Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Urbanizált állatok – Valóban károsak?

Létrehozva:

|

Legalább egyszer már mindenki találkozott sünnel, denevérrel, vagy dolmányos varjúval a lakóhelyén. Elgondolkodott már azon, hogy ezek az állatok miért élnek a városban? Sok esetben bosszankodunk miattuk, mint például a mindent megrágcsáló nyest, vagy a lakásba települt pókok esetében. De tényleg károsak ezek az állatok?

Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézet docense úgy fogalmazott az urbanizálódásról, hogy vannak fajok, amelyek az ember lakta településeken megtalálják ugyanazokat a feltételeket, melyekhez az evolúció során alkalmazkodott. Ha ezek a fajok be tudnak költözni az ember lakta területekre, akkor ember-függővé válnak, és ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Az urbanizálódásban meg kell különböztetni, hogy az adott faj valójában ember-függő lett-e, vagy ettől függetlenül továbbra is meg tud élni a természetes élőhelyén, mert ha igen, akkor csak terjeszkedésről beszélhetünk. Sok elmélet és vizsgálat létezik, hogy miért költöznek bizonyos állatok a városokba. Egy újabb kutatás azt feszegeti, hogy nem biztos, hogy jó ezeknek az állatoknak, hogy az emberek környezetében élnek, de mivel a természetes élőhelyükhöz képest hasonló körülményeket teremtettek az emberek, ezért képesek városokban, falvakban is megélni.

Szemethy László arra világít rá, hogy ez a fajok esetében mikroevolúciós szinten olyan változásokat idézhet elő, hogy megjelenhet egy az ’eredetitől’ teljesen elválasztható alfaj, mert mások a viszonyok a városi környezetben, így teljesen mások lesznek a szelekciós tényezők, melyek az evolúciójukat irányítják. Az újabb vizsgálatok azt támasztják alá, hogy ezek a mikroevolúciós változások rendkívül gyorsan, csupán néhány tíz generáció alatt zajlanak le a genetikai változások. Czirák Zoltán, a Földművelési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály szakmai tanácsadója azt mondta, hogy az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy éppen milyen faj terjedt el a városban, az nagyban függ a városok fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Amikor az autók helyett lovaskocsikkal jártak, akkor a városban a búbos pacsirta egy teljesen közönséges városi madárnak számított, mert könnyen talált táplálékforrásokat. Arra hívja fel a figyelmet, hogy azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni.

Czirák Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az állatokkal való együttélés nem feltétlenül káros, hiszen sok faj az emberek hasznára van. A pókoktól nagyon sok ember viszolyog, viszont megfogják a betegségeket terjesztő rovarokat. Károsnak szokták megítélni a nyestet is, pedig a kisméretű gerinces állat megfogja a betegséget terjesztő vándorpatkányt. Tévhitek közé tartozik, hogy a sünöket tejjel kell megitatni, pedig nem szabad, mert az állat nem tudja megemészteni a tejet, és belehal az emberi gondoskodásba. Hagyni kell a sünöket, hogy had éljenek például a komposztáló körül, ha a kertünkbe költözik, akkor ne bolygassuk meg, hiába gondoljuk aranyosnak és simogatni valónak.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba

Létrehozva:

|

Szerző:

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.

A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.

Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Különleges genetikai háttérrel rendelkeznek a 105 évig élő emberek

Létrehozva:

|

Szerző:

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók.

Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket.”Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség és állapot kockázatát. A 105 év feletti emberek genetikai adottságát vizsgáltuk és összehasonítottuk az Olaszország azonos területein élő fiatalabb felnőttekével” – idézte Paolo Garagnanit, a Bolognai Egyetem szakértőjét az EurekAlert tudományos hírportál.A kollégáival és számos olasz kutatócsoport és a svájci Lausanne-ban lévő Nestlé Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével végzett vizsgálatba 81 nagyon idős, 105 év és 110 év feletti embert vontak be.

Az ő eredményeiket az azonos régióban élő 36 egészséges személyével hasonlították össze, akiknek átlagéletkora 68 év volt. A vérvizsgálatok és genomszekvenálások során nyert információkat összevetették korábbi tanulmányokkal, amelyek összesen 333 száz éves kor felett és 358 hatvan év körüli személyt vizsgáltak. Öt genetikai változást azonosítottak, amelyek gyakoriak a 105 feletti és a 110 feletti korcsoportban. Az ellenőrzések során ugyanezeket megtalálták a száz éven felülieknél is.A számítógépes elemzések szerint ezek a genetikai módosulások megváltoztathatják három különböző gén kifejeződését, amelyek a sejtek egészsége szempontjából kiemelt fontosságúak.

Az egyik ilyen gén (STK17A) koordinálja például a sejtválaszt DNS-károsodás esetén, elősegíti a programozott sejthalált, kezeli a veszélyes reaktív oxigéneket. Ezek a folyamatok számos betegség, például a rák kialakulásánál játszanak fontos szerepet. A szakemberek a természetesen előforduló mutációkat is megvizsgálták a korcsoportokban. Arra jutottak, hogy a 105, illetve 110 év felettieknél hétből hat génnél alacsonyabb volt a mutációval terheltség aránya. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy elkerülték őket az olyan egészségügyi problémák, mint a szívbetegség.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Szerző:

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt