Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti Magyarországon a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás pedig a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz felhasználását teszi feleslegessé – közölte a KPMG az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A tanácsadó cég emlékeztetett: a kötelezettségi rendszer lényege, hogy a “szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (leegyszerűsítve az energiakereskedőket), amelyek nem teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat.

A KPMG jelezte: bár az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer elvileg a lakossági, a közintézményi és a vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, számításaik szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. A tanácsadó cég szakemberei szerint a rendszer működése még számos problémát vet fel. A rendszerbe épített ösztönzők ugyanakkor már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. Míg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első két évében a kötelezettek inkább kifizették a büntetést, addig 2023-tól már megéri a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, illetve annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét – fejtette ki a közleményben Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

Advertisement

Zöld Energia

Uniós támogatásból fejlesztik a naperőművek kibervédelmét Magyarországon

Hatmilliárd forintból fejlesztik a naperőművek kibervédelmét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatmilliárd forint uniós támogatásból fejlesztik a naperőművek kibervédelmét – közölte a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) az MTI-vel. A közlemény szerint a “Megújuló és decentralizált villamosenergia-termelés egységes adatfeldolgozási, adatbiztonsági és adatkezelési protokolljainak és rendszereinek kidolgozása, illetve ennek központi kezelési és biztosítási megoldásainak kidolgozása és felállítása” című felhívásra az NBSZ, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), a FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt., valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (DKF) konzorciumban sikeres pályázatot nyújtott be. A konzorcium hatmilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el, amelyet korszerű, a megújuló energiaszektor sajátosságaihoz igazodó kibervédelmi megoldások fejlesztésére fordítanak – írja az alternativenergia.hu.

A közleményből kiderült, hogy ezen fejlesztéseket az 1 megawatt feletti beépített kapacitású, rendszerirányításba be nem vont energiatermelők számára alakítják majd ki. A fejlesztések során kidolgozzák azokat a módszertanokat, amelyek támogatják a hálózati anomáliák korai felismerését, az incidensek gyorsabb kezelését, a rendszerek folyamatos felügyeletét, valamint a kockázatkezelési és döntéshozatali folyamatok megerősítését. Kiemelt szerepet kapnak a fejlett adat- és hálózatelemzési módszerek, szükség esetén mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal kiegészítve – tették hozzá. Fontos célnak nevezték az iparági szereplők kibertudatosságának növelését is, amit képzések, szakmai események és tájékoztató anyagok támogatnak majd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák