Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy csökkentsék a medvék számát

Romániában 10 419 és 12 770 közöttire tehető a védett állatok száma.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A környezetvédelmi minisztérium egyes szakembereinek, illetve néhány botránykeltő civil szervezetnek tíz évre és tízmillió euróra volt szükségük, hogy meggyőződjenek arról, amit mi már tíz éve mondunk – idézte Tánczos Barnát az MTI-nek küldött pénteki közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Az RMDSZ szenátora kijelentésével arra utalt, hogy a szövetség immár évek óta hatékonyabb fellépést követel a túlszaporodott medveállomány miatt.

Az RMDSZ volt környezetvédelmi minisztere a genetikai mintavételen alapuló tudományos medvepopuláció-felmérés előzetes eredményeire reagált, amit Mircea Fechet jelenlegi tárcavezető ismertetett egy nappal korábban. A felmérés 10 419 és 12 770 közöttire teszi a Romániában élő barnamedvék számát, míg az optimális egyedszám 4000 lenne – mondta a tárcavezető. Aláhúzta: ez az első tudományos alapokon nyugvó felmérés, mely az ország 25 megyéjéből származó 24 ezer minta alapján készült, megbízhatósága 95 százalékos.

Mircea Fechet szerint a minisztérium nem akarja egyik napról a másikra csökkenteni a medvék számát, mert továbbra is érdekelt a védett faj megóvásában, de fontosabb számára az emberek biztonsága. Ezért előrevetítette, hogy a szaktárca módosítani készül a törvényi szabályozást és a jelenlegi többlépcsős eljárás helyett szabad kezet ad a polgármestereknek, hogy eljárjanak, ha medve bukkan fel lakott területen. Emlékeztetett: a jelenlegi jogszabály szerint előbb el kell kergetni, majd áthelyezni, és csak végső megoldásként lehet kilőni a nagyvadat, miközben sokszor gyors és hatékony közbelépésre lenne szükség.

Advertisement

Tánczos Barna közleményében rámutatott: tíz éve mondta először azt, hogy több mint tízezer medve él Romániában.

Ezt követően az RMDSZ volt az egyetlen, amely azt javasolta, hogy azonnali intézkedéseket vezessünk be, és kormányra kerülve ezeket az intézkedéseket el is indította. Most már tudományos bizonyítéka van annak, hogy Romániában közel 12 ezer medve él, és további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a túlszaporodott medvepopulációt csökkentsük – húzta alá Tánczos, aki szerint utódja is megértette: folytatnia kellett volna az RMDSZ által elindított intézkedéscsomagot.

Sajnos azóta tragédiák következtek be. Emberi életeket követelt a tétlenség és rengeteg gazdát hoztak nehéz helyzetbe – írta az RMDSZ politikusa.

Advertisement

A Romániában a Keleti- és Déli-Kárpátokban az elmúlt években számos alkalommal támadtak emberre a településekre, tanyákra bejáró medvék. Tavaly júliusban egy 19 éves lány életét vesztette, miután a Bucsecs-hegységben, egy közkedvelt túraösvényen rátámadt és halálra sebezte egy medve. Március végén az egyik legkeresettebb román üdülővárosban, a Brassó megyei Predealon sebesített meg súlyosan egy medve egy hazafelé tartó hegyimentőt.

Advertisement

Zöldinfó

Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.

Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák