Zöldinfó
Új olajmezőt fedezett fel a Mol a Dunántúlon
A Mol új kőolajmezőt talált a Dunántúlon, Somogysámson határában. A múlt év decemberében elvégzett kutatófúrás során 1250 méteres mélységben találtak az olajkincsre. A vizsgálatok alapján a Somogysámson-kőolajmezőn lévő kút napi 1200 hordó termelésre képes – jelentette be az olajcég kedden.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az új, Som-8 elnevezésű kút fúrását a Somogysámson kőolajmezőn 2024. november 25-én kezdték el és 33 nap után karácsonykor fejezték be. A 2025 márciusáig folytatott rétegvizsgálatok alapján a kút jelenleg bizonyítottan napi 1200 hordó olaj termelésére képes, amelyet tartálykocsival a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítanak. Az MTI-nek megküldött közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés ügyvezető igazgatóját, aki bejelentette, hogy az elmúlt évek kutatási sikerei után ismét egy új olajmezőt fedeztek fel, ezúttal a Dunántúlon, ahol több mint egy évtizede volt utoljára kőolajtalálatuk. A tény, hogy ezt a sikert a csaknem 100 éves olajipari hagyományokkal rendelkező Bázakerettyéhez tartozó koncesszióban érték el, ékes bizonyítéka annak, hogy még mindig van potenciál a magyarországi szénhidrogén-kutatásban.
Mint mondta, “sorra fedezzük fel az eddig ismeretlen szénhidrogén-lelőhelyeket, és tovább erősítjük az ország ellátásbiztonságát: a vecsési és turai kőolajlelőhelyekkel, illetve a kelet-magyarországi földgázmezőkkel 5 éves csúcsot értünk el a hazai termelésben.” Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy “a tengertől elzárt országként nagyrészt csővezetékes szállítással, közvetítőkön keresztül jutunk kőolajhoz. Egyértelmű, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel csökkentenünk kell Magyarország import-kiszolgáltatottságát. Folytatjuk a beruházásainkat, és a jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsuk, sőt lehetőség szerint növeljük is” – mondta.
Mint hozzáfűzték, az elkövetkező öt évben a Mol mintegy 150 milliárd forintot tervez beruházni Magyarországon a kőolaj- és földgázkitermelésbe. A közleményben beszámolnak arról is, hogy a Mol Magyarországon csaknem 1300 kőolaj és földgázkúton termel. 2024-ben a hazai termelésből a kőolaj 47 százalékát (csaknem 600 ezer tonna) és a földgáz közel 90 százalékát (csaknem 1,5 milliárd köbmétert) a Mol biztosította. A Mol-csoport teljes kőolaj-és földgázkitermelésének 39 százalékát Magyarország adja. A Som-8 kút napi 1200 hordó körüli olajkitermelése a Mol- csoport teljes szénhidrogén-kitermelésének egy százalékát jelenti. Kitértek arra is, hogy a Mol-csoport nemzetközi portfóliójának részeként kilenc országban rendelkezik olaj- és gázipari kutatási és termelési eszközökkel, melyek közül nyolc országban folytat termelést, és 2024-ben átlagosan napi 93,8 ezer hordó olajegyenértéknek megfelelő szénhidrogént termelt.
A vállalat annak érdekében, hogy a frissített stratégiájában kitűzött napi legalább 90 ezer hordó termelési szintet a következő 5 évben fenntartsa, tovább kívánja erősíteni nemzetközi portfólióját és további stratégiai partnerkapcsolatok kialakítására törekszik. Ennek érdekében a közelmúltban együttműködési megállapodásokat kötött a kazahsztáni nemzeti olajvállalattal (KazMunayGas), az azerbajdzsáni nemzeti olajvállalattal (SOCAR), illetve a török nemzeti olajvállalattal (Turkish Petroleum) – idézte föl az olajipari vállalat.
Zöldinfó
Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül
Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.
“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.
A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.
Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.
Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNem sütött tisztán a nap a napelemes pályázatok felett
