Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Víz nélkül nincs termés – lépéseket kell tenni a klímaváltozás hatásai ellen

A vízmegtartás lehet az aszály elleni védekezés kulcsa, a hosszú távú megoldások érdekében éveken át tartó beruházásokra is szükség lehet.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Hubai Imre közölte, hogy a kormány a vízvisszatartás érdekében támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, víztározó létesítmények, csatornák felöltését. Sokáig a káros víztöbblet okozott gondot, emiatt az árvíz- és belvízmentesítés volt a legfőbb feladat, ám ennek az időszaknak a klímaváltozás véget vetett – írja az alternativenergia.hu. Költséges beruházásokra különösen a Dél-Alföldön lehet szükség, itt az öntözéses gazdálkodást a fenntartható vízgazdálkodási létesítmények biztosíthatnák. Ezek tervezése elkezdődött, hamarosan megjelenhetnek a közbeszerzési kiírások is. Az államtitkár kiemelete az öntözésre szoruló területek közül a Homokhátságot, ahol az ökológiai körülmények változása miatt csökkentek a termelési lehetőségek, de a korszerű öntözés ezt a folyamatot is visszafordíthatná. A belföldi vizek 95 százaléka – tette hozzá – a környező országokból érkezik, ezért közösen kell tisztázni a vízhez való hozzáférés szabályait, és össze kell velük hangolni a vízgazdálkodást.

A vízmegtartás elsősorban az állami létesítmények feladata, de a termelőket és a helyi közösségeket ugyancsak érdekeltté kell tenni, hogy ebben segítsenek a maguk eszközeivel. A szél szárító hatása ellen a víztakarékos talajművelés lehet a megoldás, emellett figyelni kell a vízmegtartó képességet biztosító szervesanyag-tartalomra is, mert a talaj kiégése, a túlzott műtrágyahasználat hatástalanná teszi a felszíni beavatkozásokat. Az államtitkár megjegyezte, hogy a folyószabályozásokkal művelhetővé tett csaknem 1 millió hektár ma is nehezen viseli a víz hiányát, sajátos tulajdonságaik nem teszik lehetővé a hatékony növénytermesztést. Ezeknek a talajoknak változásra van szükségük ahhoz, hogy ellenállóak lehessenek, hiszen akkor hasznosulhatnak legjobban, ha a tulajdonságaiknak megfelelő tájhasználat kapcsolódik hozzájuk – hangsúlyozta Hubai Imre.

Advertisement

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák