Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Víz nélkül nincs termés – lépéseket kell tenni a klímaváltozás hatásai ellen

A vízmegtartás lehet az aszály elleni védekezés kulcsa, a hosszú távú megoldások érdekében éveken át tartó beruházásokra is szükség lehet.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Hubai Imre közölte, hogy a kormány a vízvisszatartás érdekében támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, víztározó létesítmények, csatornák felöltését. Sokáig a káros víztöbblet okozott gondot, emiatt az árvíz- és belvízmentesítés volt a legfőbb feladat, ám ennek az időszaknak a klímaváltozás véget vetett – írja az alternativenergia.hu. Költséges beruházásokra különösen a Dél-Alföldön lehet szükség, itt az öntözéses gazdálkodást a fenntartható vízgazdálkodási létesítmények biztosíthatnák. Ezek tervezése elkezdődött, hamarosan megjelenhetnek a közbeszerzési kiírások is. Az államtitkár kiemelete az öntözésre szoruló területek közül a Homokhátságot, ahol az ökológiai körülmények változása miatt csökkentek a termelési lehetőségek, de a korszerű öntözés ezt a folyamatot is visszafordíthatná. A belföldi vizek 95 százaléka – tette hozzá – a környező országokból érkezik, ezért közösen kell tisztázni a vízhez való hozzáférés szabályait, és össze kell velük hangolni a vízgazdálkodást.

A vízmegtartás elsősorban az állami létesítmények feladata, de a termelőket és a helyi közösségeket ugyancsak érdekeltté kell tenni, hogy ebben segítsenek a maguk eszközeivel. A szél szárító hatása ellen a víztakarékos talajművelés lehet a megoldás, emellett figyelni kell a vízmegtartó képességet biztosító szervesanyag-tartalomra is, mert a talaj kiégése, a túlzott műtrágyahasználat hatástalanná teszi a felszíni beavatkozásokat. Az államtitkár megjegyezte, hogy a folyószabályozásokkal művelhetővé tett csaknem 1 millió hektár ma is nehezen viseli a víz hiányát, sajátos tulajdonságaik nem teszik lehetővé a hatékony növénytermesztést. Ezeknek a talajoknak változásra van szükségük ahhoz, hogy ellenállóak lehessenek, hiszen akkor hasznosulhatnak legjobban, ha a tulajdonságaiknak megfelelő tájhasználat kapcsolódik hozzájuk – hangsúlyozta Hubai Imre.

Advertisement

Zöld Energia

Magyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?

Cink-levegő akkumulátorok fejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetem kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hároméves projekt megvalósításához csaknem 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Alap) pályázatán – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, a projekt középpontjában álló cink-levegő akkumulátorok nagy fajlagos energiájuk, biztonságos működésük, környezetbarát jellegük és alacsony költségük révén a jövő egyik ígéretes energiatároló megoldásai lehetnek. Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok széles körű alkalmazását ugyanakkor még számos műszaki és anyagtudományi kihívás akadályozza – jelezték. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a környezetbarát cink-levegő cellák fejlesztésében. A most induló projekt célja ezen eredmények továbbfejlesztése, különös tekintettel az akkumulátorok elektródáinak és szeparátor membránjainak fejlesztésére, valamint a teljesítmény javítására – ismertették. Az elért eredmények várhatóan hozzájárulnak a fenntartható, biztonságos és hosszú élettartamú energiatároló rendszerek fejlesztéséhez, erősítve a Debreceni Egyetem szerepét a nemzetközi akkumulátorkutatási és innovációs térben – mutatott rá a DE közleménye.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák