Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

|

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Advertisement

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Advertisement

Zöldinfó

Agykutatás, biodiverzitás és zöld kémia is terítéken a HUN-REN új podcastjában

Új tudományos podcastsorozatot indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új tudományos podcastsorozatot indított NeurON címmel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melynek célja, hogy bemutassa, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók többek között az agykutatás, a csillagászat, a zöld kémia, a biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, valamint a repülés jövője témákban – írja az alternativenergia.hu. A sorozat néhány epizódja már elérhető, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés megjelenik a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcaston, valamint a HUN-REN honlapján, ahol az összes adás egy helyen megtalálható lesz – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint a hallgatók többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy mi történik az agyban alvás közben, hogyan segítheti a kutatás a személyre szabott rákterápiát, mitől lehet valóban zöld a kémia, vagy hogy milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak az energiatárolásban.

A podscastsorozatban a kutatók arról is beszélni fognak, hogy hogyan őrizhető meg a biodiverzitás, mit lehet tudni a marsi vízről, hogyan dolgoznak ma a csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével, valamint hogy miként tehető még biztonságosabbá, hatékonyabbá a repülés – sorolták. Kiemelték: a beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben témák a természettudományok és az élettudományok egészen különböző területeire vezetnek.

Az összegzés idézi Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, aki kiemelte: a sorozat sokszínűsége egyben a HUN-REN kutatóhálózatának sokszínűségét is megmutatja. Jakab Roland kiemelte: a kutatóintézetekben az anyagtudománytól és a környezetkémiától az ökológián, az idegtudományon és az orvosbiológiai kutatásokon át egészen a fizikáig, a csillagászatig és a mérnöki tudományokig számos területen folyik munka.

Advertisement

“Bár a kutatási kérdések első pillantásra távolinak tűnhetnek egymástól, mind ugyanahhoz a törekvéshez kapcsolódnak: jobban megérteni a körülöttünk lévő világot, és a megszerzett tudást a jövő kihívásainak megoldására használni” – tette hozzá a vezérigazgató. A NeurON podcastsorozat közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, milyen kérdések megoldásán és hogyan dolgoznak ma a HUN-REN kutatói. Az első évad 14 adással érkezik – áll az összegzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák