Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti Magyarországon a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás pedig a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz felhasználását teszi feleslegessé – közölte a KPMG az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A tanácsadó cég emlékeztetett: a kötelezettségi rendszer lényege, hogy a “szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (leegyszerűsítve az energiakereskedőket), amelyek nem teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat.

A KPMG jelezte: bár az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer elvileg a lakossági, a közintézményi és a vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, számításaik szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. A tanácsadó cég szakemberei szerint a rendszer működése még számos problémát vet fel. A rendszerbe épített ösztönzők ugyanakkor már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. Míg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első két évében a kötelezettek inkább kifizették a büntetést, addig 2023-tól már megéri a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, illetve annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét – fejtette ki a közleményben Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

Advertisement

Zöld Energia

Forradalmi változás jöhet az erkélynapelemek piacán

A holland parlament támogatja az erkélynapelemek biztonságos hálózati csatlakoztatását lehetővé tevő szabályozás kidolgozását, miközben Európa egyre több országában válik engedélyezetté a konnektorba csatlakoztatható napenergia-termelés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Új szabályozási keret kidolgozására kötelezné a holland kormányt a parlament, hogy a háztartások biztonságosan csatlakoztathassanak erkélynapelemes rendszereket az elektromos hálózathoz. A képviselőház széles körű támogatással elfogadott indítványa szerint a szükséges szabályozási javaslatot jövő tavaszig kellene kidolgozni. A kezdeményezést Felix Klos, a D66 párt politikusa terjesztette elő. Az indítvány arra hívja fel a figyelmet, hogy Hollandiában a háztartások mintegy 35 százaléka már rendelkezik napelemes rendszerrel, az erkélyre szerelhető, egyszerűen csatlakoztatható megoldások azonban további családok számára is lehetővé tehetnék a saját villamosenergia-termelést és az áramszámlák csökkentését. A parlamenti javaslat alapján a kormánynak olyan szabályozási környezetet kell kialakítania, amely garantálja az erkélynapelemes rendszerek biztonságos hálózati csatlakoztatását. Ennek részeként azt is meg kell vizsgálni, hogy mely műszaki szabványok és jogszabályok módosítására lenne szükség. Az indítványt 12 parlamenti képviselőcsoport támogatta a holland törvényhozásban jelen lévő 17 közül.

A kezdeményezés Németországot említi követendő példaként, ahol már engedélyezett a konnektorba csatlakoztatható napelemes rendszerek használata. A becslések szerint 2025-ben mintegy 500 megawatt új napelemes kapacitás származott az ilyen, úgynevezett plug-in rendszerekből.

Az erkélynapelemek európai elterjedése más országokban is felgyorsulhat. Az Egyesült Királyságban 2026 augusztusában legalizálták az ilyen berendezéseket, Görögország pedig szeptemberben engedélyezte a legfeljebb 800 wattos erkélynapelemes rendszereket, valamint az önálló energiatárolók használatát. Norvégiában szintén napirendre került a konnektorba csatlakoztatható napelemek és akkumulátorok engedélyezése, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Advertisement

Magyarországon egyelőre nem alakult ki hasonlóan egyértelmű, országos szabályozási keret a háztartási konnektoros napelemes rendszerek általános hálózati alkalmazására. A kérdés különösen a társasházakban élők számára lehet fontos, akik saját tetőfelület hiányában jelenleg korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek a napenergia hasznosítására. Az európai példák azt mutatják, hogy az erkélynapelemek megfelelő műszaki és biztonsági előírások mellett a háztartási energiatermelés újabb, szélesebb rétegek számára elérhető formájává válhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák