Zöldinfó

Valóban hatásosak a víztisztító berendezések?

Magyarországon jellemzően jó minőségű az ivóvíz, a lakosság körében mégis egyre nagyobb teret hódít az ivóvíztisztító kisberendezések használata.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-03-24

Szerző:

Vanessza

A víztisztító berendezések beüzemelési módja és vízkezelő egysége alapján többféle típusú készülék különböztethető meg. A rendelkezésre álló kínálatban kancsós, aktívszén-töltetű, fordított ozmózis membránt tartalmazó víztisztítók, vízlágyítók és speciális készülékek találhatók. A víztisztító kiválasztásakor érdemes figyelembe venni néhány fontos tudnivalót a különböző típusú berendezések sajátosságait illetően, írja az egeszsegvonal.gov.hu.

Kancsós víztisztítók

A kancsós víztisztítók – más néven háztartásiivóvíz-utántisztító kancsók – egyszerű felépítésű készülékek. Cserélhető szűrőik általában aktívszén-szűrőt és ioncserélő gyantát tartalmaznak. Az aktívszén-szűrők megkötik az oldott szerves anyagokat, ezért semlegesítik a klóros mellékízt, illetve egyéb kellemetlen ízeket, szagokat és színeket. A szénszűrő ezüstözött része mikrobiológiai védelmet biztosít, ugyanakkor az ezüstözés miatt a használat során ezüst oldódhat a vízbe. Az ezüstről fontos tudni, hogy megengedett koncentrációja az ivóvízben 0,1 mg/l, csecsemők esetében pedig 0,01 mg/l. A kancsós víztisztító ioncserélő gyantája a víz lágyítását szolgálja. A kancsós víztisztítóval szűrt víz a vízkő eltávolításának köszönhetően nem károsítja a különböző háztartási kisgépeket (kávéfőző, vízforraló, vasaló stb.), ezért használatával meghosszabbítható azok élettartama.

A kancsós víztisztítók beüzemelése, illetve a szűrőcsere során ajánlott átöblíteni azokat legalább kétkancsónyi vízzel. A szűrős kancsó hűtőben tárolandó, tartalma 24 órán belül elfogyasztandó. Célszerű a használati utasításon feltüntetett időközönként elvégezni a szűrő cseréjét, amivel megelőzhető az emberi szervezetre káros nitrit megjelenése és a baktériumok elszaporodása az ivóvízben.

Aktívszén-töltetű víztisztítók

Az aktívszén-töltetű víztisztítók csapra szerelhető, mosogató alá helyezhető és a bemenő víz kezelésére alkalmas változatokban kaphatók. A vízadagoló felépítésű készülékek hideg, meleg, illetve szénsavas vizet is előállítanak. Léteznek elektrolízist végző típusok is, amelyek lúgos és savas víz előállítására is képesek. Az aktívszén-töltetű víztisztítók csökkentik a vízben lévő klór mennyiségét és minden más szerves anyagot, illetve a vizet is lágyítják. Ezek a készülékek ezüstözés, réz-cink ötvözet vagy UV-lámpa segítségével gátolják a baktériumok elszaporodását. Az ezüstözést tartalmazó készüléktípusok esetén számolni kell azzal, hogy ezüst kerülhet a kezelt vízbe. Az UV-lámpával működő berendezések használatakor figyelembe kell venni az UV-lámpa bemelegedési idejét is.

Az aktívszén-töltetű víztisztítók üzembe helyezése szakember (vízvezeték-szerelő) közreműködését igényli, ahogyan a karbantartásuk is. A használati utasításon feltüntetett időközönként célszerű elvégezni a szűrő cseréjét, és félévente legalább egyszer javasolt a készülékek fertőtlenítése. Használatuk előtt mindig ki kell folyatni a bennük pangó vizet.

Fordított ozmózis membránt tartalmazó víztisztítók

A fordított ozmózis (reverz ozmózis, RO) membránt tartalmazó, összetett felépítésű berendezések legtöbbje a mosogató alá helyezhető, de kapható a bemenő víz kezelését szolgáló típus is. Ezek a készülékek nemcsak szűrik, hanem tisztítják is a vizet. Működésük azon az elven alapul, hogy zárt rendszerben, nyomás alatt egy membránon préselik át az előzetesen megszűrt vizet.

A szűrés ötlépcsős folyamatból áll. A mechanikai szűrő eltávolítja a vízben lebegő szilárd részecskéket, az aktívszén-szűrő pedig a klórt és származékait, valamint a szerves anyagokat. Ezt követően a fordított ozmózis membrán kiszűr szinte minden 0,0001 mikronnál nagyobb méretű szennyező anyagot és biológiai szervezetet. Majd az aktívszén-utószűrő lép működésbe, kiszűrve az esetlegesen oldott gázt a vízből. A bakteriális védelmet UV-lámpa vagy ezüstözött utószűrő biztosítja. Az ezüstözést tartalmazó készüléktípusok esetén számolni kell azzal, hogy ezüst kerülhet a kezelt vízbe. Az UV-lámpával működő berendezések használatakor figyelembe kell venni az UV-lámpa bemelegedési idejét is.

Az RO-membránt tartalmazó víztisztító berendezések ionmentes vizet állítanak elő, amelynek hosszú távú fogyasztása nem javasolt. Ilyen típusú készülék által előállított víz kizárólagos ivóvízként történő fogyasztása esetén ajánlott az ásványi anyagok más úton történő rendszeres pótlása.

Az RO-membránvíztisztítók üzembe helyezése szakember (vízvezeték-szerelő) közreműködését igényli. A használati utasításon feltüntetett időközönként célszerű elvégezni a szűrők és az RO-membrán cseréjét, valamint a készülék fertőtlenítését. Használatuk előtt, valamint hosszabb áramszünetek esetén mindig ki kell folyatni a tartályukban pangó vizet. A speciális szűrőtöltetek egészségre gyakorolt hatását az engedélyezés során nem értékelik, ezért a gyártó által esetlegesen feltüntetett ilyen tartalmú állítások fenntartással kezelendők.

Vízlágyítók

A vízlágyító készülékek legtöbbje a mosogató alá helyezhető, de kapható a bemenő víz kezelését szolgáló típus is. Az ilyen típusú berendezések nagy méretűek, felépítésük viszont egyszerű. Használatuk elsősorban a háztartási gépek (például mosógépek), illetve kazánok, fűtésrendszerek vízkőlerakódás elleni védelmét szolgálja. A vízlágyítók által előállított víz kizárólagos ivóvízként történő fogyasztása nem ajánlott. Ha mégis kizárólag ilyen típusú készülék által előállított ivóvíz fogyasztása történik, javasolt az ásványi anyagok más úton történő rendszeres pótlása. A víztisztítók üzembe helyezése szakember (vízvezeték-szerelő) közreműködését igényli. Használatuk során megnövekszik a baktériumok elszaporodásának esélye, ami ellen a sótabletták rendszeres használata nyújt védelmet.

Speciális víztisztítók

A speciális víztisztító berendezések (adszorber) az ivóvíz határérték feletti arzén-, ólom- és nitráttartalmának eltávolítását szolgálják. Egészségre gyakorolt hatásukat az engedélyezés során nem értékelik, ezért a gyártó által esetlegesen feltüntetett ilyen tartalmú állítások fenntartással kezelendők.

Mire ügyeljen víztisztító használata esetén?

Kizárólag ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező víztisztító berendezés vásárlása és üzembe helyezése javasolt. Az engedély megléte ellenőrizhető a forgalmazónál, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) vagy a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainál. Csak megbízható kereskedőtől vásároljon víztisztító berendezést. Kerülje azokat a termékeket, amelyeket kizárólag termékbemutatókon és webes felületeken forgalmaznak. A beüzemelést és a szűrőcserét bízza a forgalmazó által biztosított szervízszolgáltatóra. Ügyeljen arra, hogy a víztisztító rendelkezzen védelemmel a baktériumok elszaporodása ellen. Vegye figyelembe, hogy a fordított ozmózis (RO) membrán önmagában nem jelent megfelelő védelmet a baktériumok ellen. Minden alkalommal folyassa ki a víztisztítóban pangó vizet fogyasztás előtt. Fokozottan ügyeljen a berendezés karbantartására és tisztítására!

A víztisztítók alkalmazása kockázatos lehet kútvíz kezelése esetén, mivel megnőhet a baktériumok elszaporodásának és a nitrát képződésének a veszélye. A víztisztítók engedélye kizárólag a vezetékes víz tisztítására vonatkozik. Kútvíz kezelésével arra szakosodott szolgáltatót bízzon meg.

Kapcsolódó tartalom:berendezés életmód ivóvíz víz víztisztító

Zöldinfó

A hőség már nem csak nappal veszélyes: egyre melegebbek az éjszakák is

Magyarországon egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, miközben a nyarak fokozatosan szárazabbá is válnak.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy 2024-es cikkünk azt mutatja be, hogy a nyári hőség Magyarországon már ma is komoly egészségügyi kockázat, amely az elmúlt évtizedekben egyre erősebben terheli az emberi szervezetet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elemzés a hőstresszt nem pusztán a hőmérséklet alapján vizsgálja, hanem figyelembe veszi a páratartalom, a napsugárzás és a szél együttes hatását is, vagyis azt, hogy a hőség valójában hogyan hat az emberekre. A folyamat különösen az Alföldön, a nagyvárosokban és a rosszul hűthető épületekben élőket érinti érzékenyen, miközben a következő években is gyakoribbá válhatnak az egészséget veszélyeztető hőhullámok. A cikk ezért a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodás sürgősségére hívja fel a figyelmet: a hőstressz-alapú riasztásokra, az árnyékolásra, a jobb épületszigetelésre és a városi zöldfelületek növelésére.

Extrém hőstresszes napok [> 38 °C] előfordulása az országban: milyen intenzitással és mekkora területet érintett? Forrás: Szabó Péter és Pongrácz Rita

A 2024. júliusi hőhullám jól mutatta, hogyan válnak Magyarországon egyre hosszabbá és intenzívebbé a forró időszakok. A HungaroMet adatai alapján Budapesten és a déli-délkeleti országrészben ez volt a modern mérések kezdete óta az egyik legnehezebben elviselhető hőhullám: nemcsak a csúcshőmérséklet, hanem az időtartam és az összesített hőterhelés is rendkívüli volt. A cikk arra is rámutat, hogy nem igaz az az érv, miszerint „régen is ugyanilyen meleg volt”: a hőhullámok gyakoribbá és súlyosabbá váltak, és ennek oka nagyon nagy bizonyossággal az emberi üvegházgáz-kibocsátás. A közeljövő legfontosabb feladata ezért az alkalmazkodás erősítése, a hőségriadókra való felkészülés, az árnyékolás, a városi zöld- és vízfelületek növelése, valamint az épületek jobb hővédelme.

Alapadatok forrása: HungaroMet, ábra: Szabó Péter és Pongrácz Rita

2025 nyarán megjelent cikkünk azt mutatja be, hogy Magyarország és a Balkán térsége Európa leggyorsabban melegedő és száradó régiói közé tartozik. Az 1971 óta vizsgált adatok szerint térségünkben a nyarak nemcsak jelentősen melegebbé váltak, hanem a nyári csapadék is csökkent, ami együtt súlyosbítja az aszályhelyzeteket. A 2024-es rendkívül forró nyár és a 2025-ös száraz, meleg június már ebbe a folyamatba illeszkedik: a száraz kontinentális jelleg erősödése nem távoli lehetőség, hanem jelenleg is tapasztalható átalakulás. A cikk arra figyelmeztet, hogy az alkalmazkodás egyre sürgetőbb, miközben a kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre nehezebb és költségesebb is lesz.

Szintén 2025 nyarán jelent meg egy cikkünk, mely azt mutatja be, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás, főként áprilisban és a nyári hónapokban, elsősorban a melegebb nappalok miatt. A változás különösen Délkelet-Magyarországon volt látványos, miközben a maximum- és minimumhőmérsékletek egyaránt magasabb tartományba tolódtak: júliusban például a leggyakoribb nappali értékek 26–27 °C-ról 29–30 °C-ra, az éjszakai minimumok pedig 13–14 °C-ról 16–17 °C-ra emelkedtek. A cikk fontos tanulsága, hogy a napi hőingás további növekedésének megtorpanása nem jó hír, mert ez részben abból fakad, hogy az éjszakák is egyre melegebbek (gyakoribbak az ún. trópusi éjszakák). Márpedig ha éjszaka sem hűl le eléggé a levegő, az emberi szervezet nehezebben pihen ki, így a hőség egészségügyi terhelése nemcsak nappal, hanem éjszaka is erősödik.

2026 tavaszán jelent meg egy cikkünk arról, hogy az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek mögött nem egyszerűen a „víz eltűnése”, hanem a táj hűtőképességének gyengülése áll. A Duna vízgyűjtőjének 1961 és 2020 közötti adatai alapján egyre hosszabb az az időszak, amikor a párolgási igény meghaladja a rendelkezésre álló csapadékot: míg korábban ez átlagosan egy hónapig tartott, az 1991–2020-as időszakban már három nyári hónapra nőtt. Ha a talajnedvesség és a növényzet nem képes elvezetni a beérkező napenergiát párolgás útján, az energia hővé alakul, ami gyorsítja a túlforrósodást és súlyosbítja az aszályt. A cikk ezért a vízmegtartás, a talajállapot javítása, a burkolt felszínek csökkentése és a párologtatni képes zöld infrastruktúra erősítése felől közelíti meg az alkalmazkodást.

Végül egy olyan cikket is ajánlunk, amely azt mutatja be, miért nem elég a városi hőség ellen pusztán árnyékolásban vagy légkondicionálásban gondolkodni: a városok hűtésében kulcsszerepe van a víznek és a párolgásnak. Egy 2021. júliusi budapesti példa alapján már 1,7 milliméter, jókor érkező csapadék is érdemben csökkentette a hőmérsékleti csúcsot, mert a párolgás hatalmas mennyiségű energiát kötött le. A cikk szerint a hőszigethatás mérsékléséhez a zöldfelületek önmagukban nem elegendők: biztosítani kell a párologtatáshoz szükséges vizet is, például csapadékvíz-megtartással, kék-zöld infrastruktúrával, illetve szürkevíz vagy tisztított szennyvíz felhasználásával. Ez a közeljövő várostervezésének egyik kulcskérdése, mert a hőhullámok erősödésével a sűrűn beépített városi környezet egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági terhet jelent.

A cikk példájának részleteit érdemes külön kiemelni: „1,7 mm csapadék Budapest teljes belterületére vetítve (386 km²) nagyjából 660 ezer m³ csapadék vízmennyiséget jelent. A Dunában ez a vízmennyiség kevesebb, mint negyed óra alatt folyik le. Annak érzékeltetéséül, hogy a párologtatás során milyen energia-nagyságrendekről beszélünk, érdemes a vízmennyiség mellett az energiaáramlásban előidézett változást is kontextusba helyezni. A bemutatott, 1,7 mm délelőtti csapadék teljes elpárolgásához szükséges energiamennyisége Budapest belterületére vetítve nagyjából 400 GWh. Ez megegyezik a Paksi Atomerőmű 9 napi termelésének nagyságával, ami kb. 40 millió háztartás 1 napi légkondicionálási szükségletének fedezésére elegendő.”

Tovább olvasom