Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

|

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Advertisement

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Advertisement

Zöldinfó

Aszály és kockázatok ellen: új online biztosítási megoldás a mezőgazdaságban

Online is köthető növénybiztosítás az MBH AgrárPartner Platformon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MBH Bank 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalata, az MBH eFin Technologies Zrt. és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elindította az MBH AgrárPartner Platformot, amelyen növénybiztosítást köthetnek a gazdálkodók – közölte az alternativenergia.hu. A platformon beadott igények alapján a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. négy biztosítótól kér be ajánlatot, és segít a legelőnyösebb kiválasztásában. A teljes folyamat: az adatmegadástól az ajánlatok összehasonlításán át egészen a szerződéskötésig teljes egészében online intézhető. Kovásznai Ádám, az MBH eFin Technologies Zrt. üzletágvezetője a közleményben megjegyzete, az együttműködéssel olyan ügyfélbarát, digitális csatornát nyit, amely átláthatóbbá teszi a növénybiztosítást és számottevő időmegtakarítást jelenthet.

A közlemény idézte Bara Ágnest, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. stratégiai és nemzetközi értékesítési vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta, a növénybiztosítás speciális kockázatátruházási megoldás, ráadásul az államilag támogatott biztosítási rendszernek köszönhetően a biztosítási díj számottevő része visszaigényelhető. Arra is kitértek, hogy Magyarországon négy biztosító kínál növénybiztosítást, az ebből származó díjbevétel évente mintegy 25-30 milliárd forint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a mezőgazdaság éves kibocsátása 4100 és 4400 milliárd forint között mozgott tavaly, ebből a gabonafélék 900-1100, az ipari növények 500-550, a kertészeti termékek 400, a gyümölcsfélék 160-180, a takarmánynövények 100-120 milliárd forintos értéket képviselnek. A kibocsátás gerincét adó szántóföldi növénytermesztés mintegy 4 millió hektáron folyik, a fő növények közül a búzatermelés jellemzően 5–6 millió tonna, a kukoricáé 3–8 millió tonna között alakul, míg az árpa- és a napraforgó-termelés egyenként 1,5–2 millió tonnát tesz ki. Rámutattak arra is, hogy a termelés egyre inkább ki van téve az időjárási szélsőségeknek, különösen az aszály okoz jelentős károkat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák