Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-25

Szerző:

Vanessza

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Kapcsolódó tartalom:állatfaj állatok fajvédelem név Schönbrunni Állatkert

Zöldinfó

Rekordigény az otthonfelújításra: 73 milliárdos keret kötött ki a lakosságnál

Több mint tízezer ingatlan energiakorszerűsítéséhez járulhat hozzá az Otthonfelújítási Program

Létrehozva:

37 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Élénk érdeklődés kísérte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) koordinációjában megvalósuló, uniós társfinanszírozású energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokat; a rendelkezésre álló 73 milliárd forint keretösszegű programok forrásait lekötötték, így várhatóan több mint tízezer otthonban valósulhatnak meg energiahatékonysági korszerűsítések – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tájékoztatásuk szerint a 2025 január óta elérhető KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program népszerűsége folyamatos volt. Tavaly októbertől pedig az elérhető finanszírozási összeg (ezzel a vissza nem térítendő támogatás) emelése, a megnövekedett futamidő, valamint az önerő mérséklése is ösztönzően hatott, ezért jelentősen nőtt a pályázók száma. A lakossági igényekhez igazodó változtatásokkal még több magánszemély döntött a korszerűsítés mellett, így kétszeresére emelkedett a heti átlagos igénylésszám a korábbiakhoz képest – írták. Március második felétől a heti befogadott kérelmek száma tízszeresére nőtt. A legtöbb kérelem Pest vármegyében és a Dél-Alföldi Régióban lévő ingatlanok korszerűsítésére érkezett. Az átlagos finanszírozási igény 7,3 millió forint volt, amely a tavalyi módosításokkal 5,6 millió forintról októbert követően 8,6 millió forintra nőtt.

A korszerűsíteni tervezett ingatlanok 88 százaléka 1950 és 2000 között épült. A lakóépületek 78 százaléka a három legalacsonyabb energetikai besorolásba esik (G-I). A megvalósuló korszerűsítések után az ingatlanok energetikai besorolása várhatóan átlagosan három kategóriát javul. Az igénylők többsége hőszigetelésre, nyílászáró cserére pályázott, fűtéskorszerűsítés az ügyletek 16 százalékában szerepelt a tervezett célok között – ismertették. A KEHOP Plusz energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokra több mint 12 ezer kérelmet fogadott be a lakossági MFB Pont Plusz fiókhálózat, több mint 95 milliárd forint értékben, így az ezen programokat megelőzően rendelkezésre álló RRF-REP-10.13.1-24 Otthonfelújítási Programmal együtt csaknem 13 ezer lakóingatlan korszerűsítésének támogatása valósulhat meg az MFB szerint. Az MFB 2016-ban kezdte az uniós hitelprogramok közvetítését, melyre hatékony és egyedi megoldást dolgozott ki az MFB Pontok, majd az MFB Pont Plusz hálózat formájában. Az MFB a kereskedelmi bankfiókokban biztosított szakértő segítséggel továbbra is a lehető legegyszerűbb formában és az igénylők lakóhelyéhez legközelebb kívánja biztosítani a kedvezményes forrásokat a vállalkozások, illetve a magánszemélyek számára – közölték.

Tovább olvasom