Zöld Energia
Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti Magyarországon a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás pedig a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz felhasználását teszi feleslegessé – közölte a KPMG az MTI-vel.
A tanácsadó cég emlékeztetett: a kötelezettségi rendszer lényege, hogy a “szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (leegyszerűsítve az energiakereskedőket), amelyek nem teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat.
A KPMG jelezte: bár az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer elvileg a lakossági, a közintézményi és a vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, számításaik szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. A tanácsadó cég szakemberei szerint a rendszer működése még számos problémát vet fel. A rendszerbe épített ösztönzők ugyanakkor már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. Míg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első két évében a kötelezettek inkább kifizették a büntetést, addig 2023-tól már megéri a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, illetve annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét – fejtette ki a közleményben Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.
Zöld Energia
Új korszak a hazai energiatárolásban: 150 MW-os rendszer épül
A régió egyik legnagyobb energiatárolóját építik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország és a régió egyik legnagyobb, 150 megawatt (MW) teljesítményű és 300 megawattóra (MWh) tárolókapacitású akkumulátoros energiatároló eszközparkját (Battery Energy Storage System, BESS) hozza létre a SolServices Kft. és a Huawei Technologies Magyarország, a teljes portfólió kiépítése várhatóan 2027 első negyedévében fejeződik be – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az energiatárolási projekt megvalósításáról szóló megállapodást szerdán írták alá a vállalatok képviselői a Huawei éves megújulóenergia-konferenciáján (Digital Power Summit 2026). Szabó Róbert, a Huawei Technologies Hungary Digital Power üzletágának igazgatója hangsúlyozta: a 2027 elejére tervezett, 150 MW/300 MWh kapacitású energiatároló üzembe helyezésével a legkorszerűbb intelligens technológia válik a magyar energiarendszer szerves részévé. Ez a rendszer olyan rugalmasságot biztosít a hálózat számára, amely elengedhetetlen a megújuló energiaforrások további térnyeréséhez. Hozzátette, hogy a hibridizáció mindkét vállalat számára kiemelt stratégiai irány: a különböző termelési és tárolási technológiák összehangolt működése hatékonyabb hálózathasználatot és nagyobb rendszerszintű rugalmasságot tesz lehetővé.
A projekt megvalósításának teljes költsége nagyjából 50 millió euró, az egész beruházás piaci finanszírozással valósul meg – mondta Juhász-Farkas Gábor, a SolServices Kft. ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére. A holadelej.hu adataira hivatkozva elmondta: a nyáron, az energiaválság egyik legkritikusabb napján az ország villamosenergia-felhasználásának 85 százaléka a napelemes termelésből származott. Ugyanakkor ez új kihívásokat hozott: jelenleg az a legfontosabb, hogy mikor termelünk, mikor használjuk fel ezeket az energiákat, és a teljes energiarendszert hogyan lehet ellenállóvá és rugalmassá tenni.
Erre a legjobb választ a hibridizáció adja – húzta alá. Elmondása szerint jelenleg a magyar villamosenergia-rendszerben a hálózati kapacitás az egyik legszűkebb erőforrás. Egy napelempark csatlakozási pontja éves átlagban vizsgálva 16 százalékban van kihasználva, 84 százalékban az infrastruktúra kihasználatlan. A hibridizációra példaként említette, hogy a nap-, a szélenergia és az akkumulátoros energiatárolás összekapcsolásával 40 százalékot meghaladó hálózati kihasználtság érhető el. Juhász-Farkas Gábor kifejtette: olyan integrált energiaplatform fejlesztésén dolgoznak együtt, ahol a napenergia, az energiatárolás, a szélenergia és a geotermikus energia nem egymástól elszigetelten üzemel, hanem egymást erősítve, rendszerrel összekapcsolva működik. Közlése szerint a piaci finanszírozású megvalósítás alátámasztja, hogy “a tárolás már nem egy jövőbeli technológia, hanem üzletileg értelmezhető, piaci alapon megépíthető megoldás”.
Elmondta: a megvalósuló együttműködés nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy a teljesen feltöltött energiatároló-berendezés a Paksi Atomerőmű egy teljes blokkjának csúcskapacitáson történő termeléskiesését több mint fél órán keresztül lenne képes ellensúlyozni. Ha ez a tároló a többletkínálatával a piacon megjelent volna, az 40 százalékos ármérséklő hatású lenne – jelezte. A SolServices mintegy 380 MW összteljesítményű naperőművi létesítményt üzemeltet országszerte, amely Magyarország 3. legnagyobb működő ilyen típusú beruházása. A mostani megállapodással a jelenleg meglévő napelemparkjaik mellé építenek energiatárolási kapacitásokat, az első tárólóegységeket Mezőtúron és Mezőberényben már üzembe helyezték, a teljes tároló portfólió kereskedelmi üzem kezdete 2027 első negyedévében várható – mondta.
A SolServices Kft. Magyarország egyik meghatározó megújulóenergia-vállalata. A társaság 2017 óta több mint 1 gigawatt nagyméretű naperőművi kapacitás fejlesztésében vett részt.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
