Zöldinfó
Zöld és barna titkok: hogyan készül az érett komposzt?
A helyes nitrogén-szén arányú, szellőztetett és nedvességszabályozott komposztálás 12 hónap alatt értékes, érett komposztra fordítja a zöldség-gyümölcs és faapríték hulladékot, ezzel védve a talajt és csökkentve a műtrágya miatti környezeti terhelést.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A komposztálás folyamata egyáltalán nem újkeletű dolog. Több száz évre visszavezethető, amikor is kiemelten odafigyeltek a gazdák, hogy hogyan és mivel táplálják a földet, hogy az a következő évben még gazdagabb és szebb termést hozzon. A komposzt elkészítése során oda kell figyelni a megfelelő nitrogén és szén arányra, a nedvességre, az oxigénellátásra és a megfelelő szellőzésre is. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy nem szabad mindent rádobni az újrahasznosítás jegyében.
A komposztálás a szerves anyagok természetes lebomlását jelenti, amelynek eredményeként egy tápanyagokban gazdag anyag keletkezik, ezzel rendkívül sok jótékony hatást eredményezve a talajnak. Mindemellett pedig pénztárcabarát is lehet, hiszen nem kell műtrágyát és mindenféle tápoldatot vásárolni a növények számára.
Nagyjából három hónap alatt keletkezik friss komposzt, ez azonban még folyamatos bomlásban, átalakulásban vesz részt, így tartalmazhat káros anyagokat is a növények számára. Körülbelül 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjunk, ami már bátran felhasználható. Ez már sötét, feketés színű és könnyen morzsolható. Ez az állapot, melyet átszitálva felhasználhatunk ültetéskor a növényekhez, virágcserépben, a kertben elszórva és azt a talajba bedolgozva.
Mégis, hogyan segít a fenntarthatóságban és a bolygónk védelmében a komposztálás?
Először is a komposztálással a növényi anyagok, mint például zöldség és gyümölcs maradékok, levágott zöldhulladék visszakerül a környezetben. Ha a szemétben végzik és végül a hulladéklerakóba kerülnek akkor a bomlás folyamata nem teljesen tud végbemenni, ennek következtében pedig üvegházhatású gázok keletkeznek, amelyeknek csak negatív hatása van a klímaváltozásra.
A komposzt segít javítani a talaj tápanyagtartalmát. Ha jobban belegondolunk a konyhakertek általában ugyan azon a pár négyzetméteren találhatóak. Ha minden évben csak vetünk és aratunk, vissza pedig semmit sem adunk, akkor egy idő után lelassul a folyamat és a talaj teljesen kimerül a tápanyagokban. Mindemellett segít a növények és a veteményes gyorsabb növekedésében is.
Ha komposztálunk, akkor műtrágyát sem kell vásárolnunk. Nemcsak pénztárcabarát megoldás, de segít a vízszennyezés csökkentésében és elkerülhetünk vele olyan környezeti problémákat is, amelyek a műtrágya használatnak köszönhetőek.
Mit és milyen arányban dobhatunk a komposztra?
Azt gondolná elsőre az ember, hogy ami nem szerepel a tiltólistán, abból bármilyen mennyiségben dobhatunk a komposztra, pedig nem. Figyelni kell ugyanis arra, hogy a komposztnak azonos arányban kell tartalmaznia zöld és barna anyagokat.
A zöldek nitrogénben gazdagok. Ilyen például a levágott fű, gyümölcs és zöldség maradványok, kávézacc, gyomok és metszésből származó növények. Míg a faapríték, száraz levél, szalma, papírzacskó, újságpapír és felaprított kartondoboz a barna, azaz a széndús anyagok közé tartoznak.
De ki kell emelni, hogy nem minden komposztálható!
Nagyon fontos, hogy nem mindent szabad a komposztra dobni. A főtt étel, tejtermék, évelő gyom, hamu, hús, valamilyen betegséggel megfertőzött növények – ezek azon dolgok közé tartoznak, amelyeket a kukába kell dobni, hogy megfelelően kezelve legyenek a hulladékgazdálkodás során.
Zöldinfó
Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet
Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.
Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.
A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.
Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.
A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
