Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-25

Szerző:

Vanessza

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Kapcsolódó tartalom:állatfaj állatok fajvédelem név Schönbrunni Állatkert

Zöldinfó

Új utak és tisztább külterületek országszerte

Új külterületi utak, korszerű infrastruktúra és környezetvédelmi fejlesztések javítják a falvakban élők életminőségét, a célzott támogatások a települések hosszú távú fennmaradását szolgálják.

Létrehozva:

12 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-06

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar vidék számára rendkívül fontos a jó minőségű, felújított külterületi úthálózat, mely legtöbb esetben a tanyákat, mezőgazdasági- és erdőterületeket, vállalkozások telephelyeit köti össze a településekkel – írja az alternativenergia.hu. Mocz András kiemelte, a Magyar Falu Program 2019-es indulása óta már nagyságrendileg 1300 milliárd forintot fordított az állam a kistelepülések fejlesztésére. Az önkormányzati tulajdonban lévő új utak és hidak építése és felújítása alprogramban 2019 és 2025 között több mint 3600 esetben született pozitív támogatói döntés országszerte, mintegy 80 milliárd forint értékben. Ebből a forrásból Somogy vármegyében 300 projekt esetében, mintegy 5,35 milliárd forintból újult meg az ilyen jellegű infrastruktúra – ismertette a helyettes államtitkár. Mocz András a közlemény szerint elmondta, hogy Bolhás településre csaknem 183 millió forint támogatás érkezett a Magyar Falu Programnak köszönhetően. Pályázatok keretében összesen több mint 109 millió forint, a Falusi Civil Alapból közel 38 millió forint, a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programból csaknem 19 millió forint, a közvilágítás korszerűsítésének támogatására közel 14 millió forint, de kisbolt és rendezvények is részesültek támogatásban – húzta alá.

A településen a programnak köszönhetően a Kossuth Lajos utca 400 méter hosszan elkészült új szilárd burkolatot kapott, emellett szintén pályázati forrás tette lehetővé az illegális hulladéklerakók felszámolást a település külterületi útjai mellett, több kilométer hosszan. A “Tisztítsuk meg az országot II.” pályázat segítségével mintegy 17 millió forintból valósíthatta ezt meg a település. Kiemelte, ebből a forrásból képes a település megtisztítani a külterületi útjait, és felszámolni a környék több illegális hulladéklerakóját, amely érintette az erdőterületeket is. Hozzátette: sajnálatos módon vannak települések, ahol az erdei utak mentén, illetve magán az erdőterületen illegális hulladéklerakók működnek, ezek felszámolása pedig a gazdálkodót vagy a tulajdonost terheli. Hulladék elhelyezése szabálysértésnek minősül, csak a veszélyes hulladék esetében bűncselekmény ez a tett. Természetes környezetünk megóvása az illegális hulladék elhelyezésétől – akár kommunális, akár veszélyes – bűncselekménynek kell, hogy minősüljön, ez vélhetően visszatartó hatást ér el.

Az Országos Erdőtanács kezdeményezte a hulladékgazdálkodási törvényben a jogszabály ezirányú módosítását – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint példaértékű, hogy mindezekben az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a helyi vállalkozások is konkrét cselekvés formájában álltak a természet ügye mellé” – írták.

Tovább olvasom