Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

|

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Advertisement

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Advertisement

Zöldinfó

Négyszer annyi makkot gyűjtöttek a gyulai diákok a tervezettnél

Több mint három hektár tölgyerdőt telepítenek Gyulán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A vártnál csaknem négyszer több makkot gyűjtöttek össze a gyulai iskolások, így a tervezett 3,5 hektár tölgyerdő telepítése mellett más célokra is jut alapanyag – tájékoztat az alternativenergia.hu. A cél 800-1000 kilogramm kocsányostölgy-makk begyűjtése volt, ehelyett 3600 kilogrammot szedtek össze a gyulai iskolások, amelyből 3200 használható – közölte a környezetnevelési céllal meghirdetett vetélkedő eredményeit az önkormányzat. A tervek szerint a héten gépi vetéssel elkezdik az ültetést mintegy 3,5 hektáron a város határában lévő, már rekultivált hulladéktelep környékén. Puskás Lajos erdőmérnök, az Ültessünk erdőt! program szakmai vezetője elmondta, azért a makkot vetik el, és nem csemetéket ültetnek, mert így több egyed kezd el fejlődni, nagyobb arányban várható, hogy megmarad a kellő számú facsemete.

Ezer kiló makk 250 ezer fát jelent, amelyek száma természetesen folyamatosan csökken, egy százéves erdőben 350-400 nagyméretű tölgyfa lesz – magyarázta. A többletet fel tudják használni a korábban ültetett erdők hiányosságaiknak pótlására, illetve mintegy 20 mázsányit átadnak a Délalföldi Erdészeti Zrt.-nek, amely szintén faültetésre használja a makkot. Békés megyében az összes erdő körülbelül fele Gyula közigazgatási területén található. Az önkormányzat fejlesztési stratégiájának egyik pillére, hogy a város körül “zöld gyűrűt” hozzon létre, így védekezve a klímaváltozás hatásai ellen. 2021 decembere óta mintegy 20 hektáron történt erdősítés.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák