Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tízből négy család tervezi korszerűsíteni otthonát egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

A magyar háztartások 53 százaléka kizárólag az energiafogyasztás csökkentésével próbál lefaragni a költségeiből, 41 százalék ugyanakkor felújítást tervez a rezsi csökkentése érdekében, és az energetikai korszerűsítéshez 24 százalék hitelt is felvenne – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített friss, reprezentatív kutatásból.

Az MTI-hez kedden elküldött összefoglaló szerint az áramár változása többeket érint (51 százalék), mint a gázár változása (41 százalék). Átlagban 10-60 ezer forinttal nő a megkérdezettek rezsiszámlája, az emelkedő rezsiköltségek kifizetése a válaszadók 59 százalékának kihívást jelent. A válaszadók 54 százaléka nem tartja korszerűnek lakóhelyét, és a nagy többség nem is újította fel azt az elmúlt öt évben. Akik felújítás mellett döntöttek a közelmúltban, azok leginkább a nyílászárókat cserélték (25 százalék), illetve a szigetelést és a fűtési rendszert korszerűsítették (15-15 százalék). A közeljövőben felújítást tervezők a hőmegtartást igyekeznek leginkább fejleszteni, a nyílászárókat 50 százalékuk cserélné ki, hőszigetelést 45 százalékuk végeztetne. Népszerűek a megújuló energiát használó berendezések is, a válaszadók 38 százaléka tervezi ezek beszerzését, 35 százalék pedig energiatakarékos háztartási gépeket vásárolna.

A válaszadók 47 százaléka 1 és 10 millió forint közötti összeget költene a korszerűsítésre, 52 százaléka pedig 100 ezer és 1 millió forint közötti összeget. Mindezt 52 százalék saját megtakarításból fedezné.
A válaszadóknak csak 10 százaléka igényelt korábban hitelt energetikai felújításhoz, a jövőben viszont 24 százalékuk vállalná be ezt, leginkább 1-5 millió forint közötti összegig, főként 1 és 10 év közötti futamidővel.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!