Zöldinfó

Urbanizált állatok – Valóban károsak?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-11-27

Szerző:

Hell

Legalább egyszer már mindenki találkozott sünnel, denevérrel, vagy dolmányos varjúval a lakóhelyén. Elgondolkodott már azon, hogy ezek az állatok miért élnek a városban? Sok esetben bosszankodunk miattuk, mint például a mindent megrágcsáló nyest, vagy a lakásba települt pókok esetében. De tényleg károsak ezek az állatok?

Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézet docense úgy fogalmazott az urbanizálódásról, hogy vannak fajok, amelyek az ember lakta településeken megtalálják ugyanazokat a feltételeket, melyekhez az evolúció során alkalmazkodott. Ha ezek a fajok be tudnak költözni az ember lakta területekre, akkor ember-függővé válnak, és ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Az urbanizálódásban meg kell különböztetni, hogy az adott faj valójában ember-függő lett-e, vagy ettől függetlenül továbbra is meg tud élni a természetes élőhelyén, mert ha igen, akkor csak terjeszkedésről beszélhetünk. Sok elmélet és vizsgálat létezik, hogy miért költöznek bizonyos állatok a városokba. Egy újabb kutatás azt feszegeti, hogy nem biztos, hogy jó ezeknek az állatoknak, hogy az emberek környezetében élnek, de mivel a természetes élőhelyükhöz képest hasonló körülményeket teremtettek az emberek, ezért képesek városokban, falvakban is megélni.

Szemethy László arra világít rá, hogy ez a fajok esetében mikroevolúciós szinten olyan változásokat idézhet elő, hogy megjelenhet egy az ’eredetitől’ teljesen elválasztható alfaj, mert mások a viszonyok a városi környezetben, így teljesen mások lesznek a szelekciós tényezők, melyek az evolúciójukat irányítják. Az újabb vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a mikroevolúciós változások rendkívül gyorsan, csupán néhány tíz generáció alatt zajlanak le a genetikai változások. Czirák Zoltán, a Földművelési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály szakmai tanácsadója azt mondta, hogy az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy éppen milyen faj terjedt el a városban, az nagyban függ a városok fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Amikor az autók helyett lovaskocsikkal jártak, akkor a városban a búbos pacsirta egy teljesen közönséges városi madárnak számított, mert könnyen talált táplálékforrásokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni.

Czirák Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az állatokkal való együttélés nem feltétlenül káros, hiszen sok faj az emberek hasznára van. A pókoktól nagyon sok ember viszolyog, viszont megfogják a betegségeket terjesztő rovarokat. Károsnak szokták megítélni a nyestet is, pedig a kisméretű gerinces állat megfogja a betegséget terjesztő vándorpatkányt. Tévhitek közé tartozik, hogy a sünöket tejjel kell megitatni, pedig nem szabad, mert az állat nem tudja megemészteni a tejet, és belehal az emberi gondoskodásba. Hagyni kell a sünöket, hogy had éljenek például a komposztáló körül, ha a kertünkbe költözik, akkor ne bolygassuk meg, hiába gondoljuk aranyosnak és simogatni valónak.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Fenntartható élményközponttal bővült Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti kincse

A zöld turizmust elősegítő ökocentrumot adtak át a Szent Anna-tónál.

Létrehozva:

24 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-31

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A székelyföldi létesítmény létrejötte fontos lépés a vulkanikus eredetű tó és a Mohos-tőzegláp fenntartható turisztikai hasznosítása felé – írta az alternativenergia.hu hírportál. A beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség közvetítésével a magyar kormány támogatta. Dósa Elek Levente, a természetvédelmi területet felügyelő Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője elmondta: az egyesület és a Lázárfalvi Közbirtokosság közel másfél évtizede vállalta, hogy megőrzi és a jövő generációkkal is megismerteti a hely valódi értékét. Így született meg az ökocentrum gondolata, a kráterek egész területét magába foglaló rendszer, ahol a természetben való létezés ötvöződik a tudományos megismeréssel, a felelős és tudatos viselkedéssel, a hely tiszteletével – mondta.

“Az ökocentrum soha nem látott léptékű lehetőséget jelent. Mindenekelőtt a civilizált látogatási körülményeket valósítja meg, ezen túl keretrendszert biztosít az oktatási-nevelési foglalkozásoknak, és hozzájárul továbbra is a hely fokozott védelméhez” – idézte a hírportál az ügyvezetőt. Elmondta, a projekt nyomán felújított parkoló fogadja a látogatókat, a központban interaktív parkot alakítottak ki a gyerekeknek, a Mohos-tőzeglápban összefüggő pallórendszert alakítottak ki, mely tíz kilométeres ösvényhálózathoz kapcsolódik, amelyen körbe lehet járni a kráterek bérceit. Az ökocentrum központi eleme a tudásközpont épülete, mely az 1963-ban épült menedékház felújításával és kibővítésével jött létre. Földszintjén információs pult, kiállítótér, a Csomád-vulkán háromdimenziós modellje és információs pannók vannak. Étkező, fedett és szabadtéri terasz tartozik hozzá, alagsorában vetítőtermet alakítottak ki. Az emeleten irodahelyiségek és három kutatói szolgálati lakás kapott helyet.

A kiállítótér és vetítőterem egyelőre előzetes egyeztetés alapján látogatható, az állandó nyitvatartás a nyári szezonban kezdődik. Az avatóünnepségen megjelenteket Szakács Márton, a Lázárfalvi Közbirtokosság elnöke köszöntötte, aki köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Tánczos Barna, a román kormány miniszterelnökhelyettese arról beszélt, hogy a természet védelme kötelesség, a központ pedig segíti az egyedülálló természeti értékek megismerését és megbecsülését. “Az itt folyó munka, az oktatás, a szemléletformálás, a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generáció ne csak örökölje, hanem tudatosan őrizze is ezt a páratlan természeti értéket.” “A Szent Anna-tónál bebizonyították, lehet olyan turisztikai tevékenységet folytatni, amely egyszerre fenntartható, ismeretterjesztő és élményt nyújt. A Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpont a múlt értékeire építve kínál korszerű, jövőbe mutató élményt a látogatóknak” – idézte a politikust a Maszol.

Varga Ferenc, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja kiemelte: Magyarország számára is kiemelten fontos minden olyan kezdeményezés, amely a természetvédelmet szolgálja. A természetvédelem, a fenntartható gondolkodás, a tudás átadása olyan ügyek, amelyek túlmutatnak a határokon – húzta alá. Az avatón Tamás Sándor, a Kovászna megye önkormányzat elnöke és Szántó László, Csíkkozmás polgármestere is megosztotta a hellyel kapcsolatos élményeit. Korodi Szabolcs, a tervezőcsapat vezetője a Szent Anna-tó funkcióinak változását ismertette.

A közelében található kápolna miatt hosszú ideig búcsújárók helyként volt ismert, majd az 1960-as évektől sátorozni, kirándulni is érkeztek emberek. Az 1990-es években képzőművészeti tábornak és triatlonversenyeknek is helyt adott. Az ökocentrum épületét az országos építészeti biennálén az elmúlt két év legkiemelkedőbb négy turisztikai fejlesztése közé sorolták – mondta. A Székelyföld egyik legfontosabb természeti látványosságának számító Szent Anna-tó egy vulkán kráterében alakult ki. A tó tulajdonképpen a vulkánkráterbe lehulló esővizet tárolja, sem forrása, sem lefolyása nincsen, ezért vize csekély mértékben képes az öntisztulásra. A tóban 2018 tavaszán tiltották be a fürdőzést.

Tovább olvasom