Zöldinfó

Urbanizált állatok – Valóban károsak?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-11-27

Szerző:

Hell

Legalább egyszer már mindenki találkozott sünnel, denevérrel, vagy dolmányos varjúval a lakóhelyén. Elgondolkodott már azon, hogy ezek az állatok miért élnek a városban? Sok esetben bosszankodunk miattuk, mint például a mindent megrágcsáló nyest, vagy a lakásba települt pókok esetében. De tényleg károsak ezek az állatok?

Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézet docense úgy fogalmazott az urbanizálódásról, hogy vannak fajok, amelyek az ember lakta településeken megtalálják ugyanazokat a feltételeket, melyekhez az evolúció során alkalmazkodott. Ha ezek a fajok be tudnak költözni az ember lakta területekre, akkor ember-függővé válnak, és ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Az urbanizálódásban meg kell különböztetni, hogy az adott faj valójában ember-függő lett-e, vagy ettől függetlenül továbbra is meg tud élni a természetes élőhelyén, mert ha igen, akkor csak terjeszkedésről beszélhetünk. Sok elmélet és vizsgálat létezik, hogy miért költöznek bizonyos állatok a városokba. Egy újabb kutatás azt feszegeti, hogy nem biztos, hogy jó ezeknek az állatoknak, hogy az emberek környezetében élnek, de mivel a természetes élőhelyükhöz képest hasonló körülményeket teremtettek az emberek, ezért képesek városokban, falvakban is megélni.

Szemethy László arra világít rá, hogy ez a fajok esetében mikroevolúciós szinten olyan változásokat idézhet elő, hogy megjelenhet egy az ’eredetitől’ teljesen elválasztható alfaj, mert mások a viszonyok a városi környezetben, így teljesen mások lesznek a szelekciós tényezők, melyek az evolúciójukat irányítják. Az újabb vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a mikroevolúciós változások rendkívül gyorsan, csupán néhány tíz generáció alatt zajlanak le a genetikai változások. Czirák Zoltán, a Földművelési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály szakmai tanácsadója azt mondta, hogy az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy éppen milyen faj terjedt el a városban, az nagyban függ a városok fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Amikor az autók helyett lovaskocsikkal jártak, akkor a városban a búbos pacsirta egy teljesen közönséges városi madárnak számított, mert könnyen talált táplálékforrásokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni.

Czirák Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az állatokkal való együttélés nem feltétlenül káros, hiszen sok faj az emberek hasznára van. A pókoktól nagyon sok ember viszolyog, viszont megfogják a betegségeket terjesztő rovarokat. Károsnak szokták megítélni a nyestet is, pedig a kisméretű gerinces állat megfogja a betegséget terjesztő vándorpatkányt. Tévhitek közé tartozik, hogy a sünöket tejjel kell megitatni, pedig nem szabad, mert az állat nem tudja megemészteni a tejet, és belehal az emberi gondoskodásba. Hagyni kell a sünöket, hogy had éljenek például a komposztáló körül, ha a kertünkbe költözik, akkor ne bolygassuk meg, hiába gondoljuk aranyosnak és simogatni valónak.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A Föld napja üzenete: így tehetünk együtt a fenntartható jövőért

Ma van a Föld napja – programokat rendeznek országszerte.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Országszerte változatos programokat rendeznek április 22-én szerdán a Föld napja alkalmából, köztük nemzetközi szakmai konferenciával, szemétszedéssel, élőnövényes installációval és könyvbemutatóval – írja az alternativenergia.hu. A Föld napja elnevezésű környezetvédelmi akciónap – társadalmi kezdeményezésként – 1970-ben indult el az Amerikai Egyesült Államokból, amikor Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a talajt és a vizeket mérgező hulladéklerakók, a szennyező ipari üzemek, a levegőt szennyező gépjárműforgalom, a természeti értékek fokozatos eltűnése ellen. Az eltelt évtizedekben a mozgalom világméretűvé szélesedett: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében. Az ENSZ 2009-ben április 22-ét az anyaföld nemzetközi napjává nyilvánította. A közgyűlés 2009-ben felhívta minden tagországát, nemzetközi, regionális szervezetét, a civil társadalmat és szervezeteket, hogy tartsák meg és népszerűsítsék megfelelő módon az anyaföld nemzetközi napját.

Magyarországon a Föld napja alkalmából 1990 óta civil szervezetek, a Föld Napja Alapítvány és önkormányzatok kezdeményezésére évről évre egyre többen vesznek részt szemétgyűjtési akciókon: kitakarítják az erdőket, vízpartokat, mezőket és a települések környékét, fát ültetnek, környezeti vetélkedőt tartanak. E naphoz kapcsolódva Pro Natura díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem kiemelkedő szakembereit. A környezetvédők a Föld napja alkalmából felhívják a figyelmet, hogy a bolygóért, saját jövőjéért minden ember tehet valamit otthon vagy munkahelyén, szűkebb vagy tágabb környezetében. A Föld napja alkalmat ad arra, hogy mindenki mérlegelje: kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen.

Budapesten, a Merlin Színházban rendezik meg a II. Fővárosi Föld Napja Nemzetközi Konferencia – A város, ami megtart szakmai konferenciát a Fővárosi Önkormányzat és a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, az egész napos eseményt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere nyitja meg. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) kerékpárosok reggelijével kezdődnek a Föld napja programjai, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Állam- és Jogtudományi Kara Zöld jövő napja 2026 címmel rendez konferenciát, a Miskolci Egyetem szervezésében pedig bemutatják a “Föld napja kertet”: élőnövényekkel berendezett installáció viszi közelebb a természetet a mindennapokhoz. A Zala vármegyei Nagykanizsán szemétszedés lesz, a Fejér vármegyei Martonvásáron pedig a Scientia Selecta – Válogatott tudomány című könyvsorozat bemutatóját rendezik meg a Föld napja alkalmából.

Április 25-én szombaton a Fővárosi Állat- és Növénykertben 10 és 16 óra között szerveznek programokat, amelyek fő témája a vizes élőhelyek védelme és az erdei ökoszisztéma lesznek. A látogatók találkozhatnak a Vadállatmentő Központ állataival, továbbá a zoopedagógusok játékos programjaival, amelyekkel felhívják a figyelmet a faj- és természetvédelem fontosságára, valamint a fenntartható értékekre. A Föld napját a Kaláka együttes is megünnepli: a harmincöt évvel ezelőtt készült, eddig kiadatlan, Kupaktanács című lemezüket április 26-án, vasárnap 11 órától a MOMkult szabadtéri színpadán mutatják be koncert formájában. A program a Föld napja alkalmából szervezett természetismereti családi nap részeként ingyenesen látogatható. Vasárnap 10 órától a Föld napja Ferencvárosban című egész napos eseményen a IX. kerületi Ferenc téren interaktív előadásokkal, koncertekkel, workshopokkal, családi játékokkal és filmvetítéssel várják a látogatókat, Gryllus Vilmos koncertje 15 órakor kezdődik, Szendőfi Balázs Hegyi zene 2 című természetfilmjét pedig 16 órakor vetítik.

Tovább olvasom