Zöldinfó

Többé nem kapnak nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben

Yang Yang a panda, Amari a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni
Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-25

Szerző:

Vanessza

Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok. A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek kis prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány nagy népszerűségnek örvendő fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha.

– Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.
Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik az emberi történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról”. Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához
elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Kapcsolódó tartalom:állatfaj állatok fajvédelem név Schönbrunni Állatkert

Zöldinfó

Erősödő külföldi verseny és technológiai átalakulás előtt a magyar építőipar

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az ÉVOSZ Építőipari Nemzetközi Stratégiája.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) új, 2026-2030-ra szóló Építőipari Nemzetközi Stratégiája, amely azt vizsgálja, a szektor hogyan képes reagálni a munkaerő szabad áramlására, a felgyorsult technológiai forradalomra és fel tudja-e venni a versenyt a harmadik országból érkező vállalatokkal – közölte az ÉVOSZ az MTI-vel. Az elmúlt évek geopolitikai és gazdasági változásai elől egyetlen hazai vállalkozás sem térhet ki – írták. A koronavírus-járvány utóhatásai, az orosz-ukrán háború, az elszálló energia- és építőanyagárak, valamint a szigorodó uniós fenntarthatósági elvárások alapjaiban alakították át az európai építőipari piacot – ismertette az alternativenergia.hu.

Mindennapos jelenséggé vált, hogy miközben a magyar szakemberek egy része Ausztriában vállal munkát, a határ menti hazai régiókban szlovák vállalkozók jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a nagyberuházásoknál egyre érezhetőbb az Európai Unión kívüli, harmadik országbeli cégek versenytorzító jelenléte. Mindezek kezelése érdekében az ÉVOSZ az új nemzetközi stratégiájában öt fő cselekvési irányt határozott meg, ezek közül elsőként a külpiaci jelenlétet emelték ki. A szakszövetség szerint a regionális átrendeződés kikényszeríti a kapcsolatépítést a közép-európai térségben, valamint az osztrák, román és szerb piacon. Felhívták a figyelmet az európai szintű érdekérvényesítésre és az országos szintű piacvédelemre is, utóbbi kapcsán jelezték, szigorúbban kell ellenőrizni, és esetenként korlátozni az EU-n kívülről érkező beszállításokat és a harmadik országbeli vállalkozások hazai jelenlétét a versenytorzító hatások kiszűrése érdekében.

Rámutattak, hogy a határokon átnyúló munkavégzés általánossá válásával elengedhetetlen a bonyolult helyi jogszabályok, például a minimálbér, a foglalkoztatási feltételek ismerete. Az ÉVOSZ stratégiájában arra is kitért, hogy a technológiai fejlődés üteme nem engedi meg a lemaradást. A külföldi jó gyakorlatok hazai integrációját fel kell gyorsítani. Mindezek mellett hangsúlyozták, a zöldátállás, a klímaváltozás hatásai és a digitalizáció olyan iparági megatrendek, amelyeket nem elég csupán passzívan követni. A hazai ágazatnak proaktívan formálnia kell a jövő technológiai válaszait.

Ezek a kihívások a teljes hazai építésgazdaságot érintik, az ÉVOSZ ezért a stratégia megvalósítása során szoros szövetségre törekszik a kormánnyal és az ágazat többi meghatározó szervezetével, hogy közös fellépéssel képviseljék a magyar építőipar érdekeit a világban.

Tovább olvasom