Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Visszatért a természetbe Merlin, a Budakeszi Vadasparkban felnevelt vadmacska

Közel egyéves visszatelepítési folyamatot követően visszatérhetett a természetbe Merlin.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Merlin, a genetikailag tisztavérű állat elárvult, mentett kandúr vadmacska kölyökként nyáron került a Budakeszi Vadasparkba, miután két testvérével, Szerénkével és Lukréciával együtt turisták találták meg Baranya Vármegyében – írták. A vadaspark tájékoztatása szerint megtalálóinak már elsőre feltűnt az apró állatok szokatlan viselkedése, mivel kifejezetten vad jegyeket mutattak: karmoltak, haraptak, kerülték az ember társaságát, így felmerült a befogadóban, hogy valószínű nem házi macskákat találtak.

A közlemény szerint a genetikai vizsgálat megerősítette, hogy az egyedek fajtiszta vadmacskák és ténylegesen testvérek. A Duna-Dráva Nemzeti Park és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve az a döntés született, hogy a kölyköket a visszatelepítésben már jártas Budakeszi Vadaspark nevelje fel. A fajmegőrző program során egy szintén sikeres visszatelepítési folyamatban részt vevő vadmacskával, Szaffival szerzett tapasztalatok alapján a szakemberek célként tűzték ki, hogy az állatokat a lehető legkevesebb emberi kontaktus érje, így amint elérik a kifejlett állapotot, szabadon tudják engedni őket – írta az intézmény.

Az egyik vadmacska, Szerénke 2024 őszén került vissza élőhelyére a Duna- Dráva Nemzeti Park területén. Merlin pedig a napokban tért vissza a Duna-Ipoly Nemzeti Par Igazgatóság területére, a Pilisi Parkerdő Ztr. által örökerdő gazdálkodással kezelt, de turistaforgalommal kevéssé érintett erdeibe – közölte a Budakeszi Vadaspark. Mint írták, a Kodolányi Egyetem támogatásával Merlinre GPS nyomkövetős nyakörv is került, így közel egy évig nyomon követhető mozgása és területfoglalása.

Advertisement

A Kodolányi Egyetem célja a támogatással, hogy segítse a Vadaspark tudományos és fajmegőrző programját – emelték ki a közleményben. Hozzátették, hogy az Egyetem polgárai és a Kodolányi Gimnázium tanulói a vadmacskát választották kabalafigurának, így is népszerűsítve a vadmacska fajt. A fajmegőrző programot 2021 márciusában közös együttműködés keretében indította el a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő, mellyel a “tisztavérű” vadmacskák fennmaradását kívánják elősegíteni a főváros és tágabb térségében.

Advertisement

Zöldinfó

Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt

Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.

A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.

Advertisement

Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.

Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák