Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti Magyarországon a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás pedig a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz felhasználását teszi feleslegessé – közölte a KPMG az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A tanácsadó cég emlékeztetett: a kötelezettségi rendszer lényege, hogy a “szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (leegyszerűsítve az energiakereskedőket), amelyek nem teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat.

A KPMG jelezte: bár az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer elvileg a lakossági, a közintézményi és a vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, számításaik szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. A tanácsadó cég szakemberei szerint a rendszer működése még számos problémát vet fel. A rendszerbe épített ösztönzők ugyanakkor már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. Míg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első két évében a kötelezettek inkább kifizették a büntetést, addig 2023-tól már megéri a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, illetve annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét – fejtette ki a közleményben Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

Advertisement

Zöld Energia

Rekordközeli napelemes fejlesztés indul – piacról él majd a magyar zöld energia

Magyarországi napenergia-hasznosítási és energiatárolási beruházáshoz nyújt finanszírozást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkóztatásának támogatására 1991-ben alapított londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési pénzintézet hétfőn közölte, hogy 70 millió eurós hitellel járul hozzá a 210 millió eurós finanszírozási programhoz, amelyben kereskedelmi bankok is részt vesznek – írja az alternativenergia.hu. A finanszírozási csomag kedvezményezettje a Renalfa IPP nevű, bécsi székhelyű független energiatermelő cégcsoport, amely elsősorban Közép- és Kelet-Európában tevékenykedik. Az EBRD hétfői londoni tájékoztatása szerint a hitelprogram egy 450 megawatt (MW) teljesítményű, napenergiát hasznosító fotovoltaikus energiatermelő portfólió, illetve egy 250 MW teljesítményű, egy gigawattóra (GWh) tárolási kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (Battery Energy Storage System, BESS) kifejlesztését, megépítését és működését finanszírozza Magyarország északkeleti térségében. Az EBRD hangsúlyozza: ez az egyik első olyan programfinanszírozási tranzakciója Közép- és Kelet-Európában, amely közüzemi szintű, megújuló energiaforrást hasznosító hibrid energiatermelő létesítmény kiépítését célozza.

A londoni bank kiemeli azt is, hogy ez az egyik legnagyobb olyan program Magyarországon, amely megújuló energiaforrások hasznosítására irányul. Az EBRD hétfői tájékoztatása szerint a tervezett létesítmény az üzembe helyezés után hozzávetőleg 448 gigawattórányi, megújuló forrásból előállított áramot szolgáltat, és elősegíti annak a célkitűzésnek az elérését, hogy Magyarországon 2030-ra a bruttó energia-végfelhasználás 30 százaléka megújuló forrásokból származzon. Az EBRD által finanszírozott északkelet-magyarországi energiatermelési és energiatárolási komplexum központi támogatások és vállalati energiavásárlási megállapodások nélkül, a magyar piacon értékesíti majd az általa megtermelt teljes árammennyiséget. Ez erőteljes jelzés arra, hogy Magyarországon hosszú távon is életképesek a magánszektorban végrehajtott, megújuló források felhasználását célzó energiaipari beruházások, és a program erősíti a tiszta energiatermelés piaci alapú megoldásaiba vetett bizalmat is – fogalmaz hétfői tájékoztatásában a londoni fejlesztési bank.

Anca Ionescu, az EBRD magyarországi, szlovákiai és csehországi programokért felelős igazgatója a beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az EBRD 2010 óta most először vesz részt magyarországi energiaipari fejlesztési tranzakcióban. Az EBRD a megalapítása óta eltelt három és fél évtizedben 220 fejlesztési programra eddig több mint 3,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott Magyarországnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák