A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa lehetősége előtt nyílt meg az út az üdülőparadicsomban? A spanyol legfelsőbb bíróság engedélyt adott a fúrások megindítására a Kanári-szigeteknél.

Az ingatlanlufi 2008-as kipukkanása után komoly válságba került és a fiatalok súlyos munkanélküliségével küzdő Spanyolország számára megváltásnak tűnt a hír, hogy a spanyol felségvizek alatt két jelentős olajlelőhelyet találtak. A Deloitte könyvvizsgáló cég tanulmánya szerint a spanyol olajágazat 250 ezer új állást hozhat létre, és 4,3 százalékkal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez 2065-ig. Becslések szerint az összes kiaknázatlan spanyol olajtartalék 2 milliárd hordónyi lehet, és további 2,5 milliárd köbméternyi földgázt is a felszínre lehetne hozni. A Deloitte szerint Spanyolország 2031-re olajexportőr országgá válhat, és az általa kitermelt olaj 20 százalékát saját maga használná fel.

A Kanári-szigetek mellett a turizmusáról ismert Ibiza sziget közelében is találtak olajat, és emiatt komoly ellenállás alakult ki. Ibiza védelmében több külföldi híresség, Paris Hilton, Kate Moss, Puff Daddy és Fatboy Slim DJ is felszólalt.

A Repsol olajvállalat beruházása 7 milliárd dollárt emészt fel, és hónapokon belül megkezdődnek a munkálatok a Fuerteventura és a Lanzarote szigetek partjainál, adta hírül a Reuters. A bíróság környezetvédelmi indokkal benyújtott hét fellebbezés ügyében hozta e döntését. Az egyiket maga a sziget helyi kormányzata nyújtotta be, mely eleinte támogatta a projektet, ám idővel elfordult a kezdeményezéstől, érthető módon féltve turizmuscentrikus gazdaságát. A fúrásokat konzorcium végzi, melynek tagjai közt van a Repsol, az ausztrál Woodside Petroleum Ltd. és a német RWE Dea AG. Ha sikerül feltárni a helyi olajmezőt, 2019-ben megkezdődhet a kitermelés.

Emellett palagáz-kitermelésre is adtak engedélyt a területen, amely Amerikában már bemutatta döbbenetes hatásait.

Van védelem, csak nem kötelező
Az Európai Bizottság tavaly zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj- és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok. A Greenpeace és más környezetvédő csoportok, továbbá Anglia, az unió legnagyobb tengeri olajkitermelője üdvözölte a szabályozást, mely a sarki jégkör vizeire is kiterjed. A zöld párt képviselői azonban nem tetszésüknek adtak hangot, mondván a direktíva nem szünteti meg az összes joghézagot. Legfőbb kifogásuk az volt, hogy Brüsszel nem léptetett életbe moratóriumot a tengeri olaj- és gázkitermelésre. (Amit hosszú távon Obama amerikai elnök sem tett meg a BP-katasztrófa után.)

forrás: piacesprofit.hu