Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

|

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Advertisement

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Advertisement

Zöldinfó

A szőlőkabóca elleni védekezés a kulcs a súlyos betegség megállításában

Tavaszi lépések a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Napjaink egyik legsúlyosabb szőlőbetegsége, a szőlő aranyszínű sárgaság, komoly gazdasági károkat okozhat – ismertette az alternativenergia.hu. A betegség elleni védekezés legfontosabb eszköze a terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca elleni hatékony fellépés. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a termelők és a hobbikertek tulajdonosainak figyelmét a tavaszi munkálatok fontosságára: a metszés, majd a nyesedék megsemmisítése és a lemosó permetezés fontos szerepet játszhatnak az ültetvények védelmében. A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget hazánkban már 18 vármegyében és 21 borvidéken igazolta a Nébih laboratóriuma. A fitoplazma-fertőzés jelenleg Zala és Veszprém vármegyében a legsúlyosabb. A betegség megelőzésének alapja a hatóság által ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyag vásárlása és ültetése. A prevenció, valamint a fertőzés visszaszorításának legfontosabb eszköze pedig a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni hatékony védekezés. A Nébih ezúttal a tavasszal szükséges teendőket foglalja össze a hatékony védekezéshez.

Ne maradjon el a tél végi metszés. Ilyenkor el kell távolítani a kórokozókkal és kártevőkkel fertőzött növényi részeket, például a vesszőkön vagy a támrendszeren maradt penészes fürtöket, a sérült, fagykárosodott, valamint a baktériumos vagy gombás fertőzés következtében elszáradt vesszőket és ágakat. A szőlőtőke tövénél és a törzsön megjelenő fölösleges alany vagy nemesfajta-vesszőket szintén maradéktalanul ki kell szedni. Metszeni általában akkor célszerű, amikor a nappali hőmérséklet nem süllyed 0°C alá, amire a kora tavaszi hónapokban már számtalan alkalom adódik. A tavasz eleji metszésnél kiemelten fontos a keletkező nyesedék összegyűjtése és megsemmisítése, mivel a kabócák tojás alakban a szőlő kétéves részein, a kéreg alatt telelnek át, és a nyesedéken keresztül tovább terjedhetnek az ültetvényben. A lemetszett fás részeket a vonatkozó tűzrendészeti előírások betartásával célszerű elégetni vagy finom aprítást követően a talajba dolgozni. A tél végi lemosó permetezés a fás részeken telelő kabócatojások (más károsítókkal együtt) gyérítésében is szerepet játszik.

Az amerikai szőlőkabóca lárváinak kelése az időjárástól és az ültetvény fekvésétől függően május közepétől július elejéig tart, ezért május elejétől fontos a szőlő alsó leveleinek fonáki részén a kelő lárvák megfigyelése. A tenyészidőszak elején, a zöldmunkák során célszerű eltávolítani a tőke alsó részén és a törzsből kinövő fölösleges hajtásokat, lehetőleg még a növényvédelmi kezelések előtt. Ezt a műveletet az ültetvényben rendszeresen ismételni kell.

Advertisement

A Nébih felhívja a figyelmet növényvédelmi előírások betartására. Továbbá kéri, hogy a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak, tekintettel arra, hogy az aranyszínű sárgaság fitoplazma bejelentési kötelezettség alá tartozó, zárlati károsító. A betegséggel és az ellene való védekezéssel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák