Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

|

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Advertisement

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Advertisement

Zöldinfó

Benzin vs. dízel: brutális különbségek az európai árrobbanásban

Az EU-ban átlagosan 12,9 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak márciusban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kimutatás szerint szinte minden országban áremelkedést jegyeztek föl – írja az alternativenergia.hu. A legjelentősebb áremelkedés Németországban (19,8 százalék), Romániában (19,6 százalék), Hollandiában (18,8 százalék), Lettországban (18,5 százalék) és Ausztriában (17,2 százalék) volt. Árcsökkenést csak Magyarországon és Szlovéniában volt, 2,7 százalékos, illetve 5,9 százalékos. Az Európai Unióban a dízel ára 19,8 százalékkal, a benziné pedig 9,4 százalékkal emelkedett átlagosan tavaly márciussal összevetve. Februárhoz képest a dízel 19,1 százalékkal, a benzin 10,6 százalékkal drágult márciusban. Mindkét üzemanyagtípus ára az összes EU-tagállamban emelkedett havi szinten. A dízel esetében a legnagyobb növekedés Csehországban és Svédországban (27,6 százalék), Észtországban (26,8 százalék), Lettországban (25,4 százalék), Belgiumban (25,2 százalék) és Hollandiában (25,1 százalék) volt, míg a legalacsonyabb növekedés Szlovéniában (2,9 százalék), Szlovákiában és Magyarországon (7,0 százalék). Az összes többi EU-országban 10 százalék fölötti volt a drágulás.

Az uniós országok között a benzinárak emelkedése nem volt olyan magas, mint a gázolajé: a legnagyobb emelkedés Belgiumban (15,1 százalék) Svédországban (15 százalék), Ausztriában (14,8 százalék), Csehországban (14,6 százalék) Észtországban és Litvániában pedig 14,2 százalék volt. A legalacsonyabb havi áremelkedést Szlovéniában (2,4 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Magyarországon (4,7 százalék), valamint Olaszországban (4,8 százalék) mérték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák