Zöldinfó
Víz a földnek, esély a jövőnek – így védi Magyarország termőföldjeit a klímaváltozás korában
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fontos, hogy megőrizzük a hazai termőföldek értékét és termőképességét a jövő generációi számára is – jelentette ki Hubai Imre, mezőgazdaságért felelős államtitkár az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, ezért az Agrárminisztérium elkötelezett a felelős és fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás megteremtése mellett, amelyhez számos eszköz rendelkezésre is áll. A klímaváltozás, az aszályos időszakok gyakorisága és az egyre csökkenő vízkészletek kihívások elé állítják hazánkat is – világított rá Hubai Imre, aki emlékeztetett, hogy az aszályhelyzetre reagálva a kormány májusban létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, aszályveszélyhelyzetet hirdetett és elfogadta az aszályvédelmi akciótervet, amelynek végrehajtása már megkezdődött. Ezen túlmenően a 2025. évi központi költségvetésből a kormány 8,1 milliárd forint összegben átvállalja a gazdálkodók idei vízdíját, és további 10,2 milliárd forintot különített el az idei beruházások megvalósítására. Az államtitkár kiemelte, hogy az öntözésfejlesztést az Agrárminisztérium prioritásként kezeli, az előző időszak Vidékfejlesztési Programjának köszönhetően több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, ennek összege mintegy 168 milliárd forintot tett ki.
Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 32 ezer hektárral nőtt az öntözött területek nagysága és több mint 130 öntözési közösség részesült mintegy 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban. Cél az, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – hangsúlyozta. A KAP Stratégiai Tervben továbbra is hangsúlyos a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának támogatása. Példaként említette, hogy az “Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások” felhívás mintegy 50 milliárd forint keretösszeggel jelent meg. Emellett a kormány támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, csatornák és víztározók feltöltését és előtérbe helyezi a tartósan vizes élőhelyek kialakítását is.
E célokra 4,7 milliárd forint plusz forrás biztosított, ennek köszönhetően 150-200 millió köbméterrel több víz állhat rendelkezésre az érintett területeken nyár végéig – tette hozzá. Az Agrárminisztérium támogatásával a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kidolgozott egy, a Komplex Természeti-alapú Belvíz-veszélyeztettségi Valószínűségi térképet, illetve a kapcsolódó domborzati, talajtani és területhasználati adatokon alapuló térképet.
Ezt követően az Agrárminisztérium 2024 tavaszán további szakmai és érdekképviseleti szervezetek bevonásával országos felmérést végzett, melynek célja a gazdálkodói vízvisszatartási hajlandóság és tudás megismerése volt a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken – jelezte Hubai Imre. Kitért arra is, hogy a vízmegtartás elsődlegesen az állami infrastruktúrák feladata, de a gazdálkodók és a helyi közösségek részvétele kulcsfontosságú. A talaj vízmegtartó képességét javító művelési technikák, a szervesanyag-tartalom növelése és a szárazságtűrő fajták alkalmazása elengedhetetlen a jövő mezőgazdasága szempontjából. Emlékeztetett arra is, hogy a 2023-ban indult Agro-ökológiai Program számos gyakorlattal támogatja a területek vízmegtartását, ilyen például a téli talajtakarás, a nem termő területek kijelölése, mikrobiológiai készítmények, valamint talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazása, illetve a forgatás nélkül talajművelés. A gazdák sokat tehetnek a területeik megtartásáért, ilyen például a mikroöntözési technológiák, valamint a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása – mutatott rá az államtitkár.
Zöldinfó
Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.
A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
