Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-25

Szerző:

Vanessza

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Kapcsolódó tartalom:állatfaj állatok fajvédelem név Schönbrunni Állatkert

Zöldinfó

Gigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik

Több mint 230 ezer okosmérő telepítésével és 1400 MW új kapacitás befogadásával növelik a rendszer rugalmasságát.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MVM Csoport 184,8 milliárd forintból fejleszti a villamosenergia-hálózatot és telepít több mint 230 ezer okosmérőt – jelentette be a társaság sajtótájékoztatóján Budapesten Kovács Gábor infrastruktúra vezérigazgató-helyettes. Az időjárásfüggő energiaforrások integrációját támogató projekt megvalósításához az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. konzorciuma 138,6 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert – írja az alternativenergia.hu. A 2030 végén záruló programban a Démász 104,8 milliárd forint, az Émász 73 milliárd forint értékű fejlesztést valósít meg, a 230 759 hálózati okosmérő telepítésének összköltsége 13 milliárd forint.

Kovács Gábor kifejtette, hogy évtizedekkel ezelőtt, a nagy erőművek korszakában a hálózatüzemeltetés egyszerűbb volt, mint most, az osztott energiatermelés idején, amikor egyetlen utcában is működhet akár tucatnyi energiatermelő. Ilyen feltételek mellett nem mindig egyszerű a rendszerbővítés, hiszen a szűkös kapacitások korlátozhatják a csatlakozási lehetőségeket. Az MVM fejlesztése jelentős mértékben javítani fogja a hálózat rugalmasságát és befogadóképességét, lehetővé téve újabb 1400 megawatt áramtermelő kapacitás csatlakozását a Démász és az Émász területén.

Hozzátette: a projekt a főelosztó hálózattól kezdve az alállomásokon át az egyre nagyobb szerephez jutó informatikai fejlesztésekig terjed. Az okosmérők adataira a további fejlesztésekben nagy szükség lesz, ugyanis a hálózati paraméterek rögzítése segítheti a további fejlesztéseket. A fejlődés a villamosenergia-iparban sem áll meg, nincs se egyetlen, se végső megoldás, az MVM korszerűsítési tervei újabb körzetek számára biztosíthatják a csatlakozási lehetőséget – hangsúlyozta.

Az MVM közleménye szerint az energiaátmenet egyik legfontosabb feltétele, hogy a villamosenergia-hálózat lépést tartson a megújuló energia forrásainak terjedésével. Az új fejlesztési program a vállalatcsoporthoz tartozó teljes elosztóhálózatot érinti, a digitális fejlesztések kiemelt részei lesznek. A mostani beruházások évtizedekre megalapozhatják a megújuló energiák termelésének térnyerését, miközben biztosítják a magas színvonalú és biztonságos ellátást – írták.

Tovább olvasom