Zöldinfó
Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben
Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.
Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.
Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.
– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.
Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.
Zöldinfó
Több száz tonnás alkatrészeket mozgatnak a Gönyűi Erőműben
Nagykarbantartást végeznek a Gönyűi Erőműben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átfogó nagykarbantartást végeznek a Gönyűi Erőmű gázturbináján, a munkálatok várhatóan október közepéig tartanak – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a Győr-Moson-Sopron megyei Gönyűi Erőmű 433 megawatt (MW) bruttó villamos teljesítménnyel rendelkezik, nettó teljesítménye 428 MW. Az erőmű mintegy 600 ezer fogyasztó villamosenergia-ellátásához járul hozzá, és rugalmas szabályozhatósága miatt fontos szerepet tölt be a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásában. A gázturbina nagykarbantartása során a berendezést teljesen megbontják. Kicserélik a forró gázzal érintkező alkatrészeket és lapátokat, valamint a generátor átvizsgálását és karbantartását is elvégzik. A gázturbinák ilyen jellegű nagykarbantartása az üzemeltetési körülményektől és az üzemórák számától függően jellemzően 4-6 évente válik esedékessé. A gönyűi erőműben korábban 2017-ben és 2021-ben is történt jelentős karbantartási és felújítási munka – ismertették.
A vállalat a közleményben kitért arra, hogy a nagykarbantartás biztonságos előkészítésének egyik különleges feladata a gépház híddarujának teherpróbája volt. Az erőmű gépházában található híddaru 370 tonna névleges teherbírású, és a nagykarbantartás során kulcsszerepet kap, mert a gázturbina és a generátor jelentős tömegű alkatrészeit kell vele mozgatni. Egyes kiemelendő komponensek tömege elérheti a 320 tonnát, a darut ezért a nagykarbantartás előtt mintegy 400 tonnás terheléssel tesztelték. A 400 tonnányi próbasúly Ausztriából érkezett, szállításához 21 kamionra volt szükség. A teherpróba sikeres volt – közölték.
A karbantartásban mintegy 150 szakember vesz részt, a közvetlenül bevont vállalkozókkal és alvállalkozókkal együtt 25-35 vállalat kapcsolódik a munkához. A nagykarbantartás elsődleges célja a gázturbina műszaki állapotának megőrzése, a szükséges alkatrészek cseréje, valamint a biztonságos, megbízható és hosszú távon üzembiztos működés fenntartása – emelte ki a vállalat. A Gönyűi Erőmű Magyarország egyik legkorszerűbb kombinált ciklusú gázturbinás erőműve, a létesítményt 2011-ben adták át. Az erőművet 2024-ben vásárolta meg a Veolia, a tranzakció pedig 2025. január 6-án zárult le, így az erőművet tulajdonló társaság a Veolia csoport 100 százalékos tulajdonába került.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb tűzifával segítenék a fával fűtő háztartásokat
