Zöldinfó

Urbanizált állatok – Valóban károsak?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-11-27

Szerző:

Hell

Legalább egyszer már mindenki találkozott sünnel, denevérrel, vagy dolmányos varjúval a lakóhelyén. Elgondolkodott már azon, hogy ezek az állatok miért élnek a városban? Sok esetben bosszankodunk miattuk, mint például a mindent megrágcsáló nyest, vagy a lakásba települt pókok esetében. De tényleg károsak ezek az állatok?

Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézet docense úgy fogalmazott az urbanizálódásról, hogy vannak fajok, amelyek az ember lakta településeken megtalálják ugyanazokat a feltételeket, melyekhez az evolúció során alkalmazkodott. Ha ezek a fajok be tudnak költözni az ember lakta területekre, akkor ember-függővé válnak, és ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Az urbanizálódásban meg kell különböztetni, hogy az adott faj valójában ember-függő lett-e, vagy ettől függetlenül továbbra is meg tud élni a természetes élőhelyén, mert ha igen, akkor csak terjeszkedésről beszélhetünk. Sok elmélet és vizsgálat létezik, hogy miért költöznek bizonyos állatok a városokba. Egy újabb kutatás azt feszegeti, hogy nem biztos, hogy jó ezeknek az állatoknak, hogy az emberek környezetében élnek, de mivel a természetes élőhelyükhöz képest hasonló körülményeket teremtettek az emberek, ezért képesek városokban, falvakban is megélni.

Szemethy László arra világít rá, hogy ez a fajok esetében mikroevolúciós szinten olyan változásokat idézhet elő, hogy megjelenhet egy az ’eredetitől’ teljesen elválasztható alfaj, mert mások a viszonyok a városi környezetben, így teljesen mások lesznek a szelekciós tényezők, melyek az evolúciójukat irányítják. Az újabb vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a mikroevolúciós változások rendkívül gyorsan, csupán néhány tíz generáció alatt zajlanak le a genetikai változások. Czirák Zoltán, a Földművelési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály szakmai tanácsadója azt mondta, hogy az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy éppen milyen faj terjedt el a városban, az nagyban függ a városok fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Amikor az autók helyett lovaskocsikkal jártak, akkor a városban a búbos pacsirta egy teljesen közönséges városi madárnak számított, mert könnyen talált táplálékforrásokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni.

Czirák Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az állatokkal való együttélés nem feltétlenül káros, hiszen sok faj az emberek hasznára van. A pókoktól nagyon sok ember viszolyog, viszont megfogják a betegségeket terjesztő rovarokat. Károsnak szokták megítélni a nyestet is, pedig a kisméretű gerinces állat megfogja a betegséget terjesztő vándorpatkányt. Tévhitek közé tartozik, hogy a sünöket tejjel kell megitatni, pedig nem szabad, mert az állat nem tudja megemészteni a tejet, és belehal az emberi gondoskodásba. Hagyni kell a sünöket, hogy had éljenek például a komposztáló körül, ha a kertünkbe költözik, akkor ne bolygassuk meg, hiába gondoljuk aranyosnak és simogatni valónak.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Gyorsabb napelemes megtérülésen dolgoznak a magyar kutatók

Nyáron a hőség nemcsak a közérzetet, hanem a napelemek teljesítményét is rontja. Egy magyar kutatócsoport olyan innovatív technológiát dolgozott ki, amely 35 százalékkal csökkenti a panelek túlmelegedését, így megbízhatóbb és hatékonyabb energiaellátást kínál.

Létrehozva:

34 perc telt el a létrehozás óta

2025-09-19

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A napenergia-termelésről sokan azt gondolják, hogy a nyári hónapok biztosítják a legideálisabb feltételeket, hiszen ilyenkor a legnagyobb a napsugárzás. A valóságban azonban a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok komoly kihívást jelentenek a napelemek számára. Amikor a hőmérséklet tartósan 25 Celsius-fok fölé emelkedik, a fotovoltaikus modulok üzemi hőmérséklete jelentősen megugrik, ami a hatásfok csökkenését, így a villamosenergia-termelés mérséklődését eredményezi. Ez nemcsak a háztartások és ipari fogyasztók számára kedvezőtlen, hanem a rendszerüzemeltetőknek is problémát okozhat, mivel az energiaellátás tervezhetőségét is rontja, írja a portfolio.hu. A megoldást a kutatók világszerte különböző hűtési technológiákban keresik. Vannak passzív módszerek, amelyek a természetes légáramlásra építenek, és léteznek aktív megoldások, amelyek ventilátorokat vagy folyadékhűtést alkalmaznak. Magyar kutatók a közelmúltban egy különösen ígéretes rendszert fejlesztettek ki, amely kettős, levegő- és vízhűtési megoldást ötvöz. Az új napelemkeret célja, hogy a túlmelegedés negatív hatásait jelentősen csökkentse, ezzel javítva a panelek hőszabályozását és elektromos teljesítményét.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az iraki Kufai Egyetem közös kutatócsoportja olyan innovatív szerkezetet dolgozott ki, amely több ponton is újítást hoz. A léghűtést perforált, lyukakkal ellátott keret és ventilátor biztosítja, amely fokozza a légáramlás hatékonyságát. A vízhűtést a panelek hátoldalán elhelyezett rézötvözet szerpentin csövek és lamellák látják el. Ezeket speciális, magas hővezető képességű ragasztóval rögzítették, és két szigetelőréteggel egészítették ki a rendszer tartósságának növelése érdekében.

A gödöllői kísérletek során a kutatók három rendszert hasonlítottak össze: egy hagyományos, hűtés nélküli modult, egy csak léghűtést alkalmazó megoldást és az új, kettős hűtésű berendezést. Azonos feltételek mellett, 43 fokos dőlésszögű, déli tájolású tartószerkezetre szerelve vizsgálták a paneleket két napsütéses májusi napon. Az eredmények egyértelműek voltak: a kettős hűtés 35 százalékkal alacsonyabb hőmérsékletet biztosított, mint a hagyományos panel, és 40 százalékkal javította az elektromos hatásfokot. A rendszer 42,87 wattos csúcsteljesítményt ért el, szemben a hagyományos panel 30 wattjával és a léghűtéses 34 wattjával.

Különösen figyelemre méltó volt a hőhatásfok eredménye: az új rendszer 75 százalékos csúcshatásfokot ért el, míg a léghűtéses panel 50,5 százalékot produkált. Az exergiahatékonyság is jelentősen javult, átlagosan 27,7 százalékot ért el, ami sokkal magasabb a léghűtéses rendszer 16,2 százalékos és a referencia panel 6 százalékos értékéhez képest. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a rendszerben rendelkezésre álló energia mekkora része alakítható át ténylegesen hasznos munkává vagy szolgáltatássá.

Az új megoldás nemcsak műszaki, hanem gazdasági szempontból is ígéretes. A számítások szerint a kettős hűtésű rendszer megtérülési ideje mindössze 173 nap, szemben a hagyományos modulok 325 napos átlagával. Ez azt jelenti, hogy a befektetés rövid időn belül visszahozza az árát, miközben hosszú távon jelentősen hozzájárul a karbonsemlegességi célok eléréséhez. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a rendszer teljes körű értékeléséhez szükség van életciklus-analízisre is, amely figyelembe veszi a gyártást, a karbantartást és az ártalmatlanítást.

Az új kettős hűtési technológia nem csupán hatékonyabbá teszi a napelemeket, hanem támogatja a fenntartható energiafelhasználást is. Az energia-pazarlás csökkentése, a körforgásos gazdaság elveinek erősítése és a hosszú távú teljesítménystabilitás biztosítása mind olyan szempont, amely különösen fontos a megújuló energiaforrásokra épülő jövőben. A magyar kutatók fejlesztése tehát nemcsak tudományos szempontból úttörő, hanem a gyakorlatban is komoly hatással lehet a napenergia-termelés jövőjére.

Tovább olvasom