Hamarosan gazdaságilag is megtérülő lehet az akkumulátoros elektromos vonatok széleskörű használata, hála a megújuló áram árcsökkenésének és az akkumulátortechnológia fejlődésének.

A Kaliforniai Egyetem kutatói az elektromos, akkumulátoros vonatok korszakát jósolják: számításaik szerint 2023-ra már gazdaságilag is megtérülő lehet ezek használata, ekkor fognak igazán elterjedni, mint környezetbarát utazási megoldások. A Nature Energy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a továbbfejlesztett akkumulátortechnológia és az olcsó, megújuló energia hamarosan lehetővé teheti, hogy az akkumulátorok teljesítménye versenyezzen a dízel üzemanyaggal a vonatmeghajtásban. Ugyanebben a folyóiratban Federico Zenith, a Norvég Tudományos Műszaki Egyetem kutatója is publikált egy anyagot arról, hogy miért lehet érdemes átállni ezekre a közlekedési megoldásokra. 

Zenith szerint az Egyesült Államokban vonatok végzik a helyközi áruszállítás körülbelül 40 százalékát, és az árukat vonattal szállítani egyértelműen olcsóbb, mint teherautókkal. Az USA-ban a tehervonatok többsége dízel üzemanyaggal működik, állítja, és ez az Egyesült Államok teljes szén-dioxid-kibocsátásának hozzávetőleg 0,6 százalékát bocsátja ki. A norvég és amerikai kutatók is amellett foglalnak állást, hogy az akkumulátoros vonatokkal ezen kibocsátások megelőzhetők.

Az Egyesült Államokban az elektromos vonatok a felsővezetékekből nyerik az áramot – ez a rendszer drága és egyáltalán nem hatékony. A csapat azt javasolja, hogy az akkumulátorok jobb megoldást jelenthetnek – pontosabban a kutatók azt állítják, hogy egyetlen 14 megawattos akkumulátorrendszerrel felszerelt mozdony elegendő lenne egy dízelmotorral hajtott vonat kiváltására. Azt is mondják továbbá, hogy egy ilyen mozdony egy töltéssel körülbelül 240 kilométert tud működni. Ez feleannyi energiát fogyasztana, mint egy dízelmotoros vonat. Ha pedig az akkumulátort megújuló forrásból töltik, az nullára csökkentené az elektromos vonat szénlábnyomát. A kutatók megjegyzik, hogy a legtöbb jelenlegi dízelmozdony valójában árammal működik – a dízelt a fedélzeti generátorok meghajtására használják. Így a legtöbb mozdonynál csak a generátorok cseréjére lenne szükség, és a mozdony mögé egy külön kocsit kellene beépíteni egy nagy akkumulátor szállítására.

Az e-rollerezők több mint kétharmada rövidebb távra, 11%-uk rendszeresen közlekedik a népszerű eszközzel- derült ki a MediaMarkt friss reprezentatív kutatásából.

A megkérdezettek közel fele bárhol – akár a járdán is – közlekedik vele, pedig csak 10%-uk tartja ezt szabályosnak. A jármű népszerűsége folyamatosan növekszik, egy év alatt több mint ötszörösére nőtt a kereslet iránta a műszaki áruházlánc adatai szerint. Majdnem minden tizedik magyar használ e-rollert közlekedés céljával, 11%-uk rendszeres használó, 64% pedig rövidebb utakra választja az eszközt a MediaMarkt legfrissebb kutatása szerint, amelyet a Pulzus kutatócég készített. A válaszadók 20%-a főként élményszerzés céljával, vagy kíváncsiságból e-rollerezik, 6%-uk pedig az autó helyett használja.

„Az elektromos rollerek térhódításával egy új alternatív közlekedési eszköz ékelődött be a lakosok életébe, és tény, hogy az eszköz népszerűségének növekedésében a pandémiának is nagy szerepe volt.” – mondja Bálint Péter, a MediaMarkt kategóriamenedzsere. „Az e-rollerek iránti kereslet a vírus komolyabb hullámainak lecsengésével sem torpant meg, hiszen az elmúlt öt hónapban a forgalom ötszörösét realizáltuk előző év ugyanezen időszakához viszonyítva.” A szakember azt is hozzátette, hogy az elektromos rollerekkel a belsőégésű motoros gépjárművekhez képest környezetkímélőbb módon, és viszonylag gyorsan lehet közlekedni. Az e-rollerek vásárlásakor több szempontot is érdemes figyelembe venni, például, hogy a vevő mekkora távra és milyen gyakran akarja használni. Ha csak alkalmanként utazna vele, akkor elég a 10-15 km hatótávolságú roller, ha rendszeresen, nagyobb távra, akkor érdemes nagyobb hatótávú járművet választani.

„Vannak gyerek és felnőtt rollerek, előbbiek ára 55 és 100 ezer forint között mozog, utóbbi pedig 115-320 ezer forint között. Mindkét korcsoportra illeszkedő kategóriában megkülönböztetünk belépő szintű, kedvezőbb árú modelleket, valamint magasabb kategóriájú, felső- és felsőközép-kategóriájúakat. Előbbiek könnyebbek, de kisebb a teljesítményük és a hatótávuk a magasabb kategóriájú eszközökénél. Érdemes vásárlás előtt konzultálni egy áruházi szaktanácsadóval, hogy a tényleges használati célnak megfelelő eszközt vihesse haza a vásárló” – összegezte Bálint Péter.

A műszaki áruházlánc beszámolója szerint a legnépszerűbbek a közép- és felsőközép-kategóriájú, felnőtteknek szánt modellek, amelyek 25–30 km-es hatótávúak, valamint egyre keresettebbek a 40–45 km hatótávú, felső kategóriás rollerek is, ezek már több funkcióval, megbízhatóbb fékrendszerrel, beépített világítórendszerrel és akár sebességtartó automatikával is rendelkeznek.

További szempontok a motor és az akkumulátor ereje, ugyanis ezek határozzák meg, hogy mekkora távolságot lehet megtenni. Egy 300 wattos motorral jellemzően 25 km/órás végsebességet lehet elérni, és 30 kilométeres a maximális hatótávolság. Az erősebb motor és akkumulátor az emelkedőket és a nagyobb távot is jobban bírja, és ritkábban kell tölteni. Az e-rollerek terhelhetősége is változó, de vannak olyan típusok, amelyek akár 100-120 kilós embert is elbírnak.

Az okoseszközök imádóinak pedig már elérhetőek olyan modellek, amelyek telefonos applikációval is összeköthetőek, így ellenőrizhető az akkumulátor töltöttségi szintje, az elért maximális távolság és sebesség, nem utolsó sorban pedig lopásgátló funkció is beállítható.

A szabályok és a valóság: hol használják az e-rollereket?

Az eseti, vagy állandó jelleggel e-rollerezők 45%-a azt vallotta, hogy szinte bárhol közlekedik az eszközzel, mindennek ellenére a megkérdezettek mindössze 10%-a tartja ezt szabályosnak. Várhatóan a közeljövőben módosítják a KRESZ erre vonatkozó szabályait, de jelenleg az e-rollerekre a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis sem a járdán, sem a biciklisávban nem szabadna velük közlekedni. Ezzel a válaszadók több mint harmada van tisztában, és külön érdekesség, hogy a csak járdán – ezek szerint szabálytalanul – közlekedők körében ez az arány 54%. Az összes megkérdezett e-rollerező mindössze 8%-a véli úgy, egyelőre még tévesen, hogy létezik külön, e-rollerekre alkalmazható szabályozás.

Megkezdte működését Bécsben az a kísérleti berendezés, amelynek segítségével hulladékból és ipari maradék anyagokból állítanának elő szén-dioxid-semleges üzemanyagokat.

Ha sikeres lesz a kutatási projekt, a bécsi buszok is az itt előállított zöldüzemanyaggal járhatnak majd. Egy megawattos teljesítményével már majdnem ipari léptékű az a kísérleti berendezés, amelyet nemrég helyeztek üzembe a bécsi Simmeringer Haide hulladékégető területén. A világon egyedülálló berendezés segítségével faipari hulladékból, szennyvíziszapból és a papírgyártás során keletkező maradványanyagokból szintézisgázt állítanak elő, amit aztán megtisztítanak és egy következő lépésben nyersolajjá alakítanak. A különböző technológiákat ötvöző kutatási projekt középtávú célja, hogy az így keletkező nyersolajból zöldüzemanyagot – szén-dioxid-semleges dízelolajat és zöld kerozint – állítsanak elő. Ipari méretű termelés esetén egy ilyen berendezéssel évente akár 10 millió liter zöldüzemanyagot is elő lehetne állítani, amivel 30.000 tonnányi fosszilis szén-dioxidtól lehetne megóvni a környezetet. Ez átszámolva azt jelenti, hogy Bécs összes buszát klímasemleges üzemanyaggal lehetne megtankolni. A kutatási projekt részeként – kísérleti jelleggel – olyan buszt is forgalomba állítanának Bécsben, amely az itt készült zöldüzemanyagot használja.

A Waste2Value nevet viselő kutatási projekt során azonban nemcsak megújuló kiindulóanyagokkal kísérleteznek, hanem például újrahasznosításra már alkalmatlan műanyagmaradékokkal is. Ugyanígy a végtermék is rendkívül sokoldalú lehet: zöld gáz a földgázhálózát számára vagy zöldhidrogén az ipar és a különböző mobilitási megoldások számára. A különböző tudományágakat felölelő kutatási projektet az Osztrák Kutatástámogatási Társaság finanszírozza.

Kép: Wien Energie / Michael Horak