Zöldinfó

Urbanizált állatok – Valóban károsak?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-11-27

Szerző:

Hell

Legalább egyszer már mindenki találkozott sünnel, denevérrel, vagy dolmányos varjúval a lakóhelyén. Elgondolkodott már azon, hogy ezek az állatok miért élnek a városban? Sok esetben bosszankodunk miattuk, mint például a mindent megrágcsáló nyest, vagy a lakásba települt pókok esetében. De tényleg károsak ezek az állatok?

Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézet docense úgy fogalmazott az urbanizálódásról, hogy vannak fajok, amelyek az ember lakta településeken megtalálják ugyanazokat a feltételeket, melyekhez az evolúció során alkalmazkodott. Ha ezek a fajok be tudnak költözni az ember lakta területekre, akkor ember-függővé válnak, és ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Az urbanizálódásban meg kell különböztetni, hogy az adott faj valójában ember-függő lett-e, vagy ettől függetlenül továbbra is meg tud élni a természetes élőhelyén, mert ha igen, akkor csak terjeszkedésről beszélhetünk. Sok elmélet és vizsgálat létezik, hogy miért költöznek bizonyos állatok a városokba. Egy újabb kutatás azt feszegeti, hogy nem biztos, hogy jó ezeknek az állatoknak, hogy az emberek környezetében élnek, de mivel a természetes élőhelyükhöz képest hasonló körülményeket teremtettek az emberek, ezért képesek városokban, falvakban is megélni.

Szemethy László arra világít rá, hogy ez a fajok esetében mikroevolúciós szinten olyan változásokat idézhet elő, hogy megjelenhet egy az ’eredetitől’ teljesen elválasztható alfaj, mert mások a viszonyok a városi környezetben, így teljesen mások lesznek a szelekciós tényezők, melyek az evolúciójukat irányítják. Az újabb vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a mikroevolúciós változások rendkívül gyorsan, csupán néhány tíz generáció alatt zajlanak le a genetikai változások. Czirák Zoltán, a Földművelési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály szakmai tanácsadója azt mondta, hogy az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy éppen milyen faj terjedt el a városban, az nagyban függ a városok fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Amikor az autók helyett lovaskocsikkal jártak, akkor a városban a búbos pacsirta egy teljesen közönséges városi madárnak számított, mert könnyen talált táplálékforrásokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni.

Czirák Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az állatokkal való együttélés nem feltétlenül káros, hiszen sok faj az emberek hasznára van. A pókoktól nagyon sok ember viszolyog, viszont megfogják a betegségeket terjesztő rovarokat. Károsnak szokták megítélni a nyestet is, pedig a kisméretű gerinces állat megfogja a betegséget terjesztő vándorpatkányt. Tévhitek közé tartozik, hogy a sünöket tejjel kell megitatni, pedig nem szabad, mert az állat nem tudja megemészteni a tejet, és belehal az emberi gondoskodásba. Hagyni kell a sünöket, hogy had éljenek például a komposztáló körül, ha a kertünkbe költözik, akkor ne bolygassuk meg, hiába gondoljuk aranyosnak és simogatni valónak.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A magyar talajok megőrzése kulcs az élelmiszer-biztonsághoz

Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj – közölte az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

50 perc telt el a létrehozás óta

2025-12-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013-ban a talaj világnapjává nyilvánította december 5-ét – írja az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság ennek jegyében ismét megrendezte a már hagyományosnak mondható Év talaja konferenciáját, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott méltó helyszínt. A közlemény idézte Szabó Balázst, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj, megőrzésére és fenntartására különösen fontos a gondos odafigyelés. A föld a legalapvetőbb termelési tényező, hiszen a világ élelmiszereinek 95 százalékát, közvetlen vagy közvetett úton a talaj szolgáltatja. Ugyanakkor a világszerte tapasztalható degradációs folyamatok, az erózió, a defláció, a szikesedés, a tömörödés, illetve savanyodás miatt a talajok komoly veszélynek van kitéve. Kulcskérdés a szemléletváltás és a talajt kímélő, védő, illetve regeneráló gyakorlatok elterjesztése a gazdálkodásban.

Hozzátette, hogy az idei konferencia – amelynek előkészítésébe és megvalósításába a Nemzeti KAP-hálózat is aktívan bekapcsolódott – egyrészt a talajszennyezettség, másrészt a talajfedettség problémájára világított rá, amely utóbbi a talajaink növekvő mértékű beépítését, burkolattal történő lefedését jelenti. Újabban Európában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a városi és városkörnyéki talajok, mint egyfajta “rejtett agrár-tartalékok”, hiszen a nagyvárosok körül sokszor kiemelkedően jó minőségű talajok találhatók. Ezek szakszerű rehabilitációja nagymértékben hozzájárulhat a városkörnyéki élelmiszertermelés, a közösségi kertek és zöldfelületek növekedéséhez, terjedéséhez.

A rendezvény számos olyan innovatív ismeretet, gyakorlatias ötletet mutatott be, amelyek hatékonyan használhatóak a talajaink egészségének javítására, így mind a tudományos szakma, mind a gazdálkodók számára jól hasznosíthatók. Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a közlemény szerint elmondta, hogy a tavalyi év tapasztalatai és a jelenlegi uniós, valamint hazai jogszabályi környezet is egyértelműen rámutatnak: a talaj mint természeti erőforrás rendkívül sérülékeny, megújulása pedig csak tudatos beavatkozással biztosítható. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak 2030-ig tartó talajjavító stratégiája van, amely azért is kulcsfontosságú, mert az uniós termőföldek 60-70 százalékánál már elengedhetetlen a beavatkozás ahhoz, hogy megfelelő minőségben legyen képes a termelésre, és ezáltal garantálni tudják az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályi és szakmai keretek folyamatos fejlesztése most is zajlik: módosult a nitrát rendelet, a termőföldvédelmi törvény, és a gazdálkodóknak talajvédelmi cselekvési tervet kell összeállítaniuk. Kiemelte, hogy számos összehangolt intézkedés együttesen képes javítani a talajok állapotát és regenerációját.

A konferencia keretében megnyíló ideiglenes kamara kiállításon részletes ismertetővel mutatják be az Év talaja díjban részesült talajszelvény monolitok és a Nemzetközi Talajtani Társaság (IUSS) által 2025-ben a Világ Év Talajának megválasztott magyar, püspökladányi talajszelvény – olvasható az AM közleményében.

Tovább olvasom