Zöld Közlekedés

Tisztább jövőbe fektet az Audi

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-02-13

Szerző:

Hell

Valószínűleg az első üzemanyagcellás szériamodell, a Toyota Mirai bemutatása is szerepet játszott az Audi – illetve a mögötte álló VW konszern – döntésében: elkezdik fejleszteni saját üzemanyagcellás hajtásláncukat. Erre utal legalábbis, hogy bejelentették, megvásárolták az ehhez szükséges szabadalmi jogokat.

Az üzemanyagcella-fejlesztés az autóiparban jó tizenöt éve folyik, de sokáig úgy tűnt, a hidrogénből és oxigénből vizet és áramot előállító készülék csak egy újabb túl drága zsákutca. Ám a Toyota Mirai bemutatása felkavarni látszik az állóvizet. Ahhoz azonban, hogy egy gyártó ilyen hajtást fejlesszen, szüksége van azokra a szabadalmi jogokra, amelyeket a Ballard Power Systems birtokol. A kis kanadai cég megkerülhetetlen, hisz maga az üzemanyagcella az egykori cégalapító, Geoffrey Ballard találmánya.

A nagy autógyárak többsége már korábban megszerezte a szabadalmi jogokat: a Mercedes és a Ford azzal, hogy megvette a Ballard autóipari részlegét, a többi gyártó – a Toyota, a Honda, a GM és a Hyundai – pedig hasonlóképp bevásárolt, így lassan már csak a VW-nél hiányoztak a jogok a fejlesztéshez. A német óriás azonban mindeddig inkább más alternatívákban gondolkodott: előbb a dízelmotor, majd az elektromos és a hibrid hajtások fejlesztésére koncentráltak, egyébként jellemzően évekkel lemaradva a konkurensek mögött. Most azonban, hogy az üzemanyagcellás hajtás is gyártásra érett technológiává vált, úgy néz ki, nem húzzák tovább az időt. A szabadalmak megvásárlása persze csak az első lépés, az első saját fejlesztésű, működőképes rendszer bemutatásáig még évek telhetnek el, de a látszat ellenére a konkurencia sem jár sokkal előrébb, hisz az ilyen autók elterjedéséhez hiányzik a megfelelő infrastruktúra.

Bár üzemanyagcellás prototípusok sok éve részt vesznek a forgalomban világszerte, a hidrogén-kutak lassú terjedése miatt akkor sem lennének teljes értékű alternatívái a benzinnel, gázolajjal vagy akár földgázzal működő járműveknek, ha nem kerülnének három-négyszer annyiba, mint egy hagyományos személyautó. Ám mivel az elektromos hajtás terjedése lassabb, mint azt sokan várták, úgy néz ki, most mégis ismét a hidrogénüzem felé fordul az autógyártók figyelme.

forrás: totalcar.hu

Kapcsolódó tartalom:audi Toyota Mirai üzemanyagcella

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Közlekedés

85%-os kibocsátáscsökkentést ígér a BDN új H2-dízel fejlesztése

Magyar együttműködésben indul hidrogénmotor fejlesztés.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Japán–Magyar technológiai együttműködés a hidrogénhajtás fejlesztésében: a BDN Automotive, az iLabo Corporation és a Magyar Hidrogéntechnológia Szövetség partnerségi megállapodást írt alá – írja az alternativenergia.hu. A most aláírt megállapodás nemcsak egy technológiai partnerség kezdete, hanem egy közös jövőkép megvalósításának első lépése is, amelyben a japán precizitás, a magyar mérnöki tudás és a fenntartható mobilitás iránti elkötelezettség találkozik – hangsúlyozták az aláíró felek. Ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írt alá a japán iLabo Corporation, a BDN Automotive Kft. (BDN) és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség (MHTSZ), amely a hidrogén belső égésű motorok (H2 ICE) fejlesztését és kísérleti alkalmazását célozza.

Az aláírás egyben a BDN legújabb hidrogén-dízel, kettős üzemű fejlesztésének hivatalos nyitóeseménye volt, amely a dízelmotorok utólagos átalakításával akár 85%-os CO2-kibocsátás-csökkentést tesz lehetővé a meglévő járműflotta cseréje nélkül. Az eseményt Hikariko Ono, Magyarországi Japán Nagykövet és Lepsényi István, az MHTSZ elnöke nyitották meg, akik hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés nemcsak fontos mérföldkő a hidrogénalapú közlekedés hazai és nemzetközi elterjedésében, hanem jól példázza, hogy a hidrogén a nemzetközi innováció és gazdasági együttműködés új motorja is.

Az MHTSZ koordinációs szerepet vállal a kommunikációban, a szabályozói párbeszédben és az ökoszisztéma-építésben, ezzel elősegítve a technológia társadalmi elfogadását és a hidrogén, mint energiahordozó integrációját a gazdaságba. Lepsényi István beszédében kiemelte, hogy ezek az együttműködések és sikerek bizonyítják, hogy mennyire fontosok azok a hazai vállalatok fejlesztéseit támogató programok és rendezvények, amelyeket évről évre megrendez a Szövetség. Hozzátette, újabb hazai vállalatok előtt nyithat teret a Hydrogen Open Budapest esemény januárban, amelyre 14 országból több száz nemzetközi szakember és vállalatvezető érkezik, hogy a hidrogéntechnológia lehetőségeit, az előttünk álló szabályozási feladatokat, fejlesztési irányokat és támogatási lehetőségeket egyeztesse nemzetközi szinten.

Tovább olvasom