Zöldinfó

Urbanizált állatok – Valóban károsak?

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-11-27

Szerző:

Hell

Legalább egyszer már mindenki találkozott sünnel, denevérrel, vagy dolmányos varjúval a lakóhelyén. Elgondolkodott már azon, hogy ezek az állatok miért élnek a városban? Sok esetben bosszankodunk miattuk, mint például a mindent megrágcsáló nyest, vagy a lakásba települt pókok esetében. De tényleg károsak ezek az állatok?

Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézet docense úgy fogalmazott az urbanizálódásról, hogy vannak fajok, amelyek az ember lakta településeken megtalálják ugyanazokat a feltételeket, melyekhez az evolúció során alkalmazkodott. Ha ezek a fajok be tudnak költözni az ember lakta területekre, akkor ember-függővé válnak, és ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Az urbanizálódásban meg kell különböztetni, hogy az adott faj valójában ember-függő lett-e, vagy ettől függetlenül továbbra is meg tud élni a természetes élőhelyén, mert ha igen, akkor csak terjeszkedésről beszélhetünk. Sok elmélet és vizsgálat létezik, hogy miért költöznek bizonyos állatok a városokba. Egy újabb kutatás azt feszegeti, hogy nem biztos, hogy jó ezeknek az állatoknak, hogy az emberek környezetében élnek, de mivel a természetes élőhelyükhöz képest hasonló körülményeket teremtettek az emberek, ezért képesek városokban, falvakban is megélni.

Szemethy László arra világít rá, hogy ez a fajok esetében mikroevolúciós szinten olyan változásokat idézhet elő, hogy megjelenhet egy az ’eredetitől’ teljesen elválasztható alfaj, mert mások a viszonyok a városi környezetben, így teljesen mások lesznek a szelekciós tényezők, melyek az evolúciójukat irányítják. Az újabb vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a mikroevolúciós változások rendkívül gyorsan, csupán néhány tíz generáció alatt zajlanak le a genetikai változások. Czirák Zoltán, a Földművelési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály szakmai tanácsadója azt mondta, hogy az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy éppen milyen faj terjedt el a városban, az nagyban függ a városok fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Amikor az autók helyett lovaskocsikkal jártak, akkor a városban a búbos pacsirta egy teljesen közönséges városi madárnak számított, mert könnyen talált táplálékforrásokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni.

Czirák Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az állatokkal való együttélés nem feltétlenül káros, hiszen sok faj az emberek hasznára van. A pókoktól nagyon sok ember viszolyog, viszont megfogják a betegségeket terjesztő rovarokat. Károsnak szokták megítélni a nyestet is, pedig a kisméretű gerinces állat megfogja a betegséget terjesztő vándorpatkányt. Tévhitek közé tartozik, hogy a sünöket tejjel kell megitatni, pedig nem szabad, mert az állat nem tudja megemészteni a tejet, és belehal az emberi gondoskodásba. Hagyni kell a sünöket, hogy had éljenek például a komposztáló körül, ha a kertünkbe költözik, akkor ne bolygassuk meg, hiába gondoljuk aranyosnak és simogatni valónak.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Újabb akadály a balkáni gázvezeték előtt: éveket csúszhat a beruházás

Akadályokba ütközött a horvát és a boszniai gázhálózat összekapcsolása.

Létrehozva:

33 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A bosznia-hercegovinai állami tulajdon körüli rendezetlen jogi helyzet miatt új nyomvonalat kell keresni a Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát összekötő Déli Interkonnektor gázvezeték számára, ami jelentősen késleltetheti a több mint másfél milliárd dollár (488 milliárd forint) értékű beruházást. A projekt célja, hogy Bosznia-Hercegovina csökkenthesse az orosz földgáztól való függőségét – írja az alternativenergia.hu. Amer Bekan, a beruházásban érdekelt amerikai AAFS Infrastructure and Energy vállalat bosznia-hercegovinai leányvállalatának igazgatója az N1 regionális hírtelevíziónak elmondta, hogy a tervezett vezeték hercegovinai szakasza jelentős részben olyan földterületeken haladna keresztül, amelyek tulajdonjogi helyzete vitatott.

A vállalat ezért új megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amelynek költsége mintegy tízmillió dollár (3,25 milliárd forint). Bosznia-Hercegovinában évek óta vita folyik arról, hogy az egykori Jugoszláviától örökölt állami vagyon a központi állam vagy az országot alkotó két entitás tulajdonába tartozik-e. A boszniai Szerb Köztársaság vezetése szerint az érintett ingatlanoknak az entitásokhoz kell kerülniük, míg a Bosznia-hercegovinai Föderáció ezt az állami hatáskörök csorbításának tekinti.

A nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének hivatala 2005-ben megtiltotta a vitatott állami vagyonnal való rendelkezést mindaddig, amíg a parlament törvényben nem rendezi annak tulajdonjogát. A kérdés megoldása a nemzetközi felügyelet megszüntetésének egyik feltétele is. Amer Bekan szerint a beruházók nem várhatják meg, amíg a bosznia-hercegovinai politikai szereplők megállapodnak az állami vagyonról, ezért döntöttek az alternatív nyomvonal kidolgozása mellett. A projekt megvalósítását az Európai Unió és az amerikai beruházó közötti nézeteltérés is nehezíti.

Az eredeti terveket az unió támogatásával dolgozták ki, amikor még a szarajevói BH-Gas állami vállalatot szánták a beruházás megvalósítójának. Amer Bekan közlése szerint az Európai Unió nem járult hozzá ahhoz, hogy az általa finanszírozott terveket átadják az amerikai vállalatnak. Az AAFS Infrastructure and Energy 2025 novemberében alakult az Egyesült Államokban. Horvát sajtóhírek szerint a vállalat az Egyesült Államok szarajevói nagykövetségének közvetítésével, pályázat nélkül került a beruházás középpontjába.

Az amerikai cég egyelőre nem rendelkezik a teljes beruházáshoz szükséges pénzügyi forrásokkal, a mintegy másfél milliárd eurós projekt finanszírozásába bankokat, befektetési alapokat és más partnereket kívánnak bevonni – közölte az al-Dzsazíra hírtelevízió balkáni irodája az internetes oldalán. Vedran Lakic, a Bosznia-hercegovinai Föderáció energiaügyi minisztere korábban 2027-re ígérte az építkezés megkezdését, az új nyomvonal kidolgozása miatt azonban ez az időpont már nem valószínű.

A föderáció kormánya és a beruházó közötti szerződés megkötésére szabott határidő júniusban lejárt, új ütemtervet pedig egyelőre nem jelentettek be. Almir Becarevic, a BH-Gas korábbi igazgatója szerint a jelenlegi körülmények között a vezeték legkorábban 2030-ra készülhet el. A Déli Interkonnektor a horvát földgázhálózaton keresztül hozzáférést biztosítana Bosznia-Hercegovinának a Krk szigetén működő cseppfolyósítottföldgáz-terminálhoz (LNG), és lehetővé tenné a beszerzési források diverzifikálását. Horvátország és Bosznia-Hercegovina áprilisban államközi megállapodást írt alá a beruházásról. Bosznia-Hercegovina jelenleg szinte teljes egészében orosz földgázt használ, amely a Török Áramlat vezetékrendszerén, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik az országba.

Tovább olvasom