Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

|

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Advertisement

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Advertisement

Zöldinfó

Nem lehet többé csak úgy „zöldnek” nevezni egy terméket: új szabályok jönnek

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a fenntarthatósági állításokra szeptember végétől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük a vállalkozásoknak szeptember 27-étől, ha kereskedelmi kommunikációjuk során zöld állításokat kívánnak alkalmazni – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményében. A versenyhatóság tájékoztatása szerint az EmpCo irányelvet 2024 elején fogadta el az Európai Parlament és a Tanács, az irányelv célja, hogy szigorúbb fellépést tegyen lehetővé a megtévesztő zöld kommunikációval szemben, ezzel erősítve a fogyasztók védelmét – írja az alternativenergia.hu. Az irányelv magyarországi átültetéséről szóló törvényt 2025. december 16-án hirdették ki, így 9 hónap állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy megismerjék a legújabb elvárásokat. Ennek megfelelően a törvény hatályba lépése után már nem lesz türelmi idő.

A változás legfontosabb része, hogy 12 új ponttal bővül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény mellékletében található felsorolás. A “feketelistás” tényállások lényege, hogy ezek minden esetben, a törvény erejénél fogva, a körülményektől függetlenül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek. Ezek alkalmazása esetén a GVH nem mérlegel és semmilyen további külön feltételnek nem kell teljesülnie – ismertette a versenyhivatal.

A GVH példaként említette, hogy az új szabályozás szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül olyan fenntarthatósági címke feltüntetése, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem a hatóságok vezettek be, valamint a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás, ha a vállalkozás nem tudja igazolni az állításra vonatkozó elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt. Szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít majd egyebek mellett a szoftverfrissítés szükségesként való feltüntetése, miközben az csak a funkcionalitási tulajdonságokat javítja, az áruk javíthatóként történő feltüntetése, ha azok nem javíthatók, valamint a fogyasztó arra való ösztönzése, hogy az áru fogyóeszközeit korábban cserélje ki vagy töltse fel, mint ahogy arra műszaki okból szükség lenne – jelezte a GVH.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák