Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti Magyarországon a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás pedig a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz felhasználását teszi feleslegessé – közölte a KPMG az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A tanácsadó cég emlékeztetett: a kötelezettségi rendszer lényege, hogy a “szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (leegyszerűsítve az energiakereskedőket), amelyek nem teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat.

A KPMG jelezte: bár az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer elvileg a lakossági, a közintézményi és a vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, számításaik szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. A tanácsadó cég szakemberei szerint a rendszer működése még számos problémát vet fel. A rendszerbe épített ösztönzők ugyanakkor már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. Míg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első két évében a kötelezettek inkább kifizették a büntetést, addig 2023-tól már megéri a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, illetve annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét – fejtette ki a közleményben Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

Advertisement

Zöld Energia

Állami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra

Ismét dolgozik a kormány azon a támogatási konstrukción, amely a napelemes háztartások akkumulátoros energiatárolóinak telepítését segítené, hogy a bruttó elszámolás miatt lassuló megtérülést ellensúlyozza és a hálózatot tehermentesítse.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újra napirendre került az a kormányzati terv, amely a napelemes háztartások számára akkumulátoros energiatárolók telepítését segítené – értesült az alternativenergia.hu . A támogatási konstrukció kidolgozását célzó háttérmunka információk szerint ismét megkezdődött az Energiaügyi Minisztériumban. A cél az, hogy azok a háztartások, amelyek a korábbi szaldó elszámolásból tíz év után átkerülnek a jóval kedvezőtlenebb bruttó rendszerbe, támogatást kapjanak energiatárolóik kiépítéséhez. A magyar háztartások egy részében ma már működnek akkumulátoros energiatárolók, de ezek döntő többsége napelemes pályázatok révén, állami támogatással épült ki. Piaci alapon egy ilyen rendszer ára még mindig nehezen térül meg, különösen a rezsicsökkentett energiaárak mellett. Ezért a szakma régóta sürgeti, hogy a kormány külön programmal segítse a már működő napelemes rendszerek „hibridizációját” – vagyis akkumulátorral való kiegészítését. A 10 évig működő szaldó elszámolási rendszer 2024-től fokozatosan megszűnik. Korábban a napelemes felhasználók a hálózatba betáplált és onnan vételezett áramot azonos áron számolhatták el, így a közcélú hálózat gyakorlatilag ingyenes „virtuális akkumulátorként” működött. Az új, bruttó elszámolásban azonban a megtermelt és a felhasznált energia külön-külön kerül elszámolásra, így a napelemes rendszer megtérülése sokkal lassabbá vált – az eddigi 5–7 éves idő helyett akár 12–15 évre is nőhet.

A változás több tízezer háztartást érinthet a következő években. 2015 végén mintegy 15 ezer szaldós napelemes rendszer működött Magyarországon, amelyek közül soknál 2025-ben jár le a tízéves időszak. 2026 végére ez a szám meghaladhatja a 20 ezret, 2034-re pedig a 300 ezret is elérheti. Ezek a háztartások így fokozatosan átkerülnek a bruttó elszámolásba, ami jelentős bevételkiesést okozhat számukra.

A tervezett támogatási program éppen ezt a problémát orvosolná: az akkumulátoros energiatároló telepítése lehetővé tenné, hogy a háztartások a napelemeik által termelt energia nagyobb részét helyben használják fel. Ez nemcsak a megtérülést javítaná, hanem a zöldenergia arányát is növelné a hazai fogyasztásban, miközben csökkentené a hálózat terhelését és stabilizálná az ellátást.

Advertisement

Lantos Csaba energiaügyi miniszter már 2024 tavaszán jelezte, hogy a kormány ilyen programot kíván indítani, de a bejelentést eddig nem követte konkrét pályázati kiírás. A Portfolio.hu értesülései szerint most ismét elővették a koncepciót, és megkezdődött a támogatási konstrukció újratervezése. A program elsődlegesen azok számára lehetne elérhető, akik a szaldós rendszerből kikerülnek, de az iparági szereplők szerint indokolt lenne, ha a bruttó elszámolásban induló új napelemesek is pályázhatnának rá.

A napelemes piac szempontjából ez kulcsfontosságú lépés lenne, mivel az új elszámolási rendszer bevezetése után drasztikusan visszaesett a háztartási napelem-telepítések száma. A legtöbben ma már csak akkor vágnak bele a beruházásba, ha valamilyen állami támogatás is elérhető.

Advertisement

Bár a Napenergia Plusz Program 2024 elején lezárult, az új akkumulátor-támogatás újra lendületet adhatna a piacnak, és segíthetné Magyarország energiaátállását. A források azonban korlátozottak, így egyelőre nem tudni, mikor jelenhet meg a konkrét kiírás.

Az biztos, hogy a háztartási energiatárolók elterjedése a magyar villamosenergia-rendszer számára is előnyös lenne: segítenék a termelés és fogyasztás összehangolását, csökkentenék a csúcsterhelést, és javítanák az ellátásbiztonságot. A szakértők szerint a támogatási program nemcsak a napelemes háztartásoknak, hanem a teljes villamosenergia-hálózatnak is kedvezne – ezért az új pályázat megjelenését a piac szereplői nagy várakozással figyelik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák