Zöldinfó
Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására
A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.
A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.
A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke. “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.