Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vidéki családok a program élvonalában: terjed az energiahatékony felújítási hullám

30 ezer lakóépület padlásfödém-hőszigetelése valósult meg az első hónapokban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) program hitelesített energiamegtakarításokkal igazolt eredménye szerint az első hónapokban 30 ezer lakóépület, mintegy 4,4 millió négyzetméter felülete kapott ingyenes padlásfödém-szigetelést. Ez mintegy 2 millió gigajoule (GJ) igazolt energiamegtakarítást eredményez, ami évente mintegy 60 millió köbméter földgáz megtakarításának felel meg. A hőszigetelés 25 éves időtávon fejti ki pozitív hatását, így a program eredménye az ország tartós rezsicsökkentéséhez is hozzájárul – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleményében felidézte, hogy a hazai épületenergetikai korszerűsítések új szakasza kezdődött meg az EKR-törvény szigorításával. Az év közepén életbe lépett szabályozás jelentős megtakarítás-hozzájárulási elvárásokat támaszt a nagy energiakereskedőkkel szemben, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság ingyen vagy jelentős kedvezménnyel jusson hozzá épületenergetikai korszerűsítésekhez.

Az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata adatai alapján az ország észak-alföldi és észak-keleti régiói, ezen belül is kisebb települések kiemelkedően aktívak a programban. Az eddig megvalósult energetikai korszerűsítések 53 százaléka ezekben a térségekben valósult meg, több mint 2,3 millió négyzetméter padlásfödém szigetelésével 16 ezer lakóépületen. Jellemző, hogy egy kisebb településen belül a jó hír gyorsan terjed, és ahol a lakosok látják a gördülékeny folyamatot, ott hamar bizalmat szavaznak az ingyenes lehetőségnek. Ez azért is pozitív fejlemény, mert energetikailag a leginkább elavult épületállomány ezeken a településtípusokon található – írták a közleményben. Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közleményben kiemelte, a lakossági érdeklődés jelenleg is erőteljes az ingyenesen elérhető korszerűsítési lehetőségek iránt, a szakszövetség várakozásai alapján 2025 végéig összesen 50 ezer lakóépület válhat takarékosabbá, és olcsóbban fenntarthatóvá. Az EKR-program az építésgazdaságra gyakorolt pozitív hatásával az anyaggyártókon és -kereskedőkön túl a vidéki építőipari mikro- és kisvállalkozásoknak ad munkalehetőséget. A hazai épületállomány korszerűsítésével könnyen megspórolható lenne évi 1 milliárd köbméter gáz is, ezért a szigorúbb kvóták hosszabb távú fenntartását javasolják.

A jelenleg 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezettségi szint 2030-ig történő meghosszabbítása megteremtené az alapot a hosszú távú tervezhetőséghez és biztosíthatja a program tartós pozitív hatását – tette hozzá Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke. Közleményében az ÉVOSZ kitért arra is, hogy a szigorúbb EKR-szabályozás hatásaként jelentősen és tartósan csökken az ország energiaigénye és karbonlábnyoma. A szakszövetség összhangban a Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatával azt javasolja a törvényalkotóknak, hogy a 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezetti kvótát terjesszék ki 2030-ig. Ez a módosítás hosszabb távon is biztosítja az EKR-program pozitív hatásait, amivel jelentősen hozzájárul a hazai épületállomány energetikai megújulásához.

Advertisement

Zöldinfó

Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt

Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.

A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.

Advertisement

Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.

Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák