Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Üdülőparadicsomból olajbánya?

Létrehozva:

|

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa lehetősége előtt nyílt meg az út az üdülőparadicsomban? A spanyol legfelsőbb bíróság engedélyt adott a fúrások megindítására a Kanári-szigeteknél.

Az ingatlanlufi 2008-as kipukkanása után komoly válságba került és a fiatalok súlyos munkanélküliségével küzdő Spanyolország számára megváltásnak tűnt a hír, hogy a spanyol felségvizek alatt két jelentős olajlelőhelyet találtak. A Deloitte könyvvizsgáló cég tanulmánya szerint a spanyol olajágazat 250 ezer új állást hozhat létre, és 4,3 százalékkal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez 2065-ig. Becslések szerint az összes kiaknázatlan spanyol olajtartalék 2 milliárd hordónyi lehet, és további 2,5 milliárd köbméternyi földgázt is a felszínre lehetne hozni. A Deloitte szerint Spanyolország 2031-re olajexportőr országgá válhat, és az általa kitermelt olaj 20 százalékát saját maga használná fel.

A Kanári-szigetek mellett a turizmusáról ismert Ibiza sziget közelében is találtak olajat, és emiatt komoly ellenállás alakult ki. Ibiza védelmében több külföldi híresség, Paris Hilton, Kate Moss, Puff Daddy és Fatboy Slim DJ is felszólalt.

A Repsol olajvállalat beruházása 7 milliárd dollárt emészt fel, és hónapokon belül megkezdődnek a munkálatok a Fuerteventura és a Lanzarote szigetek partjainál, adta hírül a Reuters. A bíróság környezetvédelmi indokkal benyújtott hét fellebbezés ügyében hozta e döntését. Az egyiket maga a sziget helyi kormányzata nyújtotta be, mely eleinte támogatta a projektet, ám idővel elfordult a kezdeményezéstől, érthető módon féltve turizmuscentrikus gazdaságát. A fúrásokat konzorcium végzi, melynek tagjai közt van a Repsol, az ausztrál Woodside Petroleum Ltd. és a német RWE Dea AG. Ha sikerül feltárni a helyi olajmezőt, 2019-ben megkezdődhet a kitermelés.

Advertisement

Emellett palagáz-kitermelésre is adtak engedélyt a területen, amely Amerikában már bemutatta döbbenetes hatásait.

Van védelem, csak nem kötelező
Az Európai Bizottság tavaly zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj- és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok. A Greenpeace és más környezetvédő csoportok, továbbá Anglia, az unió legnagyobb tengeri olajkitermelője üdvözölte a szabályozást, mely a sarki jégkör vizeire is kiterjed. A zöld párt képviselői azonban nem tetszésüknek adtak hangot, mondván a direktíva nem szünteti meg az összes joghézagot. Legfőbb kifogásuk az volt, hogy Brüsszel nem léptetett életbe moratóriumot a tengeri olaj- és gázkitermelésre. (Amit hosszú távon Obama amerikai elnök sem tett meg a BP-katasztrófa után.)

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák