Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Üdülőparadicsomból olajbánya?

Létrehozva:

|

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa lehetősége előtt nyílt meg az út az üdülőparadicsomban? A spanyol legfelsőbb bíróság engedélyt adott a fúrások megindítására a Kanári-szigeteknél.

Az ingatlanlufi 2008-as kipukkanása után komoly válságba került és a fiatalok súlyos munkanélküliségével küzdő Spanyolország számára megváltásnak tűnt a hír, hogy a spanyol felségvizek alatt két jelentős olajlelőhelyet találtak. A Deloitte könyvvizsgáló cég tanulmánya szerint a spanyol olajágazat 250 ezer új állást hozhat létre, és 4,3 százalékkal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez 2065-ig. Becslések szerint az összes kiaknázatlan spanyol olajtartalék 2 milliárd hordónyi lehet, és további 2,5 milliárd köbméternyi földgázt is a felszínre lehetne hozni. A Deloitte szerint Spanyolország 2031-re olajexportőr országgá válhat, és az általa kitermelt olaj 20 százalékát saját maga használná fel.

A Kanári-szigetek mellett a turizmusáról ismert Ibiza sziget közelében is találtak olajat, és emiatt komoly ellenállás alakult ki. Ibiza védelmében több külföldi híresség, Paris Hilton, Kate Moss, Puff Daddy és Fatboy Slim DJ is felszólalt.

A Repsol olajvállalat beruházása 7 milliárd dollárt emészt fel, és hónapokon belül megkezdődnek a munkálatok a Fuerteventura és a Lanzarote szigetek partjainál, adta hírül a Reuters. A bíróság környezetvédelmi indokkal benyújtott hét fellebbezés ügyében hozta e döntését. Az egyiket maga a sziget helyi kormányzata nyújtotta be, mely eleinte támogatta a projektet, ám idővel elfordult a kezdeményezéstől, érthető módon féltve turizmuscentrikus gazdaságát. A fúrásokat konzorcium végzi, melynek tagjai közt van a Repsol, az ausztrál Woodside Petroleum Ltd. és a német RWE Dea AG. Ha sikerül feltárni a helyi olajmezőt, 2019-ben megkezdődhet a kitermelés.

Advertisement

Emellett palagáz-kitermelésre is adtak engedélyt a területen, amely Amerikában már bemutatta döbbenetes hatásait.

Van védelem, csak nem kötelező
Az Európai Bizottság tavaly zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj- és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok. A Greenpeace és más környezetvédő csoportok, továbbá Anglia, az unió legnagyobb tengeri olajkitermelője üdvözölte a szabályozást, mely a sarki jégkör vizeire is kiterjed. A zöld párt képviselői azonban nem tetszésüknek adtak hangot, mondván a direktíva nem szünteti meg az összes joghézagot. Legfőbb kifogásuk az volt, hogy Brüsszel nem léptetett életbe moratóriumot a tengeri olaj- és gázkitermelésre. (Amit hosszú távon Obama amerikai elnök sem tett meg a BP-katasztrófa után.)

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Aszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon

A hőség és az aszály miatt Szerbia és Bosznia egyes részein vízkorlátozást vezettek be.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tartós hőség és a csapadékhiány miatt Szerbia és Bosznia-Hercegovina több térségében is vízellátási problémák alakultak ki, ezért a hatóságok rendkívüli intézkedéseket és vízkorlátozást vezettek be – írja az alternativenergia.hu. Szerbiában a nyugat-szerbiai Valjevóhoz tartozó településeken rendkívüli helyzetet hirdettek az ivóvízhiány miatt. Az intézkedés célja az ivóvíz, valamint a mezőgazdasághoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges víz eljuttatásának megszervezése azokra a településekre, ahol hiány van. A helyi önkormányzat a lakosságot takarékos vízhasználatra kérte. A szintén az ország nyugati részén fekvő Arilje községben is szombattól vízkorlátozást vezetnek be a Rzav csatornarendszer alacsony vízhozama miatt. A vízellátást meghatározott időszakokban szüneteltetik annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló készletek elegendők legyenek a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére. A helyi önkormányzat arra kérte a lakosokat, hogy a vezetékes vizet kizárólag ivásra, főzésre és tisztálkodásra használják.

Bosznia-Hercegovinában szintén egyre súlyosabb gondokat okoz az elhúzódó aszály és a rendkívüli hőség. A helyzet különösen Hercegovinában válságos, ahol a víztározók vízszintje jelentősen csökkent. Mostarban, Siroki Brijegben, Posusjeban, Tomislavgradban, Konjicban, Bihacban és Zvornikban is takarékos vízhasználatra szólították fel a lakosságot, több településen pedig időszakos vízkorlátozást vezettek be. A boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a csapadékhiány következtében apadnak a források és a folyók, valamint csökken a víztározók vízszintje, ezért a lakosságot, a gazdálkodókat és a vállalkozásokat takarékos vízhasználatra kérte. Banja Luka egyes részein szintén korlátozták a vízellátást, és a közműszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy az aszály folytatódása esetén Bosznia-Hercegovina további térségeiben is hasonló intézkedésekre lehet szükség.

A vízhiány súlyosságát jelzi, hogy a Duna vízállása is történelmi mélypontra süllyedt. A szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint a folyó szintje Bezdannál, ahol Horvátország felől belép Szerbiába, mínusz 170 centiméteren áll, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték. Eddig a Duna legalacsonyabb vízállását 1909-ben mérték, amikor a vízszint mínusz 143 centiméter volt, míg a valaha feljegyzett legmagasabb vízállás elérte a 850 centimétert.

Advertisement

A rendkívül alacsony vízállás már a hajózást is akadályozza: a teherhajók jelenleg csupán rakományuk 25-30 százalékával közlekedhetnek, több hajó pedig zátonyra futott Gombos és Bezdan térségében. A Duna alacsony vízhozama miatt a Vaskapu 1 és 2 vízerőmű kapacitása mintegy negyedével működik, ugyanakkor a szerb áramszolgáltató (EPS) szerint az ország energiaellátása továbbra is biztosított. “Jelenleg nincs veszélyben Szerbia villamosenergia-ellátása” – jelentette ki Aleksandar Vucic államfő, de hozzátette, hogy a helyzet rendkívül összetett, és nehéz megjósolni, hogyan alakul a következő napokban.

Djuro Macut szerb miniszterelnök úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet “nem egyszerű, de nem is ad okot aggodalomra”, egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy takarékosan használja a villamos energiát és a vizet. Az állami vezetők megnyugtató nyilatkozataival szemben Milos Zdravkovic energetikai szakértő a FoNet hírügynökségnek azt mondta, hogy a következő hónapokban ellátási nehézségekre és akár áramkorlátozásra is számítani lehet. Véleménye szerint a problémák hátterében nemcsak a rendkívüli aszály áll, hanem az energetikai ágazat elmaradt beruházásai is. “Arra számítok, hogy egyre több hasonló probléma jelentkezik majd, télen pedig áramkorlátozások is lesznek, függetlenül attól, hogy ezeket hivatalosan bejelentik-e” – húzta alá.

Advertisement

A hidrológusok arra figyelmeztetnek, hogy augusztusban rendszerint tovább csökken a Duna vízszintje, és a következő hetekben sem várható jelentős javulás. A meteorológiai előrejelzések szerint a térségben a következő napokban is 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet, helyenként annál is melegebb várható, jelentős csapadék pedig továbbra sem valószínű.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák