Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Üdülőparadicsomból olajbánya?

Létrehozva:

|

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa lehetősége előtt nyílt meg az út az üdülőparadicsomban? A spanyol legfelsőbb bíróság engedélyt adott a fúrások megindítására a Kanári-szigeteknél.

Az ingatlanlufi 2008-as kipukkanása után komoly válságba került és a fiatalok súlyos munkanélküliségével küzdő Spanyolország számára megváltásnak tűnt a hír, hogy a spanyol felségvizek alatt két jelentős olajlelőhelyet találtak. A Deloitte könyvvizsgáló cég tanulmánya szerint a spanyol olajágazat 250 ezer új állást hozhat létre, és 4,3 százalékkal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez 2065-ig. Becslések szerint az összes kiaknázatlan spanyol olajtartalék 2 milliárd hordónyi lehet, és további 2,5 milliárd köbméternyi földgázt is a felszínre lehetne hozni. A Deloitte szerint Spanyolország 2031-re olajexportőr országgá válhat, és az általa kitermelt olaj 20 százalékát saját maga használná fel.

A Kanári-szigetek mellett a turizmusáról ismert Ibiza sziget közelében is találtak olajat, és emiatt komoly ellenállás alakult ki. Ibiza védelmében több külföldi híresség, Paris Hilton, Kate Moss, Puff Daddy és Fatboy Slim DJ is felszólalt.

A Repsol olajvállalat beruházása 7 milliárd dollárt emészt fel, és hónapokon belül megkezdődnek a munkálatok a Fuerteventura és a Lanzarote szigetek partjainál, adta hírül a Reuters. A bíróság környezetvédelmi indokkal benyújtott hét fellebbezés ügyében hozta e döntését. Az egyiket maga a sziget helyi kormányzata nyújtotta be, mely eleinte támogatta a projektet, ám idővel elfordult a kezdeményezéstől, érthető módon féltve turizmuscentrikus gazdaságát. A fúrásokat konzorcium végzi, melynek tagjai közt van a Repsol, az ausztrál Woodside Petroleum Ltd. és a német RWE Dea AG. Ha sikerül feltárni a helyi olajmezőt, 2019-ben megkezdődhet a kitermelés.

Advertisement

Emellett palagáz-kitermelésre is adtak engedélyt a területen, amely Amerikában már bemutatta döbbenetes hatásait.

Van védelem, csak nem kötelező
Az Európai Bizottság tavaly zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj- és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok. A Greenpeace és más környezetvédő csoportok, továbbá Anglia, az unió legnagyobb tengeri olajkitermelője üdvözölte a szabályozást, mely a sarki jégkör vizeire is kiterjed. A zöld párt képviselői azonban nem tetszésüknek adtak hangot, mondván a direktíva nem szünteti meg az összes joghézagot. Legfőbb kifogásuk az volt, hogy Brüsszel nem léptetett életbe moratóriumot a tengeri olaj- és gázkitermelésre. (Amit hosszú távon Obama amerikai elnök sem tett meg a BP-katasztrófa után.)

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája

A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.

A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.

Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák