Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lakosság is segítheti a fogságba esett békák mentését

A lakosság is segítheti a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentését.

Létrehozva:

|

A magyarországi lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet figyelembe véve előfordulhat, hogy a szárazföldi életmódot folytató békák akár sokezres állománya reked pincébe, az ő életüket megmentheti a lakosság akár egy-két perc alatt – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye.

A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák, de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is a vízóraaknákba esve, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és éhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek. Az állatok pusztulása is probléma, de nagyobb baj, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.   

Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont. A bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthet a lakosság azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből akár puszta kézzel is kiemelve a kertben elengedi, valamint ezeket a helyiségeket márciustól-szeptemberig havonta ellenőrzi. Emellett a kertben petarakóhelyet, valamint úgynevezett békagarázsokat, nappali békamenedékeket is lehet készíteni számukra. Aki nem biztos abban, hogy milyen békafajjal találkozott, használhatja az MME ingyenesen letölthető kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos applikációját az azonosításhoz.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák