Zöldinfó
Több vizet kér Magyarország a szlovák féltől, áramot is kapna a bősi erőműből
Nagymaroson nem épülhet gát – szögezte le Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagymaroson nem épülhet gát – szögezte le Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos, ahol elhangzott, hogy a Duna vízjárásának újrarendezéséről egy négypontos megállapodás körvonalazódik Szlovákia és Magyarország között – írja az alternativenergia.hu. Az államtitkár felidézte, hogy 1977-ben kötött a két állam egyezményt egy vízlépcsőrendszer létrehozásáról, a tervezési és kivitelezési munkálatok elkezdődtek; 1984-ben megalakult a Duna-kör, a rendszerváltás emblematikus szervezete. Ez a társadalmi mozgalom elérte azt, hogy a kormány 1989-ben felmondta a szerződést, abbahagyta a munkákat, nem épült meg a nagymarosi duzzasztó. Erre válaszul a szlovákok 1992-ben elterelték a Dunát. Vízjogi üzemeltetési megállapodást sikerült kötni 1995-ben, így a Szigetköz és a Duna-mellékág rendszere ökológiailag rendben lévőnek tekinthető, de ezen túl az elmúlt 30 esztendőben nem volt előrelépés.
Született 1997-ben egy hágai bírósági ítélet, amelynek tartalma úgy foglalható össze, hogy igaza van Magyarországnak és Szlovákiának is, és állapodjanak meg a felek, ám megállapodni csak a tárgyalóasztalnál lehet – tette hozzá. Nyilvánvalóvá vált, hogy a következő 30 évben is működni fog az erőmű, és bár lejárt az üzemideje, a szlovák fél tervezi a hosszabbítást, meg is tette ez irányba a lépéseket, így Magyarország helyzetben van – mondta. Egy jó megállapodáshoz szükség van megfelelő diplomáciai kapcsolatokra a kormányok és a kormányfők között, ez megvan, és arra is, hogy az energetikai, klímapolitikai és vízügyi kérdéseket is rendezni tudják. Az időpont alkalmas a megállapodásra, de ez csak a helyiek bevonásával történhet – mondta, megjegyezve, hogy ennek érdekében tárgyalt a Szigetközben pénteken a polgármesterekkel.
Az érintettek pártállástól függetlenül egyöntetűen támogatják azokat a pontokat, amelyekben a magyar kormány egyezségre kíván jutni a szlovák féllel. Eszerint Nagymaroson nem épülhet gát, rendezni kívánják a vízkormányzás dolgait. Az 1995-ös megállapodást tovább kívánják fejleszteni, hogy kisvizes, aszályos időszakban is maximális védelmet tudjanak biztosítani a Szigetköznek. “Több vizet szeretnénk kapni a szlovákoktól” – jelentette ki a kormánybiztos. Az elmúlt 30 esztendőben a bősi erőműből “egyetlen elektron” sem szolgált magyar érdekeket. Magyarország szeretné a bősi erőműben termelt energia egyharmadát megkapni kedvező áron. Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy ez olyan árammennyiség, amely Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye lakossági éves felhasználását fedezni tudja, és nagy segítség lenne a rezsicsökkentés fenntartásában – mondta.
Czepek Gábor kifejtette: Magyarország kedvezőtlen geográfiai helyzetben van energetikai szempontból, ilyen körülmények között kell az energiapolitikát építeni. Ez csak úgy megy, ha a szomszédos országokkal megfelelő kapcsolatot ápol. Szlovákiával energetikai megállapodást kívánnak kötni, még a nyáron szeretnék aláírni az elvi megállapodást. A kormánybiztos szerint ezzel lezárulhat egy maratoni jogvita, új fejezetet lehetne nyitni, úgy, hogy Magyarország megtartja azt a szimbolikus eredményt, amelyet elért a társadalom a rendszerváltáskor, azaz nem épül Nagymaroson gát, és a jelenlegi helyzethez képest mind vízgazdálkodási, mind energetikai szempontból előnyöket tudna elérni.
Zöldinfó
Természetvédelem és turizmus kéz a kézben: új beruházások az Őrségi Nemzeti Parkban
Új interaktív fogadóépület létesül az Őrségben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több mint 2,6 milliárd forintos uniós forrásból két kiemelt fejlesztés indul az Őrségi Nemzeti Parkban – írja az alternativenergia.hu. Szalafő-Pityerszeren egy új, interaktív fogadóépület segíti majd az Őrség páratlan élővilágának bemutatását, miközben a László-major és környezetének fejlesztésével a természetvédelmi gyepkezelés is tovább erősödik – jelentette be Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó eseményen, Őriszentpéteren az agrártárca közleménye szerint. Az államtitkár hangsúlyozta, az Őrség kiemelt jelentőségű természetvédelmi Natura 2000 területe magyarországi viszonylatban különleges természeti adottságokkal rendelkezik. Ezért kezdődik el “Az Őrségi Nemzeti Park szeres településszerkezetéhez kapcsolódó természeti értékek bemutatása” című projekt is, 1,83 milliárd forint értékben. A modernizálás az Őrség leglátogatottabb bemutató helyszínén válik valóra, ahová évente 30-40 ezren látogatnak el – írták. A fejlesztés Szalafő településen, az Őrségi Nemzeti Park védett belterületén valósul meg. A beruházás helyszíne a Pityerszeren található egykori kavicsbánya területe, ahol egy kétszintes fogadóépület épül fel.
Az új létesítmény a jellegzetes szeres településszerkezethez kapcsolódó természeti értékeket mutatja be. A szemléletformálás jegyében egy mintegy 400 négyzetméteres, modern, interaktív kiállítótér kap helyet, amely élményszerű módon ismerteti meg a látogatókat a Natura 2000 területekhez kapcsolódó tudásanyaggal. A fogadóépülethez kapcsolódva parkolókat és elektromos töltőpontokat alakítanak ki – ismertette az államtitkár. A másik korszerűsítés “A természetvédelmi célú gyepkezelés infrastrukturális feltételeinek javítása az Őrségi Nemzeti Parkban” címmel, 790 millió forint értékben valósul meg. Megújul az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek természetvédelmi céllal történő kezeléséhez szükséges eszközök és gépek tárolására szolgáló gépszín a László-majorban.
A fejlesztés során lebontanak egy elavult géptárolót, amely helyén egy új természetgazdálkodási gépüzem épül, szociális helyiségekkel, gépszerelő műhellyel, mosóval és raktárakkal. A projekt közvetett eredményeként 1241 hektár gyep és 1032 hektár szántó területen természetvédelmi célú kezelés fog megvalósulni az új gépüzemben tárolt és karbantartott, hosszabb élettartamú gépekkel. Rácz András megjegyezte, hogy a magas természeti értékű gyepek kiterjedése visszaszorulóban van, amely hátterében a legeltetéses állattartás visszaesése és az erdőterületek természetes terjedése áll. Az igazgatóság ezért a vagyonkezelésében lévő gyepterületeket saját állatállománnyal kezeli. Éppen ezért különösen fontos és előremutató a most megvalósuló beruházás – tette hozzá az AM közleménye szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPrága a legdrágább: nagy különbségek az üzemanyagárakban országon belül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFenntartható élményközponttal bővült Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti kincse
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBalesetmentes jövő? Az önvezető technológia már Budapest utcáin tesztel
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaCsendesebb, tisztább város: jönnek az elektromos buszok Sopron utcáira
