Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Urbanizált állatok – Valóban károsak?

Létrehozva:

|

Legalább egyszer már mindenki találkozott sünnel, denevérrel, vagy dolmányos varjúval a lakóhelyén. Elgondolkodott már azon, hogy ezek az állatok miért élnek a városban? Sok esetben bosszankodunk miattuk, mint például a mindent megrágcsáló nyest, vagy a lakásba települt pókok esetében. De tényleg károsak ezek az állatok?

Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézet docense úgy fogalmazott az urbanizálódásról, hogy vannak fajok, amelyek az ember lakta településeken megtalálják ugyanazokat a feltételeket, melyekhez az evolúció során alkalmazkodott. Ha ezek a fajok be tudnak költözni az ember lakta területekre, akkor ember-függővé válnak, és ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Az urbanizálódásban meg kell különböztetni, hogy az adott faj valójában ember-függő lett-e, vagy ettől függetlenül továbbra is meg tud élni a természetes élőhelyén, mert ha igen, akkor csak terjeszkedésről beszélhetünk. Sok elmélet és vizsgálat létezik, hogy miért költöznek bizonyos állatok a városokba. Egy újabb kutatás azt feszegeti, hogy nem biztos, hogy jó ezeknek az állatoknak, hogy az emberek környezetében élnek, de mivel a természetes élőhelyükhöz képest hasonló körülményeket teremtettek az emberek, ezért képesek városokban, falvakban is megélni.

Szemethy László arra világít rá, hogy ez a fajok esetében mikroevolúciós szinten olyan változásokat idézhet elő, hogy megjelenhet egy az ’eredetitől’ teljesen elválasztható alfaj, mert mások a viszonyok a városi környezetben, így teljesen mások lesznek a szelekciós tényezők, melyek az evolúciójukat irányítják. Az újabb vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a mikroevolúciós változások rendkívül gyorsan, csupán néhány tíz generáció alatt zajlanak le a genetikai változások. Czirák Zoltán, a Földművelési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály szakmai tanácsadója azt mondta, hogy az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy éppen milyen faj terjedt el a városban, az nagyban függ a városok fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Amikor az autók helyett lovaskocsikkal jártak, akkor a városban a búbos pacsirta egy teljesen közönséges városi madárnak számított, mert könnyen talált táplálékforrásokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni.

Czirák Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az állatokkal való együttélés nem feltétlenül káros, hiszen sok faj az emberek hasznára van. A pókoktól nagyon sok ember viszolyog, viszont megfogják a betegségeket terjesztő rovarokat. Károsnak szokták megítélni a nyestet is, pedig a kisméretű gerinces állat megfogja a betegséget terjesztő vándorpatkányt. Tévhitek közé tartozik, hogy a sünöket tejjel kell megitatni, pedig nem szabad, mert az állat nem tudja megemészteni a tejet, és belehal az emberi gondoskodásba. Hagyni kell a sünöket, hogy had éljenek például a komposztáló körül, ha a kertünkbe költözik, akkor ne bolygassuk meg, hiába gondoljuk aranyosnak és simogatni valónak.

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Napelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés

Villámgyorsan engedélyezhetik a napelemes rendszereket Németországban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A német Netze BW új, automatizált hálózati elbírálási rendszere akár öt perc alatt kötelező érvényű csatlakozási engedélyt adhat a legfeljebb 15 kW teljesítményű háztartási napelemes rendszerekre, amennyiben a helyi villamosenergia-hálózat kapacitása ezt lehetővé teszi. A digitalizáció jelentősen lerövidítheti a várakozási időt, amely a korábbi eljárásban átlagosan 12 napot tett ki. A napelemes rendszerek és az akkumulátoros energiatárolók terjedésével Németországban egyre több hálózati csatlakozási kérelem érkezik az elosztóhálózatokat üzemeltető vállalatokhoz. A növekvő ügyintézési terhek kezelésére a szolgáltatók mind gyakrabban alkalmaznak digitális megoldásokat. A dél-németországi Netze BW most olyan automatizált eljárást vezetett be, amely felgyorsíthatja a kisebb napelemes rendszerek hálózati csatlakoztatását. A vállalat 2026 júliusának végén indította el az új rendszert, amelynek tesztelése és bevezetésének előkészítése már 2025 novemberében megkezdődött. Angelika Ruß, a Netze BW képviselője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a társaság az indulás óta több mint 16 ezer, kisebb napelemes rendszerekre vonatkozó csatlakozási kérelmet kapott. Ezek közül már több mint ötezer esetben öt percen belül automatikus választ adtak, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Marc Schmidt, a vállalat munkatársa hangsúlyozta az automatikusan kiadott dokumentumok kötelező érvényű hálózati csatlakozási engedélynek minősülnek, és a csatlakozás helyét is meghatározzák a legfeljebb 15 kW teljesítményű rendszerek számára. Az automatizált eljárás alapját egy digitális hálózati modell képezi, amely a villamos vezetékeket, az alállomásokat és az egyes fogyasztói csatlakozásokat is leképezi. A rendszer ennek segítségével ellenőrzi a rendelkezésre álló hálózati kapacitást, figyelembe veszi a műszaki korlátokat, valamint a korábban már jóváhagyott csatlakozásokat is. Ha az elemzés szerint a hálózat képes fogadni az új napelemes rendszert, az engedélyezés emberi beavatkozás nélkül megtörténhet. A folyamat a Netze BW online ügyfélportálján keresztül, a nap 24 órájában elérhető. Schmidt szerint a csatlakozási kérelmek 99 százalékát már ezen a felületen nyújtják be.

Nem minden esetben alkalmazható azonban az automatikus engedélyezés. Ha a hálózati kapacitás elégtelen, vagy műszaki problémák merülnek fel, a kérelmet szakemberek vizsgálják meg. Ilyenkor azt is ellenőrzik, szükség van-e hálózatfejlesztésre, illetve kijelölhető-e másik csatlakozási pont. Az ilyen ügyek elbírálása továbbra is akár 12 napig tarthat. A 15 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszerek kérelmeit szintén egyedileg vizsgálják meg.

Advertisement

Jörg Reichert, a Netze BW igazgatóságának elnöke szerint a megfelelő digitális megoldások jelentősen felgyorsíthatják az energetikai átálláshoz kapcsolódó ügyintézést. A vállalat egy, a német szövetségi hálózati ügynökség (Bundesnetzagentur) által közzétett digitalizációs összehasonlításban is kedvező eredményt ért el. A korábbi adatok szerint a Netze BW-nél a manuálisan elbírált csatlakozási kérelmek átlagos feldolgozási ideje 12 nap volt, miközben a német elosztóhálózati üzemeltetők körében a mediánérték elérte a 80 napot.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák