Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

UNICEF: egymilliárd gyereket fenyegetnek a klímaváltozás veszélyei

Létrehozva:

|

A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből, amelyet UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.

Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok – Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.

A The Climate Crisis Is a Child Rights Crisis: Introducing the Children’s Climate Risk Index című, pénteken publikált jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A jelentés rangsorolja az országokat az alapján, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz. A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él azon 33 országban, amelyet a riport “rendkívül magas kockázatúnak” minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.

A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások, 330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása, 440 gyermeket fenyegetnek a ciklonok, 600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve, 815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének, 820 millió gyereket fenyegetnek a hőhullámok, 920 millió gyereket fenyeget a vízhiány és egymilliárd ember van kitéve az egyre erősödő légszennyezettségnek. A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.

Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért, és utóbbiak közül csak az egyikük szerepel a listán nagy kockázatú országként. “Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Advertisement

Zöldinfó

Államosítás előtt áll a legnagyobb német földgázimportőr

Állami tulajdonba veszik az Unipert, Németország első számú földgázimportőrét, a tárgyalások az utolsó szakaszban vannak – közölte kedden az orosz földgázszállítások visszafogása miatt megrendült vállalat.

Létrehozva:

|

Szerző:

A közlemény szerint a lezáráshoz közeledő tárgyalások arról szólnak, hogy a szövetségi kormány megvásárolja a Fortum finn állami energetikai vállalattól az Uniperben birtokolt tulajdonrészét és nyolcmilliárd eurós tőkeemelést hajt végre. A német állam így “jelentős többségi részesedést szerez az Uniperben” – közölték, hozzátéve, hogy a megállapodást még nem véglegesítették. Az Uniper azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben visszafogta németországi földgázszállításait, noha a földgázkereskedelmet nem érintik az EU-s szankciók, vagyis az Oroszországot a háború miatt büntető európai uniós intézkedések. A szállítások egyoldalú visszafogása miatt az Uniper arra kényszerül, hogy a Moszkva által nem betartott szerződésekben rögzítettnél jóval magasabb áron, a piacon szerezze be az ügyfelei – köztük számos németországi közműszolgáltató – ellátásához szükséges földgázt.

Az orosz szállítások leállása és a földgáz piaci árának meredek, éves összevetésben nagyjából hatszoros emelkedése révén a cég likviditási válságba jutott. A szövetségi kormány eddig egy kilencmilliárd eurós hitellel támogatta az ország energiaellátásában rendszerszintű fontosságú vállalatot az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül, majd tárgyalásokat kezdtek egy újabb, négymilliárd eurós csomagról. Az Uniper keddi közleménye alapján ez a tárgyalási folyamat végül nem egy újabb hitelkeret megnyitásához, hanem államosításhoz vezet. Az üzemi tanács vezetője, Harald Seegatz a tervezett lépésről egy keddi nyilatkozatában azt mondta, hogy az idő sürget, mert a cég vesztesége napi szinten százmillió euró. Azonban az államra mint fő tulajdonosra nemcsak azért van szükség, hogy az Uniper “túlélje a gázválságot”, hanem ezért is, hogy jelentős szereplő maradjon az ágazat több évig tartó átalakításában, amelynek révén Németország a földgázról átáll a hidrogén használatára – mondta az üzemi tanács vezetője a Rheinische Post című lap hírportálján idézett nyilatkozatában.

 

mti

Tovább olvasom

Ezeket olvassák