Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-25

Szerző:

Vanessza

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Kapcsolódó tartalom:állatfaj állatok fajvédelem név Schönbrunni Állatkert

Zöldinfó

Veszélyes hulladék szennyezheti a talajt és a vizet, utcára vonultak a horvátok

Több ezren tüntettek Zágrábban az illegális hulladéklerakás miatt.

Létrehozva:

22 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több tízezren vonultak utcára szombaton Zágrábban a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék miatt, az érintett területek azonnali kármentesítését és a felelősök megállapítását követelve – írja az alternativenergia.hu. Ez volt az utóbbi évek egyik legnagyobb horvátországi tüntetése. A Sétálj Likáért, sétálj Horvátországért (Hodaj za Liku, hodaj za Hrvatsku) elnevezésű demonstrációt a Gospic az otthonunk (Gospic je nas dom) nevű civil kezdeményezés szervezte. A tüntetők szerint a gospici hulladékbotrány nem elszigetelt eset, hanem annak bizonyítéka, hogy a horvát hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi rendszer alapvető változtatásra szorul. A felszólalók a politikai felelősség megállapítását követelték.

A résztvevők egyebek mellett “Horvátország tüdeje már nem kap levegőt”, “Állítsátok meg Horvátország pusztítását” és “A természet nem bocsát meg” feliratú transzparenseket vittek. A hatóságok mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak a Gospic közelében fekvő egykori Velebit mezőgazdasági kombinát területén. A hulladék jelentős része 2023-ban és 2024-ben Olaszországból érkezett Horvátországba. A gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben pedig a szabadban halmozták fel.

A környezetvédők szerint a lerakott anyagok között egészségügyi és más ipari hulladék is található, amely szennyezi a talajt, a levegőt és a vizet Likában, Horvátország egyik legnagyobb, jelentős részben érintetlen természeti területekkel rendelkező régiójában. A szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat is kimutattak, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

A kormány közlése szerint a térség ivóvizét rendszeresen ellenőrzik, és a horvát közegészségügyi intézet vizsgálatai alapján az fogyasztásra alkalmas. Zoran Milanovic köztársasági elnök korábban támogatásáról biztosította a tüntetőket. Az államfő szerint jogos az emberek követelése, hogy a hatóságok gyorsabban cselekedjenek, állapítsák meg a felelősséget, és távolítsák el a hulladékot. Az államfő korábban “ökocídiumnak” nevezte a Gospic térségében történteket. Andrej Plenkovic miniszterelnök szerdán Gospicba látogatott, ahol miniszterekkel, a helyi önkormányzat és az illetékes intézmények képviselőivel tárgyalt. Közölte, hogy a kormány már kiválasztotta a kármentesítés első szakaszát végző vállalkozót, amelynek feladata a felszínen található hulladék eltávolítása lesz.

A veszélyeshulladék-ügy az elmúlt hetek egyik legsúlyosabb horvát belpolitikai konfliktusává vált. Az ellenzék korábban bizalmi szavazást kezdeményezett Andrej Plenkovic kormánya ellen, a parlament pedig Zoran Milanovic kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az ügyben. A törvényhozás augusztus 21-én a kormányzó többség határozati csomagját fogadta el, amely folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, és arra kötelezi a kormányt, hogy 90 napon belül számoljon be a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól.

Tovább olvasom