Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Visszatért a természetbe Merlin, a Budakeszi Vadasparkban felnevelt vadmacska

Közel egyéves visszatelepítési folyamatot követően visszatérhetett a természetbe Merlin.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Merlin, a genetikailag tisztavérű állat elárvult, mentett kandúr vadmacska kölyökként nyáron került a Budakeszi Vadasparkba, miután két testvérével, Szerénkével és Lukréciával együtt turisták találták meg Baranya Vármegyében – írták. A vadaspark tájékoztatása szerint megtalálóinak már elsőre feltűnt az apró állatok szokatlan viselkedése, mivel kifejezetten vad jegyeket mutattak: karmoltak, haraptak, kerülték az ember társaságát, így felmerült a befogadóban, hogy valószínű nem házi macskákat találtak.

A közlemény szerint a genetikai vizsgálat megerősítette, hogy az egyedek fajtiszta vadmacskák és ténylegesen testvérek. A Duna-Dráva Nemzeti Park és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve az a döntés született, hogy a kölyköket a visszatelepítésben már jártas Budakeszi Vadaspark nevelje fel. A fajmegőrző program során egy szintén sikeres visszatelepítési folyamatban részt vevő vadmacskával, Szaffival szerzett tapasztalatok alapján a szakemberek célként tűzték ki, hogy az állatokat a lehető legkevesebb emberi kontaktus érje, így amint elérik a kifejlett állapotot, szabadon tudják engedni őket – írta az intézmény.

Az egyik vadmacska, Szerénke 2024 őszén került vissza élőhelyére a Duna- Dráva Nemzeti Park területén. Merlin pedig a napokban tért vissza a Duna-Ipoly Nemzeti Par Igazgatóság területére, a Pilisi Parkerdő Ztr. által örökerdő gazdálkodással kezelt, de turistaforgalommal kevéssé érintett erdeibe – közölte a Budakeszi Vadaspark. Mint írták, a Kodolányi Egyetem támogatásával Merlinre GPS nyomkövetős nyakörv is került, így közel egy évig nyomon követhető mozgása és területfoglalása.

Advertisement

A Kodolányi Egyetem célja a támogatással, hogy segítse a Vadaspark tudományos és fajmegőrző programját – emelték ki a közleményben. Hozzátették, hogy az Egyetem polgárai és a Kodolányi Gimnázium tanulói a vadmacskát választották kabalafigurának, így is népszerűsítve a vadmacska fajt. A fajmegőrző programot 2021 márciusában közös együttműködés keretében indította el a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő, mellyel a “tisztavérű” vadmacskák fennmaradását kívánják elősegíteni a főváros és tágabb térségében.

Advertisement

Zöldinfó

Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók

Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.

A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.

A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák