Zöldinfó

Urbanizált állatok – Valóban károsak?

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-11-27

Szerző:

Hell

Legalább egyszer már mindenki találkozott sünnel, denevérrel, vagy dolmányos varjúval a lakóhelyén. Elgondolkodott már azon, hogy ezek az állatok miért élnek a városban? Sok esetben bosszankodunk miattuk, mint például a mindent megrágcsáló nyest, vagy a lakásba települt pókok esetében. De tényleg károsak ezek az állatok?

Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézet docense úgy fogalmazott az urbanizálódásról, hogy vannak fajok, amelyek az ember lakta településeken megtalálják ugyanazokat a feltételeket, melyekhez az evolúció során alkalmazkodott. Ha ezek a fajok be tudnak költözni az ember lakta területekre, akkor ember-függővé válnak, és ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Az urbanizálódásban meg kell különböztetni, hogy az adott faj valójában ember-függő lett-e, vagy ettől függetlenül továbbra is meg tud élni a természetes élőhelyén, mert ha igen, akkor csak terjeszkedésről beszélhetünk. Sok elmélet és vizsgálat létezik, hogy miért költöznek bizonyos állatok a városokba. Egy újabb kutatás azt feszegeti, hogy nem biztos, hogy jó ezeknek az állatoknak, hogy az emberek környezetében élnek, de mivel a természetes élőhelyükhöz képest hasonló körülményeket teremtettek az emberek, ezért képesek városokban, falvakban is megélni.

Szemethy László arra világít rá, hogy ez a fajok esetében mikroevolúciós szinten olyan változásokat idézhet elő, hogy megjelenhet egy az ’eredetitől’ teljesen elválasztható alfaj, mert mások a viszonyok a városi környezetben, így teljesen mások lesznek a szelekciós tényezők, melyek az evolúciójukat irányítják. Az újabb vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a mikroevolúciós változások rendkívül gyorsan, csupán néhány tíz generáció alatt zajlanak le a genetikai változások. Czirák Zoltán, a Földművelési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály szakmai tanácsadója azt mondta, hogy az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy éppen milyen faj terjedt el a városban, az nagyban függ a városok fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Amikor az autók helyett lovaskocsikkal jártak, akkor a városban a búbos pacsirta egy teljesen közönséges városi madárnak számított, mert könnyen talált táplálékforrásokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni.

Czirák Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az állatokkal való együttélés nem feltétlenül káros, hiszen sok faj az emberek hasznára van. A pókoktól nagyon sok ember viszolyog, viszont megfogják a betegségeket terjesztő rovarokat. Károsnak szokták megítélni a nyestet is, pedig a kisméretű gerinces állat megfogja a betegséget terjesztő vándorpatkányt. Tévhitek közé tartozik, hogy a sünöket tejjel kell megitatni, pedig nem szabad, mert az állat nem tudja megemészteni a tejet, és belehal az emberi gondoskodásba. Hagyni kell a sünöket, hogy had éljenek például a komposztáló körül, ha a kertünkbe költözik, akkor ne bolygassuk meg, hiába gondoljuk aranyosnak és simogatni valónak.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A mikroműanyagok továbbra is komoly terhelést jelentenek a hazai vizekben

A mikroműanyag már a mindennapjaink része.

Létrehozva:

11 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szakemberek szerint 1000 liter Tisza-vízben több mint 150 mikroműanyag-részecske található, amit a Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mérései igazoltak – írja az alternativenergia.hu. A hazai vizek hulladékterhelése továbbra is valós és összetett probléma. A kihívásra a Magyar Termék védjegyközössége is közös fellépéssel reagált: Hazai márkák együttműködésben, konkrét akciókon és szemléletformáló kezdeményezéseken keresztül hívták fel a figyelmet a megelőzés és a tudatos fogyasztói döntések szerepére. A mikroműanyag nem szemétnek látszik, mégis mindenhol ott van A szennyezés azonban nemcsak a partokon heverő palackokban és csomagolóanyagokban érhető tetten. A mikroműanyagok olyan 5 milliméternél kisebb műanyagrészecskék, amelyek sokszor már nem is láthatók szabad szemmel. Ezek keletkezhetnek például nagyobb műanyagok lebomlásából, amikor egy eldobott palack idővel apró darabokra esik szét, de származhatnak kozmetikumokból, ruhák mosásakor leváló műszálakból vagy akár gumiabroncsok kopásából is. Mivel ilyen aprók, könnyen bekerülnek a vizekbe, az élővilágba, és végső soron az élelmiszerláncba is, ahogy ezt a Tiszából származó, Tiszaladánynál vett vízmintákat független laboratórium, az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. eredményei is alátámasztották.

Ezt a szemléletet képviselve fogott össze a MAGYAR TERMÉK Nonprofit Kft. és három védjegyes hazai márka a Cudy Future Kft., a Herbiovit Kft. és a Naszálytej Zrt. Az együttműködés célja az volt, hogy a környezetvédelem ne elszigetelt vállalati üzenetként jelenjen meg, hanem közös ügyként, amely mögé egy márkaközösség is képes beállni. A közös fellépés során a vállalatok részt vettek az idei PET-kupa júniusi eseményén, amely során összesen 10, 7 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a Tisza térségében, ami annyi, mintha egy kisebb társasház teljes éves vegyes hulladékát egyszerre öntenénk a folyópartra. A kezdeményezés azonban túlmutatott az egyszeri eredményeken: A résztvevők célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet arra, hogyan kapcsolódnak a mindennapi döntéseink, például a vásárlás vagy a csomagolás használata, a környezeti terheléshez.

„A Magyar Termék védjegy mögött nemcsak egy eredetigazoló rendszer áll, hanem egy olyan hazai vállalati közösség is, amelyben a márkák sokszor egymástól is tanulnak, közös ügyeket találnak, és együtt lépnek fel olyan témákban, amelyek túlmutatnak a saját termékeiken. Számunkra különösen fontos, hogy a védjegyes cégek a magyar eredetet képviselete mellett, azt a felelős szemléletet is megmutassák, amelyre ma egyre nagyobb szükség van a vásárlói döntésekben” – fogalmazott Benedek Eszter, a MAGYAR TERMÉK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hozzátette: „A fenntarthatóság nem kizárólag nagy vállalati programokban jelenik meg, hanem a mindennapi fogyasztói döntésekben is. Amikor Magyarországon előállított, ellenőrzött eredetű hazai termékeket választunk, azzal az azt előállító gyártókat és munkahelyeket támogatjuk, továbbá egy tudatosabb, átláthatóbb fogyasztói kultúrát is erősítünk.”

Ami eltűnik a szem elől, attól még bennünk marad
A kezdeményezéshez kapcsolódva Bartus Marci, a Trendrakó néven ismert zöld tartalomgyártó is videós anyagot készített, amely közérthető és személyes módon mutatja be a hulladékprobléma valóságát és a lehetséges megoldásokat. „A hulladékprobléma egészen másként hat, amikor a számokon túl, a saját szemünkkel látjuk, mennyi palack, csomagolóanyag és szemét kerül a természetbe” – mondta Bartus Marci, a Trendrakó alapítója.

A változás nem a folyóparton kezdődik, hanem a bevásárlásnál
A tanulság persze egyértelmű: a környezeti terhelés csökkentése nem egyetlen akción múlik. A tisztább vizekhez vezető út a mindennapi döntéseken keresztül vezet. Azon, hogy mit választunk a polcon, hogyan használjuk fel, és mi történik a csomagolással a fogyasztás után. A Magyar Termék védjegyközösség együttműködése azt mutatja, hogy a hazai márkák igenis lehetnek aktív formálói is támogathatják a szemléletváltást.

Tovább olvasom