Zöldinfó
Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben
Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.
Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.
Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.
– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.
Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.
Zöldinfó
Zöldebb és hatékonyabb működésre áll át a Hortobágyi Halgazdaság
Újabb gépbeszerzésre nyert pályázati forrást a hortobágyi halgazdaság.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A versenyképesség javítására, termelőkapacitások bővítésére, a gép- és eszközpark korszerűsítésére, illetve innovatív megoldások bevezetésére elnyert csaknem 250 millió forint támogatás után újabb, 27,2 millió forinthoz jutott a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Plusz keretében – tájékoztatta a cég vezérigazgatója az MTI-t. Simon Károly azt mondta, a Gépbeszerzés a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. technológiai fejlesztése érdekében című pályázatuk az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg 70 százalék európai uniós és 30 százalék hazai forrásból utófinanszírozással, a támogatás mértéke 50 százalék – írja az alternativenergia.hu.
Hozzátette: a MAHOP Plusz pályázat forrásából két halszállító hűtőautó üzembe állításával javítják a szállítás üzembiztonságát, javítják a munkakörülményeket, és biztosítják a meglévő és leendő partnereik pontos, gyors, megbízható kiszolgálását. A pályázat keretében egy elektromos targoncát is beszereznek, ami a halászati munkákkal összefüggő anyagok mozgatásában jelent majd nagy segítséget – jelezte a vezérigazgató megjegyezve, hogy a targonca használatával csökken a károsanyag kibocsátás, az energiafelhasználás és a zajterhelés.
Simon Károly kiemelte: a hortobágyi halgazdaság hazánk egyik nagymúltú és legkiterjedtebb tógazdasága, amely a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén működik, páratlan természeti környezetben. A társaság teljes üzemű gazdaság, vagyis működése során a haltermelés teljes vertikumát (szaporítás, ivadék-, növendék-, és piaci hal nevelés) felöleli. Az élő hal nagy részét hipermarketekben értékesítik, exportálnak Romániába, az extra méretű, négy kilogramm feletti halaik pedig igen keresettek a horgászok körében – ismertette.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
