Zöld Energia
Zenélő szélturbinák termelik az áramot
A hatalmas, vikingkürt formájú szélturbinák felgyorsítják a szél mozgását, így termelnek energiát, miközben még zenélnek is.
A megújuló energiát termelő zenélő szélturbinákat Laura Mesa Arango és Rafael Sanchez Herrera tervezte a 2014-es Land Art Generator Initiative pályázatra, írja az Impress Magazin. A kürt formájú szélerőmű összesen 12 turbinából áll, melyek éves kapacitása 117 MWh.
12 szélgyorsító vikingkürt
A hatalmas átmérőjű vikingkürt turbinákat bármilyen tengerparti kikötőben fel lehet állítani, ahol megfelelő erősségű a szélmozgás. A kürtök ugyanis befogják a szelet, majd felgyorsítják a szél erősségét, ahogy áthalad a levegő hajlított cső alakú formákon, ezáltal energiát termelnek. Az energiatermelés közben a kürtökön lévő lyukakon keresztül pedig még különböző hangok is megszólalnak. Így kapcsolódik össze a művészet, az építészet és a megújuló energiaforrást alkalmazó tiszta energiatermelés, ami a Land Art Generator Initiative pályázat alapfeltétele. Fenntartható tervezési megoldásokat várnak művészi kivitelezésben.
A szél koncertje…
A kürtök alsó részén kialakított lyukakon keresztül az ábécé betűivel megfeleltethető hangok szólalnak meg. A turbinákból olyan szavak hangi megfelelői szólalnak meg, melyek utalnak a természeti erőkre, például „nap”, „szél”, „víz”, „jég”. A különleges koncertet a kürtök belsejében felállított állványokról is meg lehet majd hallgatni.
A terv szerint mindegyik szélturbina hármas egységeket alkot majd, melyhez egy nagy egy közepes és egy kicsi kürt tartozik. A négy egység együttesen alkotja a szélerőművet, mely zenélve, zengve termeli az áramot a tengerparti kikötőkben. Az elképzelés szerint a zenélő szélturbinák újrahasznosított fa és a fém anyagok felhasználásával készülnének, hogy minél kevesebb legyen az előállításuk során a környezeti terhelés.
Forrás: www.impressmagazin.hu
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés