Zöldinfó

Urbanizált állatok – Valóban károsak?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-11-27

Szerző:

Hell

Legalább egyszer már mindenki találkozott sünnel, denevérrel, vagy dolmányos varjúval a lakóhelyén. Elgondolkodott már azon, hogy ezek az állatok miért élnek a városban? Sok esetben bosszankodunk miattuk, mint például a mindent megrágcsáló nyest, vagy a lakásba települt pókok esetében. De tényleg károsak ezek az állatok?

Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézet docense úgy fogalmazott az urbanizálódásról, hogy vannak fajok, amelyek az ember lakta településeken megtalálják ugyanazokat a feltételeket, melyekhez az evolúció során alkalmazkodott. Ha ezek a fajok be tudnak költözni az ember lakta területekre, akkor ember-függővé válnak, és ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Az urbanizálódásban meg kell különböztetni, hogy az adott faj valójában ember-függő lett-e, vagy ettől függetlenül továbbra is meg tud élni a természetes élőhelyén, mert ha igen, akkor csak terjeszkedésről beszélhetünk. Sok elmélet és vizsgálat létezik, hogy miért költöznek bizonyos állatok a városokba. Egy újabb kutatás azt feszegeti, hogy nem biztos, hogy jó ezeknek az állatoknak, hogy az emberek környezetében élnek, de mivel a természetes élőhelyükhöz képest hasonló körülményeket teremtettek az emberek, ezért képesek városokban, falvakban is megélni.

Szemethy László arra világít rá, hogy ez a fajok esetében mikroevolúciós szinten olyan változásokat idézhet elő, hogy megjelenhet egy az ’eredetitől’ teljesen elválasztható alfaj, mert mások a viszonyok a városi környezetben, így teljesen mások lesznek a szelekciós tényezők, melyek az evolúciójukat irányítják. Az újabb vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a mikroevolúciós változások rendkívül gyorsan, csupán néhány tíz generáció alatt zajlanak le a genetikai változások. Czirák Zoltán, a Földművelési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály szakmai tanácsadója azt mondta, hogy az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy éppen milyen faj terjedt el a városban, az nagyban függ a városok fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Amikor az autók helyett lovaskocsikkal jártak, akkor a városban a búbos pacsirta egy teljesen közönséges városi madárnak számított, mert könnyen talált táplálékforrásokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni.

Czirák Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az állatokkal való együttélés nem feltétlenül káros, hiszen sok faj az emberek hasznára van. A pókoktól nagyon sok ember viszolyog, viszont megfogják a betegségeket terjesztő rovarokat. Károsnak szokták megítélni a nyestet is, pedig a kisméretű gerinces állat megfogja a betegséget terjesztő vándorpatkányt. Tévhitek közé tartozik, hogy a sünöket tejjel kell megitatni, pedig nem szabad, mert az állat nem tudja megemészteni a tejet, és belehal az emberi gondoskodásba. Hagyni kell a sünöket, hogy had éljenek például a komposztáló körül, ha a kertünkbe költözik, akkor ne bolygassuk meg, hiába gondoljuk aranyosnak és simogatni valónak.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Támogatással vagy anélkül? – A napelem ma már nem luxus, hanem befektetés a jövőbe

Az energiaárak kiszámíthatatlansága nagyrészt külső tényezőktől függ, de mi is tehetünk azért, hogy kevesebbet kelljen fizetnünk.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2025-10-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt években mintha minden korábbinál égetőbbé vált volna a háztartások villanyszámláinak kérdése, a téma pedig kiemelt társadalmi és politikai szerepet kapott – írja az alternativenergia.hu. Ugyan a lakosság nagy része úgy érzékelhette, hogy a rezsicsökkentéssel stabil és kiszámítható időszak kezdődött, amelyben viszonylag olcsón lehet energiához jutni, a 2022-ben kirobbant energiaválság és a geopolitikai helyzet olyan fordulatot hozott, amelyet Magyarországon is megéreztünk.

Erre reagálva a kormány teljesen átdolgozta a rezsicsökkentés rendszerét, egy bizonyos fogyasztási határ felett immár piaci árat kell fizetni az áramért – és a gázért. Ez a modell, valamint az európai mércével – épp a rezsicsökkentés nyomán – nem túl tudatos lakossági energiahasználat rengeteg háztartást hidegzuhanyként ért: sok család hirtelen szembesült azzal, hogy egy-egy hidegebb téli hónap vagy megnövekedett fogyasztás után a megszokott érték többszörösét kell kifizetniük.

Miért ennyire kiszámíthatatlan?

A kiszámíthatatlanság hátterében számos tényező áll, ami nem hazai sajátosság, lényegében mindenhol ez a helyzet. Magyarország esetében fontos, hogy ugyan ritkán van szükség közvetlen villamosenergia-importra, és a hazai termelés általában fedezi a fogyasztást, az áram nagy részét fosszilis hordozók felhasználásával, például gázerőművekben állítják elő. Emiatt a világpiaci energiaárak önmagukban befolyásolják a költségeket.

Következő rétegként érdemes behozni a geopolitikai faktort. Bár „békeidőben” ennek hatásait kevéssé érezzük meg, épp az orosz-ukrán háború és az európai szankciók mutatták meg, milyen következményekkel jár a megszokott ellátási láncok felborulása. Az azonnali áremelkedés lényegében elkerülhetetlen volt, erre rakódott rá a forint gyengülése – az energiaimport ugyanis nagyrészt euróban zajlik.

Szintén tőlünk független tényező az időjárás, amely egyrészt a fogyasztási oldalon, másrészt a termelési oldalon mutatkozik meg. Kánikulás napokon a klímaberendezések, hideg téli napokon pedig a fűtés megnövekedett fogyasztása terheli a hálózatot, de az időjárási körülmények a megújuló energián alapuló áramfejlesztésre is hatnak – egy felhős napon jóval kisebb a napelemek termelése.

Érdemes hozzátenni, hogy a hazai szabályozásnak is komoly szerepe lehet. Megfelelő intézkedésekkel némiképp ellensúlyozhatóak a fenti hatások, de ahogy sejteni lehet, a döntéshozók rövid távon legfeljebb alkalmazkodni tudnak, a tényleges, hosszú távú megoldást az átfogó energetikai fejlesztések jelenthetik.

Napelemmel védekezhetünk

Noha a megoldást hajlamosak vagyunk a politikusoktól várni, valójában mi is tehetünk azért, hogy kiszámíthatóbbak legyenek energetikai kiadásaink. Talán nem árulunk el nagy titkot: ezen a téren a megújuló energiaforrások alkalmazása és az energiahatékonyság javítása segíthet, és elsősorban napelemes rendszerek jöhetnek számításba.

A napelemek telepítése egyre inkább nem is annyira környezetvédelmi, hanem inkább gazdasági döntés. A saját termelésű energia révén a családok függetlenedhetnek a piaci ingadozásoktól, a beruházás pedig akár rövid távon is megtérülhet. Mivel a rendszerek akár 25 évig is működhetnek, hosszú időre biztonságot nyújthatnak a tulajdonosoknak.

A napelem-telepítéstől sokan elriadnak, mondván, igen költséges beruházásról van szó, pedig az elmúlt bő egy évtizedben az ilyen rendszerek ára jelentősen csökkent, miközben több állami program is elindult. Ezek változó mértékben kínáltak – sok esetben vissza nem térítendő – támogatást a különféle lakossági energetikai projektekre, így a napelem-telepítésre.

Efféle lehetőség jelenleg is elérhető: a Vidéki Otthonfelújítási Programba kifejezetten 5000 fő alatti településekről lehet bekapcsolódni. Ezen többek között napelemes rendszer is elszámolható, a pályázaton a kedvezményes hitel mellett a beruházás végösszegének legfeljebb 50 százalékát, maximum 3 millió forintot biztosítanak.

Tovább olvasom