Zöldinfó
Lengyelország hosszútávú szerződést kötött amerikai cseppfolyósított gáz szállítására
Lengyelország húsz évre és összesen 20 millió tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról szóló szerződést kötött az amerikai Sempra Infrastructure vállalattal – közölte szerdán Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami energetikai nagyvállalat vezérigazgatója.
A 2027 elejétől megvalósítandó, évi 1 millió tonna (1,2 milliárd köbméter) LNG szállításáról szóló megállapodás a földgáz növekedő felhasználását fedezi Lengyelországban és a térségben” – jelentette ki sajtókonferenciáján Obajtek. Ez fontos nap az összes térségbeli ország gazdasága számára – hangsúlyozta. A PKN Orlen közleménye szerint a szerződés évi 8 millió tonnára növeli a vállalat által az amerikai LNG behozatalára kötött szerződések volumenét.
A szállítmányok döntő részét – 6,5 millió tonnát – úgynevezett FOB (Free on Board) megállapodások keretében valósítanak meg, vagyis a Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek (INCOTERMS) értelmében a szállító a hajóra rakodásig állja a költségeket és intézi az ügyeket. Mint felidézték, a PKN Orlen ezért saját, nyolc tartályhajóból álló flottát hoz létre. Az első két hajót hosszútávú bérleti szerződés alapján tavaly decemberben vették át egy dél-koreai gyártótól. Obajtek a sajtóértekezleten közöte: a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 100 százalékos, 3,2 milliárd köbméter földgázt tárolnak ott. A hazai gázkitermelés évi 3,7 milliárd köbmétert tesz ki.
A norvég gázt Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd köbméter kapacitású Baltic Pipe gázvezetéknek a PKN Orlen által lekötött volumene pedig 6,5 milliárd köbméter – sorolta Obajtek. A norvég talapzaton maga az Orlen-csoport körülbelül 3 milliárd köbméter gázt termel ki, ezt a mennyiséget tervek szerint a következő években 4 milliárd köbméterre növelik. Maciej Malecki lengyel kincstárügyiminiszter-helyettes a sajtókonferencián bejelentette: a balti-tengeri Swinoujsciében működő gázkikötő kapacitása egy éven belül 2 milliárd köbméterrel, évi 8,3 milliárd köbméterre bővül. A lengyelországi gázfogyasztás 2021-ben 20 milliárd köbméter volt. Tavaly áprilisban az ország levált az orosz gáztól. A gázszükségleteket Varsó katari LNG behozatalával is fedezi, a swinoujsiciei kikötőbe emellett Afrikából és Dél-Amerikából is érkezett LNG.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
