Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vidéki családok a program élvonalában: terjed az energiahatékony felújítási hullám

30 ezer lakóépület padlásfödém-hőszigetelése valósult meg az első hónapokban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) program hitelesített energiamegtakarításokkal igazolt eredménye szerint az első hónapokban 30 ezer lakóépület, mintegy 4,4 millió négyzetméter felülete kapott ingyenes padlásfödém-szigetelést. Ez mintegy 2 millió gigajoule (GJ) igazolt energiamegtakarítást eredményez, ami évente mintegy 60 millió köbméter földgáz megtakarításának felel meg. A hőszigetelés 25 éves időtávon fejti ki pozitív hatását, így a program eredménye az ország tartós rezsicsökkentéséhez is hozzájárul – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleményében felidézte, hogy a hazai épületenergetikai korszerűsítések új szakasza kezdődött meg az EKR-törvény szigorításával. Az év közepén életbe lépett szabályozás jelentős megtakarítás-hozzájárulási elvárásokat támaszt a nagy energiakereskedőkkel szemben, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság ingyen vagy jelentős kedvezménnyel jusson hozzá épületenergetikai korszerűsítésekhez.

Az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata adatai alapján az ország észak-alföldi és észak-keleti régiói, ezen belül is kisebb települések kiemelkedően aktívak a programban. Az eddig megvalósult energetikai korszerűsítések 53 százaléka ezekben a térségekben valósult meg, több mint 2,3 millió négyzetméter padlásfödém szigetelésével 16 ezer lakóépületen. Jellemző, hogy egy kisebb településen belül a jó hír gyorsan terjed, és ahol a lakosok látják a gördülékeny folyamatot, ott hamar bizalmat szavaznak az ingyenes lehetőségnek. Ez azért is pozitív fejlemény, mert energetikailag a leginkább elavult épületállomány ezeken a településtípusokon található – írták a közleményben. Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közleményben kiemelte, a lakossági érdeklődés jelenleg is erőteljes az ingyenesen elérhető korszerűsítési lehetőségek iránt, a szakszövetség várakozásai alapján 2025 végéig összesen 50 ezer lakóépület válhat takarékosabbá, és olcsóbban fenntarthatóvá. Az EKR-program az építésgazdaságra gyakorolt pozitív hatásával az anyaggyártókon és -kereskedőkön túl a vidéki építőipari mikro- és kisvállalkozásoknak ad munkalehetőséget. A hazai épületállomány korszerűsítésével könnyen megspórolható lenne évi 1 milliárd köbméter gáz is, ezért a szigorúbb kvóták hosszabb távú fenntartását javasolják.

A jelenleg 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezettségi szint 2030-ig történő meghosszabbítása megteremtené az alapot a hosszú távú tervezhetőséghez és biztosíthatja a program tartós pozitív hatását – tette hozzá Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke. Közleményében az ÉVOSZ kitért arra is, hogy a szigorúbb EKR-szabályozás hatásaként jelentősen és tartósan csökken az ország energiaigénye és karbonlábnyoma. A szakszövetség összhangban a Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatával azt javasolja a törvényalkotóknak, hogy a 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezetti kvótát terjesszék ki 2030-ig. Ez a módosítás hosszabb távon is biztosítja az EKR-program pozitív hatásait, amivel jelentősen hozzájárul a hazai épületállomány energetikai megújulásához.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák