Zöld Közlekedés

Tisztább jövőbe fektet az Audi

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-02-13

Szerző:

Hell

Valószínűleg az első üzemanyagcellás szériamodell, a Toyota Mirai bemutatása is szerepet játszott az Audi – illetve a mögötte álló VW konszern – döntésében: elkezdik fejleszteni saját üzemanyagcellás hajtásláncukat. Erre utal legalábbis, hogy bejelentették, megvásárolták az ehhez szükséges szabadalmi jogokat.

Az üzemanyagcella-fejlesztés az autóiparban jó tizenöt éve folyik, de sokáig úgy tűnt, a hidrogénből és oxigénből vizet és áramot előállító készülék csak egy újabb túl drága zsákutca. Ám a Toyota Mirai bemutatása felkavarni látszik az állóvizet. Ahhoz azonban, hogy egy gyártó ilyen hajtást fejlesszen, szüksége van azokra a szabadalmi jogokra, amelyeket a Ballard Power Systems birtokol. A kis kanadai cég megkerülhetetlen, hisz maga az üzemanyagcella az egykori cégalapító, Geoffrey Ballard találmánya.

A nagy autógyárak többsége már korábban megszerezte a szabadalmi jogokat: a Mercedes és a Ford azzal, hogy megvette a Ballard autóipari részlegét, a többi gyártó – a Toyota, a Honda, a GM és a Hyundai – pedig hasonlóképp bevásárolt, így lassan már csak a VW-nél hiányoztak a jogok a fejlesztéshez. A német óriás azonban mindeddig inkább más alternatívákban gondolkodott: előbb a dízelmotor, majd az elektromos és a hibrid hajtások fejlesztésére koncentráltak, egyébként jellemzően évekkel lemaradva a konkurensek mögött. Most azonban, hogy az üzemanyagcellás hajtás is gyártásra érett technológiává vált, úgy néz ki, nem húzzák tovább az időt. A szabadalmak megvásárlása persze csak az első lépés, az első saját fejlesztésű, működőképes rendszer bemutatásáig még évek telhetnek el, de a látszat ellenére a konkurencia sem jár sokkal előrébb, hisz az ilyen autók elterjedéséhez hiányzik a megfelelő infrastruktúra.

Bár üzemanyagcellás prototípusok sok éve részt vesznek a forgalomban világszerte, a hidrogén-kutak lassú terjedése miatt akkor sem lennének teljes értékű alternatívái a benzinnel, gázolajjal vagy akár földgázzal működő járműveknek, ha nem kerülnének három-négyszer annyiba, mint egy hagyományos személyautó. Ám mivel az elektromos hajtás terjedése lassabb, mint azt sokan várták, úgy néz ki, most mégis ismét a hidrogénüzem felé fordul az autógyártók figyelme.

forrás: totalcar.hu

Kapcsolódó tartalom:audi Toyota Mirai üzemanyagcella

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Közlekedés

Zárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között

0 millió forint alatt a használtautók 90 százaléka.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Márciusban a meghirdetett személyautók 90 százalékát 10 millió forint alatt árulták, 35,3 százalékát pedig 2,5 millió forint alatti áron – közölte az alternativenergia.hu. A 2,5-5 millió forintos kategória aránya 2,3 ponttal 28,9 százalékra nőtt, míg az 5-10 millió forintos sáv 3,1 ponttal, 23,5 százalékra bővült. A 10 millió forint feletti kínálat aránya gyakorlatilag stagnált 12,3 százalékon. A kínálati átlagár 5,61 millió forintra emelkedett az egy évvel korábbi 5,49 millió forintról. A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 430 darab benzinmeghajtású volt, míg a 45 890 dízelautó 41,7 százalékot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,7 százalékát, a hibridek pedig 4,7 százalékát teszik ki. Éves összevetésben az elektromos autók száma 24,8 százalékkal, a hibrideké 24,9 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan a benzinmeghajtású autók száma 1,2 százalékkal, a dízelmodelleké pedig 1,1 százalékkal emelkedett.

A meghirdetett benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert, a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak. A benzines autók átlagéletkora 13,4 év, a dízeleké 12,2 év volt. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora 0,8 százalékkal, a benzineseké 4,3 százalékkal csökkent a közlemény szerint. A hibrid és az elektromos gépjárművek kínálati átlagára között az olló zárul: a hibridautók márciusi átlagára 11 320 000, az elektromosoké 10 970 000 forint volt. A hibrid autóknál ez 9,5 százalékos, az elektromosoknál 9,2 százalékos árcsökkenést jelent egy év alatt. A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,2 százalékkal voltak drágábbak a benzines modelleknél.

A statisztika szerint egy jármű minden eltelt évvel hajtástípustól függően 6,2-8,3 százalékot veszít az értékéből, és minden ezer megtett kilométer további 0,2 százalékos árcsökkenést okoz. A hengerűrtartalom 100 köbcentiméterrel való növekedése 3,4 százalékkal növeli az autó értékét, a teljesítmény 10 kilowattos növekedése pedig 3,6 százalékkal. Az újszerű járművek 21,7 százalékkal, a kitűnő állapotúak 19,9 százalékkal drágábbak, míg a sérült vagy hibás autók ára átlagosan 60,0 százalékkal alacsonyabb. A legnépszerűbb modellek közül az Audi A6 bizonyult a legdrágábbnak 6,8 millió forintos átlagárral, míg a Suzuki Swift 1,77 millió forintos átlaggal továbbra is a legolcsóbb modell a 10-es listán. A legnagyobb mértékű drágulás ugyanakkor éppen a Swift esetében volt megfigyelhető: átlagára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett.
A 10 legnépszerűbb márka átlagárait vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sort a 8,3-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,7-5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint körül szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 2,7-3,1 millió forintos átlagárakkal – közölte Használtautó.hu a KSH-val együttműködésében készített statisztika alapján.

Tovább olvasom