázzal működő járműveknek, ha nem kerülnének három-négyszer annyiba, mint egy hagyományos személyautó. Ám mivel az elektromos hajtás terjedése lassabb, mint azt sokan várták, úgy néz ki, most mégis ismét a hidrogénüzem felé fordul az autógyártók figyelme.

forrás: totalcar.hu

Kapcsolódó tartalom:audi Toyota Mirai üzemanyagcella

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Közlekedés

Villanyautó vagy hibrid? A kötelező biztosításnál már jelentős a különbség

Olcsóbb lett a villanyautók és a hibridek kötelező biztosítása.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Netrisk online biztosításközvetítő összesítése szerint olcsóbb lett a villanyautók és a hibridautók kötelező biztosítása – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött közleményben ismertették, hogy az elektromos autók kötelező biztosításának féléves átlagdíja éves összevetésben 8 százalékkal, a hibrideké 12 százalékkal csökkent, miközben a többi személyautónál mindössze 2 százalékos volt a mérséklődés. A Netrisknél a tisztán elektromos személygépkocsikra kötött kötelező felelősség-biztosítások aránya 3,6 százalékra nőtt idén júniusban, szemben az egy évvel korábbi, bőven 3 százalék alatti szinttel. A hibridek aránya is nőtt, mégpedig 5,3 százalékra az egy évvel korábbi 4 százalékról.

Adataik szerint a villanyautó-piac erősödését a vállalkozások húzzák, az idén júniusban a cégek – jogi személyek – által kötött kötelező biztosítások közel 10 százaléka már tisztán elektromos autóra vonatkozott, a hibridekkel együtt pedig a részesedés meghaladta a 17 százalékot. A magánszemélyeknél az elektromos autók aránya valamivel több mint 3 százalék volt június végén. Besnyő Márton, a cégcsoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője a közleményben ismertette, az elektromos autók 2026 első féléves kgfb-átlagdíja több mint 52 ezer forintot tett ki, ami 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A hibrideknél még nagyobb, 12 százalékos csökkenés történt, így az idei féléves átlagdíj 54 ezer forint alá mérséklődött. A hagyományos hajtású személyautók első féléves átlagdíja eközben mindössze 2 százalékkal közel 59 ezer forintra csökkent.

A közleményben kitértek arra, hogy az elektromos autókra kötött kötelezőknél jelentős előnnyel vezet a Tesla. A Netrisknél 2026 első felében tisztán elektromos személyautókra kötött kgfb-szerződések közel 22 százaléka az amerikai márka modelljeihez kapcsolódott. A második helyen 11 százalékos részesedéssel a Hyundai állt, a harmadik pedig közel 10 százalékkal a BMW lett. A Nissan az elektromos kötések 9 százalékát, a Volkswagen 8 százalékát, a Kia és a Renault pedig egyaránt körülbelül 6 százalékát adta. Az első tízbe a Dacia, a BYD és az Audi is bekerült, egyenként 2–3 százalékos részesedéssel. A tíz legnépszerűbb márkához az elektromos autókra kötött szerződések közel 80 százaléka tartozott.

Más a helyzet a cascónál az adatok szerint. A Netrisknél kötött élő kgfb-szerződéssel rendelkező személyautók közül a dízel üzemanyagot használó autók mindössze 3,4, a benzineseknek pedig az 5,3 százaléka rendelkezik cascóval is. Ugyanakkor ez az arány a hibrideknél majdnem 29, a villanyautóknál pedig 17 százalék feletti. Az elektromos autók átlagos cascódíja meghaladta a 263 ezer forintot, a hibrideké pedig valamivel több mint 200 ezer forint volt. A benzines autóknál ezzel szemben 109 ezer, a dízeleknél 160 ezer forint körül alakult az átlag.

Tovább olvasom